Tizenegy kiemelt kutatási témával, szeptember elején kezdte meg működését a Fináczy Ernő Oktatáskutató Központ. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemeskürty István Tanárképző Karán működő, a pedagógusképzés igényeit kielégítő szakmai központ a jövőben tudományos kutatásokat folytat a tanárképzés, a tanártovábbképzés, illetve a hazai oktatási rendszer támogatása érdekében. Sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek nevelése, a nemzeti kultúra integrálása, mesterséges intelligencia az oktatásban –néhány központi téma, amelyek kutatási eredményei a jövőben nem csupán közérthető formában lehetnek elérhetőek a nagyközönség számára, hanem akár szakpolitikai javaslattételre is alkalmasak. Szakos Enikővel, a Fináczy Ernő Oktatáskutató Központ és a NITK Stratégiai Osztály vezetőjével beszélgettünk.
Hogyan alakult meg a központ, és miért éppen a NITK-en kapott helyet?
Az NKE törvény (2011. CXXXII. tv.) tavalyi módosításai nem csupán a tanárképzés elindulását tették lehetővé, hanem rendelkeztek a Pedagógus-továbbképző Központ és egy szakmai műhely létrehozásáról is, amelyben az előbbiek tudományos támogatása valósul meg. Értelemszerűen a tanárképzésnek először el kellett indulnia, hogy fogadni tudjuk a hallgatókat, így ez nyert prioritást; ezzel párhuzamosan pedig elindult a továbbképző központ is. Ahogy megjelentek a hallgatók és beindult az új pedagógus-továbbképzési rendszer, a szervezet készen állt arra, hogy létrejöjjön a tudományos központ is. Nem véletlen a központ elnevezés sem, ami arra utal, hogy idővel – különböző területeken – kutatóintézetek alakulhatnak a központ égisze alatt, ezáltal, a már évek óta működő Eötvös József Kutatóközponthoz hasonló felépítésűvé válhat az oktatáskutató központ is.
A kutatóközpont NITK-en való elhelyezése pedig biztosítja a pedagógusképzéshez való szoros kapcsolódást, amelynek köszönhetően a mindennapokban úgy tudjuk támogatni kollégáinkat, hogy közben folyamatosan élő kapcsolatban vagyunk egymással; ehhez pedig szükség van a hallgatók és oktatók inputjaira is.
Miért választotta névadójának Fináczy Ernőt a kutatóközpont?
Fináczy híres neveléstudós volt, aki a századfordulón élt és alkotott; a pedagógusképzésben is találkozhatnak munkásságával a hallgatók, ugyanakkor életműve nem kifejezetten van előtérben. Szerettünk volna Nemeskürty István mellé hasonló, méltó személyiséget kiemelni, Brunszvik Teréz, az első magyarországi óvodák alapítójának és Klebersberg Kuno, egykori vallás- és közoktatásügyi miniszternek a neve is felmerült, ugyanakkor fontosnak tartottuk, hogy olyan történelmi alakot találjunk, akiről még nem neveztek el intézményt. Kicsit méltatlannak is éreztük, hogy Fináczy Ernő éppen ilyen.
Munkássága során Fináczy nem csupán megalkotta a neveléstörténet több évszázados összefoglalóját, hanem évtizedekig tanított is. Fontos értéknek tartotta a hazát, hazaszeretetet, a nemzetben való gondolkodást és a keresztény elköteleződést, amelyek itt az NKE-n szintén előtérbe kerülnek. Mindezek predesztinálták arra, hogy egy hozzá méltó kutatóközpontot nevezzünk el róla, és az ő szellemiségében, erős neveléstudományi fókusszal folytassunk kutatásokat.
Melyek a kutatóközpont fő céljai?
Egyrészt szeretnénk olyan kutatásokat folytatni, amelyek jól hasznosíthatók, akár át is ültethetők saját pedagógusképzésünkbe, netán érdemes szélesebb körben, országosan is, a pedagógus szakos hallgatók számára is elérhetővé tenni. Nincs pedagógusképzés köznevelés nélkül, így szeretnénk kutatásokat végezni az iskolákban is, hiszen a célunk, hogy a gyermekeknek és a pedagógusoknak is jobb legyen. Kutatásainkkal szeretnénk a tanítási-tanulási folyamatok hatékonyságán is növelni.
Másrészről azt a tudást és jógyakorlatokat, amelyekett a kutatások során felhalmozunk, szeretnénk eljuttatni mindenkihez, hogy ne csupán a saját fenntartású gyakorlóiskoláinkban találkozzanak vele a pedagógusok. Fontosnak tartjuk, amennyiben olyan eredményekre jutunk, ami a gyermeknevelést általában segíti, akár a szülők is elérhessék azokat; éppen ezért komoly hangsúlyt kap majd munkánkban a tudománykommunikáció, hiszen napjainkban elengedhetetlen, hogy eredményeinket közérthetően adjuk át a nagyközönség számára.
Ehhez kapcsolódik, hogy egy közösséget is szeretnék kialakítani; olyan forrássá kívánunk válni, ahova bármikor fordulhatnak segítségért a neveléssel és oktatással foglalkozók, illetve a szülők is. Ennek érdekében a jövőben számos olyan eseményt fogunk szervezni, amely kifejezetten a párbeszéd megteremtését szolgálja ezen szereplők között. Tudjuk, hogy rengeteg olyan pedagógus van országszerte, akik innovatív módon végzik mindennapi munkájukat; az általuk képviselt értékeket is szeretnénk a felszínre hozni.
Miben lesz más a kutatóközpont, mint a többi hazai oktatáskutatással foglalkozó kutatóműhelyek?
Számunkra kiemelten fontosak az olyan értékek, mint a magyar kultúra, a hazafias, nemzeti érzelmű nevelés, a gyermekek lelkének és teljes személyiségének fejlesztése korszerű, de értékálló eszközökkel. De ilyen téma a honvédelmi nevelés is, amelyben nemrég összekapcsolódtunk a Honvédelmi Minisztériummal. Ezek az értékek nem sok kutatóközpontnál jelennek meg; ugyanakkor a mi közösségünkben és a tanárképzésünkben is nagy hangsúlyt fektetünk rájuk.
Melyek lesznek a központ főbb kutatási területei?
A NITK élen jár a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének tananyagba való átültetésében, tanárképzésünkben hallgatóink megkapják az ehhez szükséges eszközkészletet, amelyek hiányát észlelik a gyakorló pedagógusok. Nemzetközi mérésekből kiolvasható, hogy nem vagyunk lemaradva az SNI gyerekek nevelése kapcsán, és a pedagógusaink nem bizonytalanabbak, mint más országokban, azonban rengeteg kutatást igényel még a téma, hiszen az utóbbi években ugrásszerűen megnőtt az ilyen odafigyelést igénylő gyermekek száma. Napjainkban már minden csoportban vannak SNI gyerekek, ezáltal pedig minden pedagógus találkozik ilyen példával.
A másik nagyon aktuális kutatási terület a mesterséges intelligencia (MI) oktatásban való alkalmazása. Az MI-t egyre inkább igyekeznek az oktatásba integrálni, ezért szükséges a neveléstudományi, pedagógusi szempont is ebben a tekintetben. Októberben a Belügyminisztériummal közösen szerveztünk egy konferenciát Mesterséges intelligencia (MI) az oktatás szolgálatában – hagyomány és innováció kéz a kézben címmel, ami ezt a témakört járta körbe. Én a témában a megfontolt haladás híve vagyok, megfelelő, egészséges és hatékony integrációra van szükség az oktatásban - az emberséget és a személyes kapcsolatokat megőrizve. Hatásvizsgálatokat is kell végeznünk a témában, amelyekből megfelelő következtetéseket tudunk majd levonni úgy, hogy az eredmények a későbbiekben akár szakpolitikai javaslattételre is alkalmasak legyenek.
A tizenegy kutatási téma aktuális területe az iskolai mobiltelefon-használat is, itt a korlátozó szabályozás egy éves tanulságait is levonhatjuk majd; de ha a képzéseink irányából közép és hosszú távon bármilyen kutatási téma felmerül, akkor azt meg fogjuk vizsgálni.
Milyen kutató állománnyal látott munkához a központ?
Az indulással öt kolléga állt munkába a kutatóközpontban, akiknél fontos volt a köznevelési vagy felsőoktatási pedagógiai tapasztalat, illetve a neveléstudományi kutatási terület; de – ahogy idővel jelenlegi állapotánál egyre fragmentáltabbá válik majd a kutatóközpont – egyéb tématerületek esetében, külső szakértőket is be fogunk vonni.
A Fináczy Ernő Oktatáskutató Központ működését egy Tanácsadó Bizottság is támogatja, amely egyben a központvezető munkáját is segíti; ennek tagjai: Veszelszki Ágnes, a NITK dékánja, Ványi Éva, a NITK oktatási dékánhelyettese és Figula Erika professzor asszony, akik mindannyian jelentős szerepet vállaltak a tanárképző kar építésében, és szakterületükön is elismert szakemberek.
A cikk a Bonum Publicum magazin 25/8. lapszámában jelent meg.
Szerző és fotó: Szilágyi Dénes