Európa kihívásai a közel-keleti és észak-afrikai térségben

 

 

‹›×

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar (ÁNTK) és a Khayrion szervezet december 5-én és 6-án konferenciát szervezett a MENA-régió átmeneti rendje és zavara: politikai, társadalmi és gazdasági hatások [Transiting MENA (Dis-)Order: Political, Social and Economic Impacts] címmel. A két napos esemény a MENA-régió (Middle East and North Africa, vagyis a Közel-Kelet és Észak-Afrika) geopolitikai, gazdasági és biztonságpolitikai kihívásaira koncentrált.

N. Rózsa Erzsébet, az NKE ÁNTK Nemzetközi Kapcsolatok és Diplomácia Tanszékének egyetemi tanára megnyitóbeszédében kiemelte, milyen fontos szerepet tölt be a rendezvény a közép-európai tudományos térben, különösen a Közel-Kelettel foglalkozó kutatók számára. Rámutatott a régiót érintő olyan aktuális problémákra, mint a politikai átmenetek, társadalmi mozgalmak, háborúk, fenyegetések, gazdasági átalakulások, valamint az olyan kihívásokra, mint a klímaváltozás és az aszály Észak-Afrikában és Iránban. „Megpróbáljuk ezeket és más kritikus kérdéseket is megvizsgálni, úgy mint a politikai változásokat, társadalmi következményeket, gazdasági reformokat, fenntartható növekedést” – emelte ki N. Rózsa Erzsébet. Katarína Hildebrand, a Khayrion igazgatója megnyitóbeszédében hangsúlyozta, hogy a szervezetet régiós szinten is elismert partnerként tartják számon. Ez a mostani immár a második olyan nemzetközi rendezvény, amelyet a Khayrion és egy neves közép-európai tudományos intézmény közösen szervez. Az eseménysorozat célja, hogy összehozza a MENA-régió kutatásának különböző területein dolgozó elismert szakértőket, elsősorban a V4-régióból, elősegítve ezzel a tudományos együttműködést, és erősítve országaink jelenlétét a MENA-tanulmányok nemzetközi színterén. Kiemelte, hogy a konferenciára nemcsak vezető kutatókat, hanem feltörekvő fiatal szakembereket is meghívtak.

Ezt követően egy kerekasztal-beszélgetés keretében James M. Dorsey újságíró, a közel-keleti geopolitikai és kulturális folyamatok szakértője (aki online csatlakozott az eseményhez), Busztin György korábbi nagykövet, a Khayrion vezető kutatója és Katarína Hildebrand a Közel-Kelet politikai, társadalmi és gazdasági folyamatait vitatta meg. A Közel-Keletet alakító fő folyamatok közül Dorsey több kulcstényezőt emelt ki: véleménye szerint az USA–Izrael viszony átalakulása az egyik kulcstényező, amely jelentősen befolyásolja Gáza jövőjét, továbbá jelentős következményei lehetnek Szaúd-Arábia újrapozicionálásának és Irán belső átalakulása is komoly hatást gyakorol a térségre. A szakértők a beszélgetés során kitértek arra is, hogy van-e reális megoldás a gázai konfliktusra.

A MENA és Európa kapcsolatának kihívásait taglalta az első panel, amelyet N. Rózsa Erzsébet moderált. Fabio Coriolano, a Varsói Közgazdaságtudományi Egyetem adjunktusa kiemelte, hogy kutatásának célja az EU és a mediterrán térség gazdasági kapcsolatok fejlődésének elemzése. Hangsúlyozta, hogy a mediterrán térség fő kereskedelmi partnere továbbra is Európa. Úgy látja, hogy a 2000–2010 közötti időszakban a gazdasági növekedés nem vezetett magas termelékenységhez, ugyanakkor magas munkanélküliség jellemezte, ami szerinte hozzájárult az Arab Tavaszhoz. Úgy látja, hogy Közép- és Kelet-Európa uniós integrációjával a mediterráneum inkább határvonallá lett, amit védeni kell.

Busztin György korábbi nagykövet, a Khayrion vezető kutatója előadásában arról beszélt, hogyan állíthatja vissza Európa tekintélyét a Közel-Keleten. A nagykövet a háború utáni helyzetről beszélt, kiemelve a két blokk jelentőségét, Izrael szerepét, valamint a brit és amerikai befolyást a térségben. Felhívta a figyelmet a kulturális érzékenység hiányára is. „Európa megítélése a MENA régióban csorbát szenvedett” – fogalmazott a kutató, amelynek okai szerinte egyebek mellett az európai megosztottság és politikai következetlenségek.

Jakub Horváth, a pozsonyi Comenius Egyetem képviseletében tartott előadást Törökország és Szaúd-Arábia jelenlétéről Bosznia-Hercegovinában. Kiemelte, hogy mind Törökországnak, mind Szaúd-Arábiának nagyon erős szerepük van az országban, főleg a vallási és kulturális kapcsolatokban, melyek különösen a múltból adódnak. Törökországnak magas szintű politikai jelenléte is jellemző: „a török elnök az elmúlt öt évben háromszor járt Boszniában” – hangsúlyozta a szakértő. Kiemelte még, hogy szaúd-arábiai támogatással épült a King Fahd mecset, amely az egyik legnagyobb moszlim imaház Boszniában és a balkáni régióban.Reza Abbasi kutató a MENA-régió hírszerzői ügynökségeiről és a nemzetközi jogokkal kapcsolatban tartott előadást, amely olyan kérdéseket járt körül, miszerint hogyan alakítják a hírszerző ügynökségek a nemzetközi jogot és a külpolitikát és hogyan lehet működtetni hírszerzést anélkül, hogy megsértenék a nemzetközi jogot és az ENSZ elveit. Elmondta: a kutatásának célja segíteni a döntéshozókat eligazodni a hírszerzés jogi és etikai határain.Omid Hedayati, a Szegedi Egyetem PhD hallgatója előadásában az EU szerepét vizsgálta az amerikai–iráni szembenállásban. Mint fogalmazott: „Európa keményen próbálta megőrizni a közös átfogó cselekvési tervet, de az úgynevezett „snapback mechanizmus” után az Európai Unió az Egyesült Államokhoz igazodott, ami stratégiai fordulat volt 2018 és 2025 között.
Kiemelte azt is, hogy Kína továbbra is vásárolja Irán olaját, valamint Oroszország stratégiailag együttműködik Iránnal. Úgy látja, hogy Európának fontos, hogy erősebb szereplővé váljon a transzatlanti szövetségen belül.

 Az előadások után a hallgatóság részéről felvetődött Irán egyre növekvő balkáni szerepe, csakúgy mint a mesterséges intelligencia térnyerésének biztonsági implikációi és a régióba irányuló jelentős gazdasági befektetések kérdése. A konferencia további részeiben olyan témákat tárgyaltak meg a neves szakértők, mint a kultúra, normák és társadalom szerepe a külpolitika alakításában, az iszlamizmus szerepe a kormányzásban, biztonságban és diplomáciában, a MENA geopolitikája az új világrendben, a szíriai konfliktus regionális kiterjedése és gazdasági-diplomáciai dimenziói, az izraeli–palesztin kérdés, valamint az afganisztáni térség kihívásai és aktualitásai a tálib kormányzás fényében.

Szöveg: Harangozó Éva

Fotó: Mészáros Márk Benjámin