A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Nemeskürty István Tanárképző Kar (NITK) Történelem és Társadalom Tanszéke konferenciát szervezett Nemeskürty István emlékezete – Tudomány–Oktatás–Filmművészet címmel, a Magyar Tudomány Ünnepe 2025 elnevezésű programsorozat részeként november 26-án, az egyetem Zrínyi Termében. Az egész napos szakmai esemény Nemeskürty István sokrétű életművének – történetírás, oktatás, filmgyártás, kulturális és közéleti szerepvállalás – állított emléket.
A program nyitóeseményeként a Főépület 2. emeletén található közösségi teret Nemeskürty Társalgóvá keresztelték. Az alkalmon Veszelszki Ágnes, a NITK dékánja kiemelte: „Egy tér átnevezése nem pusztán névtáblacsere, hanem a hely új értelmezésének megszületése, valamint a közös gondolkodás elindítása.” Hangsúlyozta, hogy Nemeskürty életműve azért különleges, mert ugyanabból a szellemi forrásból táplálkozó sokféle szerepet (történetíró, stúdióvezető, pedagógus, irodalomtörténész, közéleti szerepvállaló) töltött be. Hozzátette, hogy a róla elnevezett társalgó ezért a párbeszéd és a nyitottság helye lesz.
A konferencia szakmai programját Szerencsés Károly habilitált egyetemi tanár, az NKE NITK Történelem és Társadalom Tanszék vezetője nyitotta meg, aki a magyar történelem azon pillanatait idézte fel, amikor a nemzet a válságokra nem visszahúzódással, hanem kulturális és intézményépítő erőfeszítésekkel válaszolt. Hangsúlyozta, hogy a Ludovika megépítése is ilyen válasz volt: a kultúra, az oktatás megerősítése a bizonytalan korokban. Nemeskürty István kapcsán a tanszékvezető kifejtette: olyan ember volt, aki hűséget tanúsított a közösség iránt, és ez ma is példamutató, önismerete, önfegyelme és morális tartása ugyanakkor kiemelkedő volt.
Szakály Sándor, az MTA doktora, a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár igazgatója Nemeskürty István életének első szakaszát, katonai gyökereit és ifjúkori pályáját mutatta be. Kiderült, hogy családi indíttatásból választotta a katonatiszti pályát, amely akkoriban megbecsült, vonzó hivatás volt. Tanulmányait a Ludovika Akadémia képzésén, a Hűvösvölgyben lévő Bolyai János Műszaki Akadémián végezte. 1944. november 15-én avatták hadnaggyá – ettől kezdve viselhette az „akadémikus” megszólítás. 1950 után már egyértelműbben a tanári, irodalmi, kulturális pálya felé fordult, de katonai múltját továbbra is hűséggel vállalta.
Koltay Gábor filmrendező személyes emlékkel kezdte előadását. Felidézte, hogy 1972-ben édesapja hazavitt egy könyvet – a Requiem egy hadseregért című művet –, és azt mondta: „Ezt mindenkinek el kell olvasnia”. Nemeskürty 1959–1985 között stúdióigazgatóként dolgozott, és – Koltay Gábor szerint – hazafias szemlélete, személyes bátorsága, valamint erkölcsi tartása volt a legfőbb öröksége. A filmrendező hangsúlyozta: mestere számára a történelem nem csupán tudomány volt, hanem nemzetnevelő feladat, valamint segített szakítani azzal a berögzült önképünkkel, hogy a magyarság „tehetetlen, kiszolgáltatott nép”.
Nánay Mihály, a NITK közszolgálati docens előadása a Búcsúpillantás című kötetet és annak történelmi-kulturális hátterét mutatta be. Mint kiemelte, a mű Nemeskürty István történelmi ismeretterjesztő munkásságának egyik fontos darabja, amely a világháborúk korát bemutató írásai közé tartozik. A könyv célja az, hogy árnyaltabb, forrásokra támaszkodó képet adjon Magyarország két világháború közötti történetéről, túl a sztereotípiákon és ideológiai torzításokon.
Simándi Irén, a NITK Történelem és Társadalom Tanszékének egyetemi tanára előadásában azt mutatta be, milyen levéltári és történeti forrásokból lehet rekonstruálni Nemeskürty István pályáját és szerepét a magyar filmkultúrában, főleg az 1950–70-es évek politikai közegében, bemutatva pártállami háttéranyagokat és állambiztonsági forrásokat, folyóiratcikkeket, interjúkat.
A plenáris előadások után, az első szekció előadásainak moderátora Rigó Balázs egyetemi adjunktus volt. Berta András egyetemi tanársegéd az 1968-ban elkészült az Egri csillagok c. film forgatásának hátteréről beszélt. Mint kiderült, óriási anyagi erőforrásokat fektettek a filmbe, közel 40 millió Ft-ot. Az előadó kiemelte, hogy a forgatókönyv írásakor Nemeskürty hűséges maradt Gárdonyi Géza művéhez és a történelmi eseményekhez is. Dévavári Zoltán habilitált egyetemi docens Nemeskürty István, a Magyar Millenium kormánybiztosa (1998-2001) című előadásában az ünnepségről kiemelte, hogy nem csupán egy ceremoniális alkalom volt, hanem a modern 21. századi magyar nemzetépítés kulturális és politikai eszköze. Földváry Katalin egyetemi adjunktus Nemeskürty hitével kapcsolatban beszélt a 17. századi prédikációkról a pócsi kegykép kapcsán. Kovács Kálmán Árpád egyetemi adjunktus előadásában a Kis magyar művelődéstörténet című könyv kapcsán mutatta be, hogy a művelődéstörténet célja a reális nemzeti önismeret kialakítása és a kulturális hagyományok megértése, valamint, hogy a magyar kultúra vizsgálata során fontos felismerni a valódi teljesítményeket és a hiányosságokat.
A második szekciót Simándi Irén egyetemi tanár moderálta, ahol Heil Kristóf egyetemi tanársegéd Nemeskürty István magyarságképéről tartott előadást. Mint kifejtette, ez a kép történeti, kulturális és identitásbeli tényezőkön alapul, és időben folyamatosan változik. Nemeskürty István felfogása szerint a magyar történelem értelmezésének központi eleme a nemzeti sors, a válságkorszakok kiemelt figyelme és az önvizsgálat. Kas Géza Imre közszolgálati docens arról beszélt, hogyan lehet Nemeskürty István filmjeit felhasználni a középiskolai nevelő-oktató munkában, példaként említve a történelmi tablókat, (István, a király), valamint olyan műveket, amelyek morális kérdéseket vetnek fel (Az ötödik pecsét). Teiszler Éva egyetemi adjunktus Szent István alakját és korát mutatta be Nemeskürty írott alkotásaiban. Az eladó hangsúlyozta, hogy Nemeskürty tiltakozott az ellen, hogy őt történésztként titulálják. Történelmi esszéinek karakterességére jellemző az önálló szemlélet, valamint az, hogy a saját korának történészeihez képest máshová helyezi a hangsúlyokat. Az esszé műfaji kerete azért különösen izgalmas önálló filozófiai formaként, mert egyszerre képes szórakoztató, olvasmányos történetmeséléssel megszólítani az olvasót, miközben igényes és elmélyült módon reflektál a korabeli erkölcsi dilemmákra.
A szakmai konferencia után Sallai Zsófia, az NKE Kommunikációs és Program Igazgatóság irodavezetőjének művét, a Magyar Corvin-lánc Testület megbízásából készült Nemeskürty István – Magyar küldetéstudattal a nemzet szolgálatában című monográfiát mutatták be. A beszélgetésben részt vett a szerző, Toót-Holló Tamás, a kötet szerkesztője, író, irodalomtörténész, médiakutató, valamint Kollarik Tamás, Nemeskürty-, Balázs Béla- és Bánffy Miklós-díjas producer, filmrendező, egyetemi tanár a moderátor Szabó Anett, az NKE sajtófőnöke volt. Sallai Zsófia kiemelte, hogy Nemeskürty életét meghatározta katonai hivatása, amely később szellemi életének alapvető részévé vált, amely a fegyelemben és a lényegre törő attitűdjében is megnyilvánult. Toót-Holló Tamás hangsúlyozta, hogy a küldetéstudat fogalma volt a könyv szerkezetének meghatározó eleme, amelyen keresztül Nemeskürty sokrétű életpályáját be lehet matatni. Erre reflektálva Sallai Zsófia hozzátette: stúdióvezetőként, katonaként, tanárként, közíróként és kultúrpolitikusként minden megbízatásában, feladatában küldetést látott, mindezzel a hazáját és a magyar nemzetet kívánta szolgálni. Kollarik Tamás, Nemeskürty tanítványa kiemelte, a magyar filmtörténet egyik legjelentősebb hazai producereként tartjuk őt számon. Elmondta, hogy 1968-ban a Velencei Filmfesztivál Ezüst Oroszlán-díját nem egy alkotásért, hanem egy könyvért, A magyar film története című munkájáért kapta – ilyen elismerés a biennále történetében gyakorlatilag páratlan. Filmes életműve így nem csupán hazai mércével kimagasló: nemzetközi összehasonlításban is ritka, szinte egyedülálló nagyságrendű örökséget hagyott hátra. Toót-Holló Tamás és Kollarik Tamás a kötet bemutatóján hangsúlyozták: valódi hiánypótló mű született, amely először tárja fel átfogóan és részletesen Nemeskürty István életművének eddig kevésbé ismert fejezeteit és összefüggéseit. A könyv emellett a Nemeskürty-emlékév fontos eseményeit is dokumentálja, és meggyőzően mutatja be, hogy a magyar konzervatív kormányzat kultúrpolitikai szemléletében mindmáig elevenen tovább él az a nemzeti elkötelezettségű, értékőrző és értékteremtő gondolkodás, amelyet Nemeskürty István képviselt – tették hozzá.
Szöveg: Harangozó Éva
Fotó: Szilágyi Dénes