Az MNB Székházában került sor január 7-én a jegybank és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem támogatásával megjelent Jalta – inflációs szempontból is – második Trianonunk című könyv bemutatójára.
A rendezvény elején Bugnyár Zoltán, a HírTv brüsszeli tudósítója, az esemény házigazdája szólt a vendégekhez, említést téve családi kötődéséről: nagyapja az Osztrák-Magyar Bank személyzeti vezetője volt, majd Trianon után részt vett a Magyar Nemzeti Bank létrehozásában.
A megjelenteket elsőként Varga Mihály, az MNB elnöke köszöntötte. „Egy átlagosnak nem mondható, hiánypótló könyv bemutatására érkeztünk. A három terjedelmes kötet együttesen közel 2500 oldalon olyan tartalmat rejt, amelynek megismerése sokunk számára járhat rendkívüli haszonnal” – kezdte beszédét. A jegybankelnök kiemelte a szerző felkészültségét, élettapasztalatát, „időnként kényelmetlen, de mégiscsak kendőzetlen” őszinteségét, illetve a szakmaiság fenntartása mellett is közérthető stílusát. Cinkotai János a pénzügyi világ elismert szaktekintélye, aki évtizedeken keresztül közvetlen közelről láthatta, a rendszerváltoztatás utáni évtizedekben pedig olykor közvetlenül is befolyásolhatta a szóban forgó eseményeket hol a Monetáris Tanács tagjaként, hol pedig a kormányzati szereplők tanácsadójaként – emelte ki Varga Mihály, hozzátéve: a szerző olyan stabil világlátással, filozófiával rendelkező személy, aki a gazdasági kérdések kifejtésekor is mindig az embert helyezi középpontba. Mindezek következtében a ma bemutatott mű egy részletgazdag korrajz. „Noha a cím szakmai történelmi tárgykörre utal, amiről itt olvashatunk, az végső soron az egyik legáltalánosabb kérdésről, a magyar emberek és a magyar családok boldogulásáról szól” – emelte ki az MNB elnöke. A kötetek a szocializmus, a rendszerváltoztatás és az ezt követő időszakok olyan jelenségeit mutatják be, amelyek hosszú időre meghatározták a magyar gazdaság által bejárható pálya alakulását. A mű révén a hibákat és a sikereket mind belföldi, mind nemzetközi politikai kontextusban nyomon követhetjük. Az olvasó, jelezte Varga Mihály, megismerheti azokat az alapvető szemléletbeli tévedéseket, amelyekben az előző rendszer gazdasági hanyatlása eleve kódolva volt, amelyeket tehát a jövőben érdemes elkerülni. Megértheti, hogy miért szétválaszthatatlan a magántulajdon és a felelősség, tehát a jó gazda fogalma. A kötet bemutatja, hogy a szocialista tehergazdaságban hogyan használták az inflációt a rossz gazdasági döntések következményeinek elkendőzését. E témakörökön át megláthatjuk a 80-as évek legvidámabb barakkjának valódi arcát, azt a viszonylagos látszatjólétet, amelyet csak ideig-óráig, és csak a jövő fejlődése árán tudtak fenntartani. Ehhez kapcsolódóan alapos betekintést nyerhetünk a magyar állam eladósításának történetébe is. Végezetül a rendszerváltoztatás időszakától kezdődően részletesen megismerhetjük az évenkénti inflációs prognózisokat, illetve azt a küzdelmes folyamatot, amelyen keresztül a magyar gazdaság fokozatosan átáll a piacgazdasági szemléletre és működésre. Sőt: ha valaki most arra a kérdésre akar választ adni, hogy a havazásnak van-e hatása az inflációra, erre is talál választ ebben a könyvben – sorolta az elnök. Végezetül kiemelte: Magyarország mind földrajzi, mind filozófiai értelemben két világ határán helyezkedik el. A gazdasági sikerhez ebben a pozícióban elengedhetetlen a szuverén cselekvőképesség megtartása, valamint az érdekérvényesítő képesség megerősítése. A történelem azt tanítja nekünk, hogy a képességek megléte, avagy hiánya határozza meg a mindenkori kilátást. Magyarország esetében ez olyan geopolitikai tény, ami tulajdonképpen tőlünk keletre és nyugatra található világ pillanatnyi paramétereitől függetlenül is fennáll.
Ezt követően Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter is üdvözölte a vendégeket, s gratulált a szerzőnek. „Cinkotai János a rendszerváltás időszakában mind a költségvetési, mind pedig a jegybanki oldalon fontos tapasztalatokat szerzett, hiszen kormányfői tanácsadó volt a Magyar Demokrata Fórum vezette kormány időszakában Antall József és Boross Péter kormánya alatt, és a Monetáris Tanács tagja volt azokban a nehéz években, amelyek 2010 előtt már megkezdődtek, és egy komoly közgazdasági vitát és egy, a Monetáris Tanácson belüli megosztottságot is hoztak, majd 2010 után egy új gazdaságpolitika és ilyen szempontból időszak kezdetét” – emelte ki a miniszter. Az inflációval kapcsolatban úgy fogalmazott: azt hittük 2010 után, hogy ennek a jelentősége egyre kisebb, ám elég volt egy háborús válság a közvetlen szomszédságunkban, hogy belássuk: az infláció nem feltétlen a múlt része, hanem egy olyan elérhető jelenség, amely Európában is újra meg tud jelenni. Az biztos, jegyezte meg Gulyás Gergely, hogy 1990 után hálátlan feladat volt kormányzati szerepet vállalni, és nagyon kevesen voltak érdekeltek akkor abban, hogy a rendszerváltozást követő első kormány sikeres legyen. „Ahhoz, hogy 1990 után a polgári nemzeti oldalon is legyen egy elismert közgazdaságtudományi szakmai hozzáállás és kitekintés, ahhoz hozzájárultak azok az elemzések is, amelyeket a szerző adott, és az is biztos, hogy hosszú távon mindenkinek szembesülni kellett azzal, hogy a politikai viták közepette is fontos, hogy legyen adatbiztonság a múltra nézve és a az előrejelzések tekintetében. Cinkotai János inflációs előrejelzései a legkiválóbbak közé tartoztak és tartoznak mindmáig” – szögezte le a miniszter.
Opus magnum, azaz a nagy mű – e szavakkal jellemezte a háromkötetes munkát Vissi Ferenc, az Országos Árhivatal egykori elnöke, a Gazdasági Versenyhivatal korábbi elnöke, aki 41 éve ismeri a szerzőt. Előre bocsátotta: ma is vállalná minden általa írt vagy aláírt kormányzati előterjesztést úgy, ahogyan Cinkotai János is vállalta munkáit. „Ennek mindketten értéket tulajdonítunk, ez is közös bennünk” – jegyezte meg. Az inflációt konvenciók alkotják, hegyként igyekezett azt „megmászni” a szerző kitartással, akaraterővel, magányosan. A feladat teljesítése belső dicsőséget, néha külső sikert is jelent, de az előbbi legalább olyan fontos, vélte Vissi Ferenc. A mű az eligazodás és eligazítás bizonyságtétele, tette hozzá, amely feltárja, megmutatja az infláció komplexitását. A szerző mindig is meggyőződése szerint mondott értékítéletet, e művében is ezt teszi, ez a kötetek legnagyobb értéke. „Cinkotai János igazsága két alapon nyugodott: tudásán és lelkiismeretén. Legyen ez mindenki számára tanulság” – zárta gondolatait Vissi Ferenc.
A kötet megjelenéséhez segítséget nyújtó Nemzeti Közszolgálati Egyetem részéről Szegedi László, az intézmény oktatási rektorhelyettese mondott köszöntő beszédet. „A Nemzeti Közszolgálati Egyetem e könyv megjelenése révén ismeri el Cinkotai János évtizedes kimagasló szakmai munkásságát, amelynek révén 30 éven át az előre nyilvánossága hozott inflációs prognózisainak megbízhatósága átlagosan 96 százalékos volt” – mondta a rektorhelyettes. Kiemelte továbbá, hogy a kötet nyolcvan éves időtávra nyúló visszatekintés és elemzés útján tárja elénk Magyarország történetét annak egy gazdasági aspektusán keresztül szemlélve az eseményeket. E megközelítés olyan megvilágításba helyezi hazánk XX. és XXI. századi történelmét, amellyel a szélesebb közönség talán még nem találkozhatott. Külön emeli e terjedelmében is hatalmas munka értékét, hogy a szerző az események jelentős részének szakértő szemlélője, s egyes elemeinek alakítója is volt, vélte a rektorhelyettes.
Ezt követően a szerző mutatta be művét. „Megrendülten állok előttetek; soha nem gondoltam volna, hogy egy 1945-ben egy németországi lágerben született angyalföldi szegénylegénynek, 80 éves korában kiadják élete fő művét” – kezdte beszédét Cinkotai János. A könyv kapcsán elmondta: műve három részre osztható. Az első részben az inflációval összefüggő fogalmakat tisztázza, a második részben a magyar árrendszer és ármechanizmus működését mutatja be a forint bevezetésétől egészen a rendszerváltoztatásig, míg a harmadik rész foglalkozik a tulajdonképpeni rendszerváltoztatás történetével, amelyben évente bemutatásra kerül az inflációs előrejelzések rendszere, mechanizmusa. „1990-1994 között küldetésemnek tekintettem, hogy minden tőlem telhetőt megtegyek azért, hogy megakadályozzam, hogy az inflációs pszichózis Magyarországon háromszámjegyűre gyorsítsa az inflációt” – idézte fel a szerző, hozzátéve: a volt kommunisták többszáz hisztériakeltő cikkel igyekeztek megbuktatni a kormányt. Számukra a minta Lengyelország volt, ahol négy év alatt hét kormány bukott bele az óriási inflációba. A volt kommunisták nálunk is abban reménykedtek, hogy így gyorsan visszavehetik a hatalmat. „Végül is, ami hatott az az, hogy — még 30 százalékos infláció idején is a publikált előrejelzéseim igen nagy pontossággal teljesültek, s ez a befolyás hitelessége szempontjából perdöntő volt. Hiszen a pénzpiac egyértelműen az én prognózisaimra alapozott, nem pedig az ellenzéki kutatóintézetekére. A megbízatás szakmai pályafutásom zenitje volt” – idézte fel Cinkotai János.
A könyv szerzője szerint a magyar társadalomnak az inflációval szembeni toleranciája a trianoni sokkhatással kezdődött, de számos más történelmi gyökere is van e magatartásnak. Mindez ahhoz vezetett, hogy a társadalom inkább tolerálja a terhek szétterítést, például az áremelkedést, mint a sokkterápiát. A „gulyáskommunizmus” pedig legitimálta a reformkommunistákat és tetteiket, így még az infláció mesterséges felgyorsítását is tolerálta nekik a társadalom – jegyezte meg, majd áttekintette a jaltai konferencia óta eltelt időszak főbb, az inflációt érintő gazdaságpolitikai döntéseit, s annak politikai hátterét. „Bizonyítható, hogy a külső, vagy belső okok miatt felmerült gazdaság-politikai problémákra a szocialista válaszok rutinszerűen visszatérőek. Első helyen mindig az infláció felgyorsítása állt, majd a jövő generációjának rovására az ország eladósítása” – hangsúlyozta, hozzátéve: a magyar inflációs folyamat természete a szocialisták történelmi öröksége.
Szöveg: Kovács Lilla
Fotó: Szilágyi Dénes