Hogyan telik egy közösségi rendőr napja Torontóban, és miben különbözik a kanadai rendőri munka a magyartól? Egy tizenhét éve Kanadában szolgáló közösségi rendőr, Zanati Balázs mesélt arról, milyen feladatokkal, kihívásokkal és szemlélettel dolgoznak a kanadai rendőrök. Elmondta, hogy munkájuk középpontjában nem a szigor, hanem a bizalom és a közösség áll: a helyi lakosokkal, üzlettulajdonosokkal és iskolákkal való kapcsolatépítés legalább olyan fontos, mint a bűnmegelőzés. Zanati Balázs az interjúban kifejtette azt is, hogy a közösségi rendészet jövője a partnerségen és a megelőzésen alapul.
„Minden nap van valami újdonság” – kezdte az interjút Zanati Balázs, akit online értük el, a reggeli műszak kezdetekor. Elmondta, hogy elsősorban közösségi jellegű tevékenységeket végeznek: például aznap el kellett menniük egy parkba azon a környéken, ahol dolgozik. „A közösségi rendőrök egyik legfontosabb célja a helyi közösségek biztonságérzetének növelése és a lakosság bizalmának elnyerése” – emelte ki Zanati Balázs. Ennek érdekében gyakran vesznek részt közösségi rendezvényeken, iskolai programokon vagy jótékonysági eseményeken, ahol közvetlen kapcsolatot alakíthatnak ki az emberekkel.
A Neighbourhood Community Officer szerepe
Mit is jelent a közösségi rendőr Kanadában? Zanati Balázs kifejtette, hogy az általa betöltött munkakört Neighborhood Community Officer-nek hívják. Hozzátette, hogy lehet párhuzamot vonni a magyarországi viszonyokkal, mert ez valamennyire hasonlít a körzeti megbízotti rendszerhez. Mindkettő lényege, hogy a rendőr személyesen ismerje az adott terület lakóit, rendszeres kapcsolatot tartson velük, és az apróbb, de visszatérő problémákat megelőzze. Míg a magyar körzeti megbízott inkább a bűnmegelőzésre és a közrend fenntartására koncentrál, a kanadai közösségi rendőr ezen túlmenően hangsúlyt fektet a bizalomépítésre, a közösségi programok szervezésére és a lakosok bevonására a döntésekbe.
A torontói rendőrségi rendszer felépítése
Zanati Balázs felvázolta kérdésünkre, hogy abban a torontói kerületben, ahol dolgozik, tizenhat rendőrségi körzet működik; az ő kerületében három problémás környéket jelöltek ki, ahova Neighborhood Community Officer-eket rendeltek ki, köztük őt is. Kifejtette, hogy párokban dolgoznak: egy környékhez két-két rendőrt osztanak be. Egy ilyen rendőrpáros hét napot dolgozik egyhuzamban, napi tizenegy órás műszakban, majd a másik páros váltja őket. Így dolgoznak csütörtöktől szerdáig. Amikor az interjút készítettük, éppen szerda volt, az ő csapatuknak az volt az utolsó napja, és másnaptól két új rendőr veszi át a munkát. Kifejtette, hogy Torontó rendkívül sokszínű város, és a problémák is ennek megfelelően változatosak: vannak olyan környékek, ahol a hajléktalanság, a kábítószer-használat vagy a fiatalkori bűnözés okoz gondot, míg máshol a közlekedési szabályszegések, a zajpanaszok vagy a lakossági konfliktusok dominálnak.
A város legfrissebb – 2024 októberében végzett – a Street Needs Assessment felmérése szerint Torontóban több mint tizenötezer hajléktalan élt, ami több mint duplája a 2021. áprilisi mintegy 7 300-nak. A felmérés azt is jelezte, hogy az érintettek között magas a mentális egészségi problémával vagy szerhasználattal küzdők aránya: például a szerhasználat 25 százalék felett volt a válaszadók között. Az Ipsos adatai szerint a torontói lakosok 42 százaléka „nagyon aggódik” a környékén a kábítószerrel vagy drogkereskedelemmel kapcsolatos tevékenységek miatt.
A zajjal kapcsolatos szabályozás is részletes adatokkal szolgál: például a Motor Vehicle & Motorcycle Noise szabály szerint álló gépjárműnél, ha a kipufogó 92 decibel fölötti zajt okoz 50 cm-es távolságból, az már jogsértés lehet. A cp24 nevű honlap tájékoztatása szerint a város 2024-ben közel 10 173 zajbejelentést fogadott 311-es rendszerén keresztül, további nagyjából 7 900 „erősített hang/kiterjesztett hang” (amplified sound) jellegű bejelentés érkezett. Zanati Balázs hozzátette, hogy Kanada egészében is megjelennek ezek a kihívások, de a rendőrség célja nem csupán a bűncselekmények kezelése, hanem azok megelőzése is, együttműködésben a közösséggel.
Közösségi rendészet és együttműködés
Zanati Balázs elmagyarázta, hogy három kiemelt környék létezik, és a rendőrség önkormányzati szinten van megszervezve. Kiemelte, hogy a legtöbb önkormányzati rendőri szervezet azt az irányt jelölte ki, hogy a rendőrségnek legyen közösségi rendészeti vonala is. Hangsúlyozta, hogy a közösségi rendőrség munkája nem csupán járőrözésből áll: céljuk a lakosság bevonása, a problémák közös megoldása, valamint a hosszú távú biztonság fenntartása. Azt mondta, hogy a bizalom kialakulása azért lehetséges, mert a rendőrök nemcsak intézkednek, hanem meghallgatják az emberek panaszait, elmagyarázzák a döntéseik okát, és elérhetőek maradnak a mindennapokban is. Így a lakosok nem ellenfélként, hanem partnerként tekintenek rájuk.
Kapcsolatépítés a közösséggel
Zanati Balázs hangsúlyozta, hogy az ő feladata éppen ez: nem válaszol hívásokra, hacsak nem akar. A diszpécser nem küldi ki, ő maga dönt arról, hogy elvállal-e egy bejelentést. Így az egész napja és a műszakja arra van, hogy az emberekkel beszélgessen, és kapcsolatot építsen ki. Hozzátette, hogy ez nemcsak a lakosokra vonatkozik, hanem a helyi üzlettulajdonosokra, önkormányzati képviselőkre, iskolai igazgatókra, vagy hajléktalanokra is — vagyis mindenkire, aki a környéken él. Kiemelte, hogy a bizalmi kapcsolat azért alakul ki, mert a lakosok látják, hogy a rendőrök ismerik őket, figyelnek rájuk, és rendszeresen jelen vannak a közösség életében. Sokszor már egy baráti beszélgetés vagy egy apró segítségnyújtás is elég ahhoz, hogy egy közösség másképp viszonyuljon a rendőrséghez.
Technológiai újítások és szemléletváltás
Megemlítette, hogy Torontóban minden rendőr, járőr és alkalmazott mobiltelefont kapott, amelynek a száma fel van tüntetve a helyi üzleteknél is. A kanadai rendőrök ezen kívül testkamerát, rádiót, digitális adatbázis-hozzáférést és modern védőfelszereléseket is használnak, amelyek növelik a hatékonyságot és az átláthatóságot. Zanati Balázs szerencsésnek mondja magát, hiszen – mint mondta – ő még elcsípte a régi rendőri munka korszakát, hiszen tizenhét éve dolgozik a szakmában, ugyanakkor az újításokat is üdvözli. Pályája elején több megrázó élményt is átélt: volt, hogy halálos közlekedési balesetekhez riasztották, illetve családon belüli erőszak eseteknél kellett beavatkoznia. Ezek az esetek ráébresztették, mennyire fontos a megelőzés és az emberi kapcsolatokon alapuló rendészet. Úgy érzi, a közösségi szemlélet ezt a tapasztalatot alakította át pozitív irányba.
Tapasztalatcsere és előadások Magyarországon
Zanati Balázs kitért arra is, hogy gyakran jár Magyarországon, legutóbb szeptember elején látogatott Budapestre: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kara szeptember 11-én tartotta jubileumi Alumni találkozóját, amelyen Zanati Balázs is részt vett: ott, illetve a következő napokban is az egyetemen tartott előadásokat, Bács-Kiskun megyében és Kecskeméten is. Elmondta, hogy a hallgatók leginkább a közösségi rendészetről kérdezték: főként arra voltak kíváncsiak, milyen körülmények között végzik a torontói kollégák a munkájukat, milyen módszerek és elvek mentén dolgoznak. Sokan érdeklődtek afelől is, hogy vajon a kanadai modell alkalmazható lenne-e Magyarországon. Zanati Balázs szerint a válasz igen, de csak akkor, ha megfelelő képzést, helyi ismeretet és hosszú távú elköteleződést társítanak hozzá. Zanati Balázs hangsúlyozta, hogy nagy különbségek vannak a jogi háttérben, a felszerelésben, a belső szabályozásban és abban is, milyen elvárásokat támaszt a társadalom a rendőrökkel szemben. A kanadai rendőr például több önállóságot kap a döntések meghozatalában, és nagyobb hangsúly van a kommunikáción és a problémamegoldáson. Elmondta, hogy egy jó közösségi rendőrnek türelmesnek, empatikusnak, nyitottnak és hitelesnek kell lennie. Szerinte nem elég a jogszabályokat ismerni: érteni kell az emberek nyelvét, ismerni a környezetet, és képesnek kell lenni arra, hogy a rendőri jelenlét ne félelmet, hanem biztonságérzetet keltsen. Összegzésként azt mondta, hogy a legtöbb kérdés a különbségekre irányult a magyar és a kanadai rendőri hozzáállás között. Hozzátette, hogy mivel ő nem ismeri teljesen a magyar környezetet, ezért mindig elmondja, mi a helyzet Kanadában, és mindenkire rábízza, hogy maga vonja le a következtetéseket.
A cikk a Bonum Publicum magazin 25/8. lapszámában jelent meg.
Szerző: Harangozó Éva
Fotó: Zanati Balázs archívuma