A „Kína – A Középső Birodalom” című könyv bemutatójára november 20-án került sor az NKE John Lukacs Társalgójában.
A megjelenteket Kenedli Tamás ezredes, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat Költségvetési Kutatóhely Tudományos Tanács titkára köszöntötte. Elmondta: célzott, szakmai közönség számára készült a kötet annak érdekében, hogy a Kínával foglalkozó, vagy oda kihelyezésre kerülő katonadiplomaták felkészülését támogassák.
A folytatásban a kötet lektori bemutatására került sor: Kusai Sándor Zoltán, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem címzetes egyetemi docense, Magyarország Pekingi Nagykövetsége volt nagykövete, a kötet lektora beszélt a műről. „Benne van minden, amit most Kínáról érdemes tudni. Kordokumentumról van szó erről az átmeneti korszakról, afféle pillanatképről 2025-ből – fogalmazott Kusai Sándor Zoltán. A magyarországi Kína-kutatás és értelmezés mára jellemző állapotát is mutatja a könyv, tette hozzá, s ez óriási érdem.
A rendezvény pódiumbeszélgetéssel folytatódott, amelyen Kisvári Tamás ezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi Doktori Iskola doktorandusza, Magyarország Pekingi Nagykövetsége véderő attaséja, Kasznár Attila, a Neumann János Egyetem egyetemi docense, korábbi shanghai konzul, Kusai Sándor Zoltán volt nagykövet, a kötet lektora és Trautmann László, a Neumann János Egyetem Gazdaságföldrajzi és Településmarketing Központ egyetemi docense cseréltek eszmét Kenedli Tamás ezredes moderálása mellett.
Elsőként a kínai állampárt működését vették górcső alá a szakértők. Kisvári Tamás azt húzta alá, hogy az országot a Kínai Kommunista Párt vezeti, állam- és kormányfője is van, a törvényhozás két házból áll, ám az államszervezetet és a pártot ugyanazon személyek irányítják. Két alkotmány is létezik: a Kínai Népköztársaság alkotmánya, amely a szocialista állam kínai sajátosságait taglalja, valamint a párt alkotmánya, amely pedig annak működéséről szól.
Kasznár Attila a vallás hatásáról szólt. Nem lehet Kínára az európai kultúra szemüvegén át nézni, mert téves képet kapunk – figyelmeztetett. A kommunista párt hatalomra kerülése a parasztságra alapozva történt, e réteg a lakosság 80 százalékát tette ki, munkásság nem volt. E bázisra épült az új rendszer a császárság bukása utáni káosz idején, ám az új rendszer alapját is a konfucianizmus filozófiája jelentette.
Trautmann László a borító kapcsán arra mutatott rá, hogy az ott szereplő kapu a tudásalapú gazdaságba való átmenet szimbóluma is lehet. Kimerültek az erőforrások, váltani kell, tette hozzá. Mit tanulhatunk a kínaiaktók? – tette fel a kérdést. Nos, a társadalom összetartásának képességét – sosem kerültek gyarmati sorba –, hosszú távú gondolkodást, projektek tető alá hozását, amelyeket lassú tárgyalások és alapos megfontolás előz meg.
Szó esett még a szociális egyenlőtlenségekről, a Dél-kínai tengerrel kapcsolatos konfliktusokról és a Kínai Népi Felszabadító Hadseregről. Az eseményről részletesen a ludovika.hu cikkében olvashatnak, a kötet elektronikus formában pedig ezen a linken érhető el.
Szerző: Kovács Lilla
Fotó: KNBSZ