A Magyar Nemzeti Bank új kezdeményezésként először tartotta éves Zöld pénzügyi konferenciáját a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságával együttműködésben. A tudásmegosztó rendezvény az ESG-szabályozás – azaz a környezeti, társadalmi és irányítási elvárások – alakulását mutatja be a vállalati, pénzügyi és államigazgatási szereplőknek. A jegybank Zöld Pénzügyi díjait idén az Erste Bank Zrt., a K&H Biztosító Zrt. és az Amundi Befektetési Alapkezelő Zrt. nyerték el, díjazták a legjobb zöld pénzügyi kutatási kezdeményezéseket is.
Az esemény a környezeti (environmental), társadalmi (social) és irányítási (governance, együtt ESG) szabályozás hazai és nemzetközi mérföldköveit – egyebek közt az MNB ESG ajánlásával kapcsolatos tapasztalatokat – mutatja be a vállalati, pénzügyi piaci és államigazgatási résztvevőinek. A konferencia hangsúlyozottan tudásmegosztó fórum és kiállítás is egyben, hiszen az ESG gyakorlatok elterjedésének egyik legnagyobb gátja az ismeretek hiánya.
Deli Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) rektora beszédében kiemelte, hogy az ESG tényezők olyan átfogó megközelítést képviselnek, amely összekapcsolja a fenntarthatóságot, a társadalmi érzékenységet és az etikus irányítást. Az ESG tehát nemcsak szabályozási megfelelési kötelezettség, hanem lehetőséget is kínál arra, hogy a gazdasági eredményesség összhangban legyen a társadalmi jólét előmozdításával és a környezet hosszú távú védelmével. „Ennek szellemében az NKE volt az első hivatalosan regisztrált, ESG-oktatásra jogosult szervezet, ami mérföldkő a hazai és nemzetközi ESG-oktatásban” – jelezte a rektor.
Hunyadi László, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára előadásában rámutatott: Alig másfél évvel ezelőtt még sokan érdeklődve kérdezték: mi is pontosan az az ESG? Ma az ESG már elismert minőségi kritérium, és egyre inkább olyan tényezővé válik, amelyet az üzleti életben nem lehet figyelmen kívül hagyni. A 2024 elején hatályba lépett magyar ESG-törvény fontos mérföldkövet jelentett: az állam egyértelműen kifejezte, hogy a fenntarthatóság immár nem csupán kiegészítő szempont, hanem a gazdaságpolitika egyik meghatározó eleme. Amennyiben a vállalkozások az ESG-elvárásokat kiegyensúlyozottan, adatvezérelten és a tényleges teljesítményt szem előtt tartva tudják teljesíteni, úgy ez nem pusztán adminisztratív kötelezettség marad, hanem a versenyképesség egyik kulcsfontosságú, mérhető mutatójává válik – tette hozzá az államtitkár. „A kutatások szerint a cégek döntő többsége már érzi, hogy az ESG egy lehetőség, amivel élni kell. Az Európai Unió szintjén pedig az Omnibusz-csomag a CSRD és a CS3D finomhangolásával új szakaszba lépteti a fenntarthatósági keretrendszert – itt az ideje, hogy a magyar vállalkozások az élére álljanak ennek a változásnak” – fogalmazott Hunyadi László.
Koncz Zsófia, a Kulturális és Innovációs Minisztérium családokért felelős államtitkára hangsúlyozta: „A Kormány 2010 óta minden döntését a családok szemszögéből vizsgálja és minden területhez – így a fenntarthatósághoz is – családbarát fókuszban közelít. Magyarország abban is egyedülálló, hogy az ESG szempontok érvényesítése során is a családokat helyezi a középpontba. A családpolitika három pillére a családok anyagi helyzetének javítása, az otthonteremtés támogatása, valamint a család és a munka közötti egyensúly megteremtésének segítése.” A családbarát szemlélet a mindennapi gyakorlatban kézzelfogható támogatást nyújt a munkavállalóknak és családtagjaiknak egyaránt, miközben a munkáltatóknak egyértelmű versenyelőnyt biztosít: javítja a cég imázsát, növeli a dolgozói elégedettséget és hűséget. A családbarát jövő elválaszthatatlanul összefonódik a fenntarthatósággal – és fordítva: a valóban fenntartható jövő csak akkor képzelhető el, ha családbarát is – mutatott rá az államtitkár.
„A fenntarthatóság napjaink fontos hívószava, amely nem csupán környezeti kérdéssé, hanem az utóbbi években gazdasági, társadalmi és szervezeti kiindulóponttá is vált – mondta el megnyitójában Sipos-Tompa Levente, az MNB alelnöke. Hozzátette: „Amikor fenntarthatóságról beszélünk, nem pusztán arról van szó, hogy „zöldítsük” tevékenységünket, vagy csökkentsük az energiafogyasztást, hanem mélységében fel kell fognunk, hogy a mai szükségleteinket úgy kell kielégítenünk, hogy közben nem veszélyeztetjük a jövő generációinak esélyét a saját szükségleteik kielégítésére.” A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a környezeti fenntarthatóságot előtérbe helyező vezető központi bankok közé tartozik. Elkötelezett amellett, hogy saját működését, valamint a felügyelete alá tartozó pénzügyi, biztosítási, pénztári és tőkepiaci szektor intézményeinek tevékenységét fenntarthatóbbá és környezetbarátabbá tegye – hangsúlyozta Sipos-Tompa Levente. A Zöld Programján keresztül a magyar jegybank hozzájárul a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának megőrzéséhez, ellenállóképességének erősítéséhez, valamint a fenntartható gazdasági növekedés támogatásához.
Nagy László, az SZTFH elnöke kifejtette, a magyar megközelítés erőssége éppen abban rejlik, hogy a fenntarthatóságot mérhetővé és gyakorlatiasan kezelhetővé teszi. Ezt a 2024-es ESG-törvény és a kapcsolódó szabályozási rendszer biztosítja, amely az adatgyűjtést elsősorban a kockázatok hatékony kezelésének és a vállalatok hosszú távú stabilitásának eszközeként pozícionálja. Így az ESG nem politikai vagy ideológiai viták terepe lesz, hanem olyan tárgyilagos, számszerű adatokra támaszkodó menedzsmentgyakorlat, amelyet minden vállalat a saját versenyképessége érdekében alkalmazhat.
Az MNB Zöld Bank díját idén az Erste Bank Zrt., a Zöld Biztosító és Pénztár Díjat a K&H Biztosító Zrt., a Zöld Befektetési Alapkezelő Díjat pedig az Amundi Befektetési Alapkezelő Zrt. nyerte el. A díjazottak kiválasztását a jegybank összetett mutatószám (az egyes díjaknál egyebek közt az MNB banki zöld ajánlásnak való megfelelés, az intézmények által kezelt zöld eszközök fenntarthatósági értéke) alapján végezte.
A Zöld Pénzügyi Tudományos Talentum Díjat – amely a zöld pénzügyi témákban kiemelkedő publikációkkal rendelkező, 41 évesnél fiatalabb magyar állampolgár kutatóknak jár – idén Szeberényi András egyetemi docens kapta. A Zöld pénzügyi kutatási kezdeményezések kategóriájának 1. díját Simó Márton kutatócsoportja kapta meg. Az MNB a 2. és 3. helyezett mellett különdíjat is átadott e kategóriában.
Fotó: Szilágyi Dénes