A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar (ÁNTK) Távközlési, Légi- és Világűrjogi Kutatóintézete, valamint a Magyar Asztronautikai Társaság közösen szervezte meg a 3. Budapesti Űrpolitikai Konferenciát Európa űrambíciói a változás korában címmel, az egyetem Oktatási Központjában, december 4-én. A rendezvényen szakértők, kutatók és iparági szereplők vitatták meg az európai és globális űrtevékenység előtt álló jogi, biztonsági és technológiai kihívásokat.
Deli Gergely, az NKE rektora köszöntötte a hazai és nemzetközi résztvevőket. „Egyetemünk küldetése, hogy a tudomány és a közpolitika keresztmetszetében működjünk, ahol a különböző területek és gondolatok találkozhatnak” – emelte ki. Hangsúlyozta, hogy az űr az egyik leginkább interdiszciplináris terület, ahol a mérnökök, jogászok és döntéshozók közös munkája elengedhetetlen. Az európai űrpolitika átalakulásáról szólva kiemelte: „Európa stratégiai autonómiája, technológiai versenyképessége és szabályozási víziója ma próbatétel előtt áll.” Megemlítette az EU Space Act jelentőségét, amelynek célja a stabil, kiszámítható környezet megteremtése és az űrtevékenységek biztonságának növelése.
Koltay András, a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke köszöntőjében az új űrkorról beszélt, kiemelve az űrkommunikáció és a frekvenciaspektrum szabályozásának fontosságát. Rámutatott, hogy a műholdak és az űrinfrastruktúra a modern társadalom alapját képezik. Hangsúlyozta a nemzetközi és hazai együttműködések, valamint az oktatás és a tehetséggondozás jelentőségét, valamint fontosnak tartotta a szakmai párbeszédet és az egyetem–állam–ipar hármas együttműködését.
A köszöntők után plenáris előadásokra került sor. Marjolijn van Deelen, az Európai Külügyi Szolgálat űrügyi különmegbízottjának előadása az európai űrbiztonság és védelem kulcskérdéseire koncentrált. Már az elején rámutatott: „Az űr nemcsak felfedezésről és asztronautákról szól, hanem nagyon is a mindennapi életünkről.” Kiemelte a modern társadalmak űrfüggőségét. Elmondta, hogy az EU biztonsági és védelmi űrstratégiája (EU Space Strategy for Security and Defence) több pillérre épül: közös fenyegetésértékelés, űrrendszerek ellenállóképességének növelése, gyors és határozott válasz a fenyegetésekre, valamint a térbeli képességek jobb kihasználása a védelem számára.
Tomas Hrozensky, az Európai Űrpolitikai Intézet (European Space Policy Institute - ESPI) képviseletében arról beszélt, hogy Európa tekinthető-e valódi űrhatalomnak. Hangsúlyozta, hogy az ESPI független nemzetközi think tank, amelynek célja az európai űrpolitika támogatása, a döntéshozók tanácsadása és az űrbeli befektetések hatékonyságának vizsgálata. Ismertette, hogy az ESPI több mint 90 mutató alapján próbálta mérni Európa képességeit és autonómiáját: e szerint Európa nem számít teljes értékű űrhatalomnak, a hiányosságok között említhető bizonyos kulcsképességek hiánya vagy alacsony szintje, korlátozott stratégiai autonómia (függőség alkatrészektől, külső technológiáktól) és a döntéshozatali korlátok az EU tagállami szuverenitása miatt. Következtetésként elmondható, hogy Európának űrhatalommá kell válnia, ehhez azonban nagyobb autonómiára, összehangolt európai stratégiára, megfelelő ipari kapacitásra és jelentősen több befektetésre van szükség.
Rosanna Deim-Hoffmann, az ENSZ Űrügyi Hivatalának (United Nations Office for Outer Space Affairs - UNOOSA) űrjogi vezetője a globális űrkormányzásról beszélt. Hangsúlyozta, hogy a klasszikus űregyezmények ma is élők és relevánsak, valamint ma is jogi keretet biztosítanak és minden új technológiai kérdés (űrbányászat, megakonstellációk, fegyverkezés) értelmezéséhez kiindulópontot adnak. A jelen fő kihívásai között említette a nagyhatalmi versenyt és a biztonsági feszültségeket, az űrforgalom-szabályozást, az űrbányászat és erőforrás-hasznosítás jogi kérdéseit, valamint, hogy egyre több szereplő (államok és magáncégek) lép be az űrtevékenységbe.
A plenáris előadások után, a meghívott szakértők az európai és transzatlanti biztonsági kérdésekről beszéltek, amely panelt Balázs Szilvia, a Külügyminisztérium Leszerelési, Non-proliferációs, Fegyverzetellenőrzési és Új Típusú biztonsági Kihívások Osztályának szakmai vezetője moderált. Julia Balm, a King's College Freeman Air and Space Institute kutatója a brit űrstratégiai helyzetről, kihívásokról és szövetségi kapcsolatokról beszélt. Kiemelete, hogy a brit űripar jelentős, de sérülékeny, egyebek mellett a műholdas infrastruktúrájának 90 százaléka külföldi tulajdonban van és hiányzik a koherens, hosszú távú nemzeti vízió.
Heinrich Kreft, a német Külügyminisztérium Nemzetközi Diplomáciai Akadémiájának programigazgatója a német űrpolitika történeti fejlődéséről, stratégiai átalakulásáról és új biztonsági keretrendszeréről fejtette ki gondolatait. Emlékeztetett, hogy a II. világháború utáni szigorú korlátozások miatt a német űrtevékenység civilekre korlátozódott. 2021-ben jelent meg az első nemzeti biztonsági stratégia, amelyen kevés szó esett az űrtevékenységről. Németország, bár óvatos marad, egyre erősebben kapcsolja össze a védelmet és az űrt, célja a NATO és EU célokkal összehangolt kapacitásépítés.
Don Koulaouzos, a Skytrek Limited ügyvezető igazgatójának előadása azt mutatta be, hogy a társadalom kritikusan függ a műholdas rendszerektől, és ez a függőség egyre inkább biztonsági kockázat is. A világ űrprogramjai gyorsan növekednek: ma már 195 ország közül nyolcvannak van űrprogramja, köztük afrikai és ázsiai államoknak is. Ennek ellenére kevés ország állít elő teljesen autonóm rendszereket. A HUSAT (Hungarian Satellite) magyar programot pozitív példaként említette.
Edl András, az NKE Távközlési és Világűrjogi Kutatócsoport kutatója a kínai hozzáállást és a nagyhatalmi logikát tárta fel. Kína felismerte, hogy az USA túlzottan függ a műholdaktól. Mivel a Starlink felborította a stratégiai egyensúlyt, Kína minden amerikai lépést fenyegetésként érzékel, ami veszélyes spirált indíthat el.
A második panelt – amely az EU Űrjogszabályt akadémiai perspektívából vizsgálta – Sulyok Gábor, a Széchenyi István Egyetem nemzetközi jog professzora vezette. Philippe Achilleas nemzetközi jog professzor, a párizsi Saclay Egyetem Űr- és Telekommunikációs Jogi Intézetének igazgatója az EU Space Act részleteit tekintette át. Bartóki-Gönczy Balázs, az NKE ÁNTK tudományos dékánhelyettese, a Távközlési, Légi- és Világűrjogi Kutatóintézet vezetője az EU Space Act és a nemzetközi űrjogot vizsgálta, főként, hogy az európai összhangban van-e a nemzetközi űrszerződésekkel. Pataki G. Zsolt, az Európai Parlamenti Kutatószolgálat (European Parliamentary Research Service - EPRS) politikai elemzője jövőkutatási megközelítésben vizsgálta, hogyan kellene az EU Space Act-nek felkészülnie a következő évtizedek kihívásaira. Ennek értelmében felvázolt több stratégiai hozzáállást. Szerinte az EU csak akkor marad térben szuverén, ha elkerüli a fragmentációt és a védtelenséget.
Krasznay Csaba, az NKE ÁNTK Kiberbiztonsági és e-Közigazgatási Tanszékének egyetemi docensének előadása arra fókuszált, hogy az űrrendszerek kiberbiztonsága ma már nem elméleti kérdés, hanem háborús realitás. Hangsúlyozta, hogy az űrrendszerek védelme ugyanúgy része a hibrid háborúnak, mint a kritikus földi infrastruktúrák védelme. Emlékeztetett, hogy az ukrán-orosz háború kezdetekor, 2022-ben orosz kibertámadás történt a Viasat műholdas rendszer ellen, amely nem csak Ukrajnában okozott gondot. „Először láttuk élesen, hogy a kibertér és az űr összekapcsolt hadszíntér”– fogalmazott a szakértő. Hozzátette, hogy egy műhold elleni támadás hatása globális láncreakciót okozhat.
A harmadik panel az EU Space Act iparági nézőpontjaira fókuszált, Szuchy Róbert, a Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) jogászprofesszora és rektorhelyettese elnökletével. A panel többféle iparági pozíciót mutatott be: Alicia Brown, az amerikai US Commercial Space Federation igazgatója online kapcsolódott be, és az amerikai űripar nézőpontjából értékelte az EU Space Actet. Chehineze Bouafia, az Eutelsat csoport műholdas és távközlési szabályozási vezetője egy GEO–LEO műholdüzemeltető tapasztalatait és elvárásait ismertette. Jordi Casanova Tormo, az Amazon Kuiper programjának képviseletében beszélt arról, hogyan lehet a szabályozást úgy alakítani, hogy az hozzájáruljon a biztonságos és fenntartható űrkörnyezethez. A magyar iparági oldalról Tari Fruzsina, a 4iG Space and Defence Technologies jogi vezetőjének előadása a vitatott jogalapokra és a jelenlegi tervezet szabályozási hiányosságaira irányult, hangsúlyozva, hogy az űripar sajátos technológiai és katonai–polgári kettős felhasználási jellege miatt különösen érzékeny a túlzott vagy pontatlan EU-s szabályozásra.
Szöveg: Harangozó Éva
Fotó: Szilágyi Dénes