Logo
Logo
NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM
LUDOVIKA

„Amit nem tudsz mérni, azt nem tudod irányítani sem!”

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem az országban elsőként ESG- (Environmental, Social, Governance, azaz Környezeti, Társadalmi és [Vállalat]irányítási rendszerek) szemléletű gazdasági szaktanácsadó szakirányú továbbképzést indított. A program hátteréről, előkészítéséről és az eddigi tapasztatokról Kemény Gábort, az egyetem fejlesztési rektorhelyettesét kérdeztük.

Meséljen egy kicsit a program hátteréről! Milyen történések, előkészületek előzték meg a kétféléves képzés tavaly őszi elindulását?

Az előző munkahelyem az OTP Zöld Program Igazgatósága volt, így fenntarthatósággal, a bank ESG-stratégiájának megírásával foglalkoztam. Amikor 2023-ban átkerültem az NKE-re, Klotz Balázzsal, az NKE Közigazgatási Továbbképzési Intézetének igazgatójával elkezdtünk azon gondolkodni, miképpen tudnám e háttérismeretemet és tapasztalatomat hasznosítani valamilyen fenntarthatósági képzés keretében. Annak érdekében, hogy az ESG témájával megalapozottan tudjunk foglalkozni, felkerestük az illetékes minisztériumokat – hiszen ők a fő megbízóink a köztisztviselői képzésben –, és felvetettük, hogy e témával szeretnénk dolgozni, mondják el, nekik milyen igényeik vannak a tématerület kapcsán. E beszélgetésfolyamok eredményeként körvonalazódott az, hogy képzőhelyre lenne igény. Így azt tűztük ki célul, hogy olyan, minden érintett számára értéket nyújtó képzést hívjunk életre, amelyből a minisztériumok is profitálnak. Eljutottunk a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságához (SZTFH), ahol szintén megerősítették, jól érzékeljük a helyzetet.  

Pontosan mire mutatkozott igény?

Az európai jogszabályi környezetből és saját banki tapasztalataimból egyaránt az látszott, hogy nagy volumenű fenntarthatósági szabályok érkeznek, s ennek nyomán jelentős adatszolgáltatási, jelentési kötelezettségekre kell számítanunk. Erre valahogyan fel kell készíteni a hazai szereplőket, és ahhoz, hogy ez ne legyen nagyon költséges számukra, sok tanácsadót kell képezni. 2024 januárjában hatályba lépett a hazai ESG-törvény, februárban pedig már sor is került a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség (MGFÜ) első informális találkozójára, ahová meghívták az egyetemeket, köztük az NKE-t is, éppen azért, mert korábban már beszélgettünk a témáról, nevezetesen arról, hogyan is kellene köztisztviselőknek szóló képzést indítani. Következő lépésként az SZTFH és az MGFÜ is jelezte: szeretnék a törvényhez kapcsolódó rendeleteket úgy kialakítani, hogy egy ütemben képzőhelyeket, centrumokat is akkreditálnak, ezáltal egy olyan ESG-tanácsadói kínálatot biztosítanak, amely garantálja, hogy a jelentéstételi kötelezettségek nem fogják nagyon megemelni az erre vonatkozó tanácsadói szolgáltatás árát. Ez volt az alapkoncepció.

Akkor itt kereslet és kínálat tulajdonképpen találkozott.

Igen, és ezt követően fel is gyorsultak az események. Az ágazati szereplőkkel és hatóságokkal való beszélgetések nyomán Klotz igazgató úrral, Méhes Tamással, az ÁNTK dékánhelyettesével és Varga Balázzsal, a KTI Továbbképzés-fejlesztési és Módszertani Iroda vezetőjével felismertük: ez egy olyan lehetőség, amivel az egyetemünkön már meglévő, jellemzően a szabályozással kapcsolatos háttértudást a fenntarthatóság szolgálatába tudjuk állítani úgy, hogy az új képzés a teljes piaci szféra számára jól értelmezhető és használható legyen. Ezt követően elkezdtünk kommunikálni az SZTFH-val, ahol a kapcsolódó, a tanácsadásról és az intézményi akkreditációról szóló rendeleteken dolgoztak. A szakirányhoz kapcsolódó munkálatokat csak az előzetes háttérmegbeszélésekre és a korábbi tapasztalatainkra alapozhattuk, viszont a képzéshez kapcsolódó jogi aktusokat még a nyáron el kellett végezni, ha ősszel indítani akartuk a képzést. Így mire a rendeleteket elfogadták, már a Szenátus is elfogadta az ESG szakirányú továbbképzési szak képzési programját. Ezáltal az NKE vált az első akkreditált képzési hellyé, hiszen a kész, elfogadott dokumentációt tudtuk átadni akkreditációra az MGFÜ-nek. Sőt, továbbmentünk: egy nagy ESG-konferenciát kezdtünk szervezni az SZTFH-val, amely tavaly ősszel meg is valósult.

Hogyan épül fel a képzési struktúra és kikből áll az oktatói kör?

A képzés egy kétféléves szakirányú továbbképzési szakot jelent, ahol az első félévben az alapozó tantárgyak oktatása zajlik – európai alaprendeletek, mint a taxonómiarendelet, a CSRD, környezeti és vállalatirányítási ismeretek – , a második félévben pedig a szakspecifikus tudásátadás történik, mint az ESG-törvény és rendeletei, a nemzetközi ESG-sztenderdek és magának a beszámolónak a megírása, ennek módszertani támogatása. Az oktatói kör a legnevesebb NKE-s és külsős szakértőkből áll, így a környezeti témákat a VTK-s kollégák, a jogi-vállalatvezetési-beszerzési és közgazdasági tárgyakat az ÁNTK-s kollégák, míg az ESG-törvényhez kapcsolódó szabályozási hátteret az SZTFH kollégái oktatják.

Említette az adatszolgáltatási, jelentési kötelezettséget. Ez csak a nagyvállalatokra vonatkozik?

A jelenleg élő szabályozás szerint 250 fő felett az összes nagyvállalatnak fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettsége van, bár az első Omnibus rendelet (az Európai Bizottság egy 2025 áprilisában elfogadott jogalkotási csomagjáról van szó, amelynek célja az ESG-jelentéstétellel kapcsolatos adminisztratív terhek csökkentése és az európai uniós szabályozás, egyszerűsítése – a szerk.) két évvel eltolta a nem tőzsdei vállalatok jelentéstételi kötelezettségét, és folyik a második Omnibus rendelet kidolgozása, amely valószínűleg visszatér az eredeti koncepcióhoz, amely szerint csak a tőzsdei nagyvállalatok kötelesek jelenteni. Röviden: az éves pénzügyi beszámolója mellett a tőzsdei vállalatnak ezt a fenntarthatósági jelentését is nyilvánosságra kell hoznia, ez globális előírás. Az ESG-jelentés vagy ESG-beszámoló ezzel szemben magyar specifikum, és nemcsak a vállalat saját teljesítményére fókuszál, hanem a beszállítói lánc teljesítményére is. Ami logikus, mert hiába mondom én azt, hogy fenntarthatóan működöm, ha például egy olyan országból importálok, ahol gyerekeket dolgoztatnak. Utóbbi beszámolót egyébként az SZTFH-nak kell benyújtani.

Az ESG-vel tehát a legtöbb hazai KKV nagyvállalati beszállítóként fog majd találkozni.

Igen, méghozzá úgy, hogy egyszer csak „szembe jön vele” egy ESG-kérdőív, amit neki ki kell tölteni, ha beszállító akar maradni, sőt, törekednie kell arra, hogy viszonylag jó helyezést érjen el. És ugyanez igaz akkor is, ha hitelt akar felvenni: 2028-ig minden, 100 millió forint fölötti vállalati hitelnél ESG-kérdőívet kell majd kitöltenie a vállalkozóknak.  

Más szempontból is egyedi a hazai ESG-szabályozás?

Igen, vannak benne magyar specialitások, ilyen például a családbarátság. Ez azt jelenti, hogy szociális szempontból a vállalkozás akkor jár el fenntarthatóan, ha biztosítja azt, hogy a családosok, kisgyermekesek is minél teljesebb életet éljenek, akár vállalati bölcsődei vagy más szolgáltatást kapjanak azért, hogy nyugodtan tudják végezni a munkájukat – nem a családi életük rovására, hanem amellett, azzal harmonikus egységben.

Miképpen látja, mire van leginkább szüksége a piaci szereplőknek ESG-szempontból?

Egy régi menedzsmentmondás szerint, amit nem tudsz mérni, azt nem tudod irányítani sem. A legfontosabb, amire minden szereplőnek – mind a vállalatoknak, mind a tanácsadóknak – szüksége van, azok a mért, pontos környezetterhelési adatok, munkaügyi statisztikák. Csak e bázison indulhat meg azután fenntarthatóság irányába a fejlődés.

Vállalatvezetőkkel beszélve az a kép rajzolódik ki, hogy sok cég, illetve azok e területért felelős vezetői konferenciákon, online szakmai oldalakról, tanácsadói anyagokból igyekeznek „felcsipegetni” a szükséges tudást. Őket, akik már viszonylag képben vannak, milyen plusz ismeretekkel tudja segíteni az NKE képzése?

Az EU-s szabályozási „düh” talán alábbhagyott az Omnibus rendeletek elindulása után, de még mindig azt tudjuk mondani, hogy egy nagyon dinamikusan változó jogi környezetről beszélünk, így aki képben akar maradni, annak érdemes részt vennie az NKE-s képzésen.

Miképpen lehet képző intézményként biztosítani azt, hogy az ESG a vállalatok számára ne csupán adminisztrációs kötelezettséget, kipipálandó feladatot jelentsen?

Azt kell világosan látni, hogy a fenntarthatóság az élet és a gazdaság alapvető prioritása – nem szabad úgy élni és gazdálkodni, hogy az élet és gazdálkodás alapvető feltételeinek bármelyikét súlyosan és tartósan sértjük. E gondolatkör szabályozási szinten történő megjelenései többek között a munkavállalói jogok védelme, a környezet védelme, a vállalatirányítás szabályozása, azaz olyan ügyek, amelyek a szabályozási keretrendszer részei. Az ESG egy újfajta csoportosítás, amely még világosabbá teszi, hogy a fenntartható gazdálkodás az erőforrásokkal – akár a reáliákkal, akár a humán erőforrásokkal – mindig jó befektetés lesz, még ha rövid távon ez nem is tűnik ki azonnal.

Gondolom, e szemléletmód átadása is része a képzésüknek. Mi jellemző a hallgatói összetételre?

Büszkén mondhatom, hogy nagyon-nagyon jó csapat jött össze. Ide csak olyan emberek jöttek, akik tényleg ebből akarnak megélni. Tehát vállalkozó kedvű, kimondottan érdeklődő és nagyon nagy tudású hallgatókat sikerült megszólítanunk, akikkel gördülékenyen és sikeresen zajlott az oktatás. 2025 nyarán végzett az első évfolyam. Hallgatóink összetartó csapattá kovácsolódtak: öntevékeny alumnit alapítottak, és megegyeztek abban, hogy kéthavonta összegyűlnek és az aktuális ESG-témákról fognak beszélgetni. Most zajlott le az alakuló ülésük. Rendkívül felkészült, jó szakembereket sikerült „kiképeznünk”.  

Mi hangzott el a találkozón az elhelyezkedési-megbízási esélyekkel kapcsolatban?

Alapvetően nincs gond sem a volt hallgatóink elhelyezkedésével, sem a megbízásaikkal. A hallgatóink szerintem legalább egyharmada egyébként a nagyvállalati közegből jött: a vállalat megbízza a tanácsadót, hogy segítsen neki beszámolót csinálni, ugyanakkor olyan személyre is szükség van, aki a vállalat részéről a tanácsadó számára összegyűjti az adatokat, partnerévé tud válni. Tehát van egy ESG-tanácsadó a vállalaton belül, aki nagyjából érti azt, hogy mi történik a szabályozással, és nagyon mélyen érti, hogy mi van a vállalatban. Mellette pedig van egy külső tanácsadó, aki nagyjából érti, hogy mi van a vállalatban, de pontosan tudja, mi van a szabályozásban. Mi mind a kétféle szakember számára megfelelő képzést adunk: voltak olyan embereink, akik belülről, nagyvállalatoktól jöttek, és voltak profi kis- vagy középvállalkozó tanácsadók is a hallgatók között. Ha ők ketten tudnak együtt dolgozni, abból lesznek a jó ESG-beszámolók. Ez a célunk.

A cikk a Bonum Publicum magazin 25/9. lapszámában jelent meg.

 

Szerző: Kovács Lilla

Fotó: Depositphotos