A Ludovika Tehetséggondozó és Tudományos Képességfejlesztési Iroda szervezésében tartották meg a Közvetlenül a döntéshozótól – Beszélgetés Orbán Balázzsal című programot november 20-án, az NKE Zrínyi termében.
Kitta Annamária, a Ludovika Tehetséggondozó és Tudományos Képességfejlesztési Iroda vezetője köszöntötte a hallgatókat és elmondta, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) küldetése, hogy a köz szolgálata iránt elkötelezett, felelős döntések meghozatalára alkalmas szakembereket képezzen, s ebben a szakkollégiumoknak kiemelt szerepük van. Ezt követően került sor arra a beszélgetésre, amelyben Barba Réka, az NKE Nemzetközi és Európai Szakkollégium elnöke kérdezte Orbán Balázst, a miniszterelnök politikai igazgatóját, az NKE Tanácsadó Testületének elnökét.
Elsőként a szakkollégiumok tehetséggondozáshoz kapcsolódó feladatairól esett szó. Orbán Balázs elmondta: 2015 óta oktatott az NKE-n, amely tevékenységét a Tanácsadó Testületben betöltött vezető szerepe okán 2018 óta szünetelteti, a szakkollégiumi kezdeményezéseket azonban kezdetektől támogatta. Ennek hátterében részben az egyetemeken zajló tömegoktatás áll: jóllehet összességében szerencsés, hogy mind többen szereznek felsőfokú végzettséget, a szűk mikroközösségek diskurzusára épülő tutoriális rendszerek ma csak kevés külföldi egyetem működésére jellemzőek. Az NKE számára ugyanakkor ez nem járható út, hiszen az intézmény profiljából adódóan fontos, hogy mind többen vehessenek részt az itt folyó képzéseken. Szükség van azonban egy olyan, a formális struktúrán túlmutató közegre, amely támogatja azokat, akik többet szeretnének teljesíteni, s ennek formája a szakkollégium – vélte Orbán Balázs, kiemelve a Mathias Corvinus Collegium regionális tehetséggondozásban betöltött szerepét. Egy szakkollégium remek platformot jelent ahhoz is, hogy például a közigazgatásban nagy gyakorlati tapasztalattal rendelkező szakemberektől szerezhessen értékes tudást a hallgatók.
S még egy fontos feladata lenne a szakkollégiumoknak, ez pedig a jelenleginél több külföldi lehetőség biztosítása, hiszen a Magyarország előtt álló stratégiai kihívásokra nem lehet jó válaszokat adni a perspektívák tágítása nélkül. 1-2 hetes tanulmányutak, konferenciameghívások – ez lehet újabb irány.
A Nemeskürty István Tanárképző Kar kapcsán Orbán Balázs a tanárképzés új alapokra helyezésének fontosságát emelte ki, különös tekintettel a közösségépítésre. Utóbbi feladat „kihalt”, holott a nevelés, az értékrend átadása, a társas érintkezés szabályainak elsajátítása a formális oktatáson túl kezdődik – szögezte le, hozzátéve: mindezen készségeket az offline térben is tudni kell működtetni. Orbán Balázs reményét fejezte ki a tekintetben, hogy rövidesen az új karon is indulhat majd szakkollégium.
A következő téma az egyetemista generáció eredményes munkaerőpiaci integrációját, a szükséges tudás és skillek területét érintette. Orbán Balázs felidézte saját pályakezdését, amikor még a jelenleginél lényegesen nehezebb volt frissdiplomásként elhelyezkedni a közigazgatásban. Azóta változtak a körülmények: „most már kapkodnak önökért a munkáltatók, köztük az állam is” – fogalmazott, hozzátéve: e nemzedék kihívását éppen abban látja, hogy a pályakezdőknek kevésbé kell küzdeniük. Márpedig ez teljesítménycsökkenést eredményezhet. Nem a főnöknek, hanem saját maguknak kell teljesíteniük, és nem szabad elkényelmesedni, meg kell őrizni a kíváncsiságot – tanácsolta, hozzátéve: a belső motiváció a fontos, a külső nem lesz elég. Lényeges, hogy a fiatalok feltegyék maguknak a kérdéseket: miért csinálom? kinek akarok bizonyítani? mit szeretnék elérni? A távol-keleti, népes államokban ez a kérdés egyébként fel sem merül: Kínában, Indiában óriási a verseny és jellemző a perfekcionizmus.
Az egyetemi évek kapcsán arra hívta fel a figyelmet Orbán Balázs, hogy érdemes azokat a work hard - play hard-szemlélet alapján eltölteni. Egyetemistaként annak idején tudatosan figyelt arra, hogy a tanulás mellett a kikapcsolódásra és a társasági életre is elég idő jusson. E téren is fontos az egyensúly megtalálása.
A folytatásban hallgatói kérdésekre válaszolt Orbán Balázs; egyebek mellett a Huszárvágás című könyve utóéletéről, az ösztöndíjak alakulásáról, valamint a szakmai építkezésről, karriertervezésről esett szó.
Szerző: Kovács Lilla
Fotó: Szilágyi Dénes