Az Eötvös József Kutatóközpont Közép-Európa Kutatóintézete (KEKI) december 12-én emlékkonferenciát rendezett a nemrég elhunyt Kiss Gy. Csaba művelődés- és irodalomtörténész tiszteletére. A rendezvény célja a tudós gazdag szellemi örökségének áttekintése volt.
Hatos Pál intézetvezető köszöntőjében hangsúlyozta: Kiss Gy. Csaba a hazai Közép-Európa-kutatások kiemelkedő alakja volt, akinek életműve ma is igazodási pont a kutatók számára.
A konferencia előadásai és kerekasztal-beszélgetése a régió történelmi dilemmáit és kortárs identitáskérdéseit vizsgálták. A tudományos előadások íve a 19. századi nemzeti identitásvitáktól a 20. század történelmi traumáin át a mai geopolitikai és fogalmi kérdésekig terjedt. Demmel József, a konferencia szervezője, a KEKI tudományos munkatársa a reformpárti szlovák Karel Kuzmány evangélikus püspök-költő példáján mutatta be a korai, még nem merev nemzeti lojalitások világát, míg Ordasi Ágnes, az intézet tudományos munkatársa Fiumét a magyar, olasz és horvát nemzeti törekvések szimbolikus terepeként elemezte a horvát gimnázium példáján keresztül. Szeghy-Gayer Veronika, a Szlovák Tudományos Akadémia TPTK Társadalomtudományi Intézet munkatársa a kassai – magánházból köztulajdonná vált – Jakab-palota történetén keresztül a közép-európai polgárság sorsát és a 20. század politikai fordulatait mutatta be. A Kiss Gy. Csaba munkásságát meghatározó fogalmi kérdések mint a peremvidék vagy a közép-európai értelmiség vitái Bedők Péter, a KEKI tudományos munkatársa „határvidék” fogalomértelmezése, valamint Balázs Eszter, az intézet főmunkatársa Milan Kundera A Nyugat elrablása című 1983-as esszéjének változó recepciója kapcsán kerültek terítékre.
Délután egy Zahorán Csaba, az intézet tudományos munkatársa által moderált kerekasztal-beszélgetésre került sor, amely Közép-Európa meghatározhatóságát, identitását, határainak kérdését járta körül. Míg Mészáros Andor, az ELTE BTK docense - Kiss Gy. Csaba egykori kollégája az ELTE-én -, történetileg rögzített civilizációs keretekben gondolkodik, Kollai István, a Budapesti Corvinus Egyetem Világgazdasági Tanszékének adjunktusa a régiót dinamikus, változó konstrukciónak tekinti. A vita során a kulturális jelek (tájkép, gasztronómia, hagyományok) és nemzetközi percepciók is előkerültek. Fülöp Márta szerint például ott kezdődik és ér véget a régió, ahol rétest fogyasztanak, szokás a húsvéti körmenet és az is, hogy a „Jézuska” hozza az ajándékot. Konszenzus született abban is, hogy a régiót közös történelmi tapasztalatok, a nyugatosodás és az azzal kapcsolatos szkepticizmus kettőssége és a közös emlékezet köti össze, miközben az egymással kapcsolatos tudás továbbra is hiányos.
A konferencia zárásaként Kiss Gy. Csaba közvetítő értelmiségi öröksége került előtérbe. Munkássága és személyes példája a nyitottságot, a párbeszédet és a szomszédos népek közötti megértést hangsúlyozza. Életműve máig nagy hatást gyakorol a közép-európai kutatásokra – szimbolikus útravalóként, ahogy ő szerette mondani: „Fel Prágára, fel Varsóra!”.
A konferenciáról részletes beszámolónkat rövidesen olvashatják a ludovika.hu portálon.
Szöveg: Balázs Eszter
Fotó: Szilágyi Dénes