A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Rendészettudományi Kar (RTK) Terrorelhárítási Tanszékének szervezésében mutatták be a Terrorizmus – Tanulmányok a terrorizmus komplex jelenségéről és egyes aspektusairól című kötetet az egyetem Széchenyi Dísztermében, november 14-én. Az 50 szerző munkájával készült, az elmúlt évek egyik legátfogóbb terrorizmus-kutató könyvét bemutató esemény célja a szakmai tudásmegosztás, a komplex biztonsági kihívások közös értelmezése és a tudományos párbeszéd erősítése volt.
„A terrorizmus a 21. század egyik legösszetettebb kihívása” – emelte ki köszöntő beszédében Terjék Gábor r. dandártábornok, a Terrorelhárítási Központ (TEK) Főigazgatói Hivatalának vezetője. Hangsúlyozta a radikalizáció új terepeit: úgy, mint a digitális függőséget, a társadalmi elszigeteltséget, valamint az online toborzást és az új technológiák használatát. Kiemelte, hogy a terrorizmus jelensége határokon átívelő társadalmi, politikai és jogi problémává vált. Hozzátette, hogy a kötet hidat képez elmélet és gyakorlat között.
Kovács Gábor r. vezérőrnagy, az RTK dékánja a megnyitón, felszólalásában felhívta a figyelmet, hogy a kötet bemutatója egybeesik a TEK tanszék fennállásának 10. évfordulójával. A dékán méltatta a tanszék oktatási és kutatási teljesítményét, rugalmasságát, és azt, hogy nemzetközi szinten is képes alkalmazkodni a gyorsan változó biztonsági környezethez. Kiemelte a tanszék szerepét a jövő rendészeti szakembereinek képzésében.
Boda József ny. nemzetbiztonsági vezérőrnagy üzenetét Kuszi Viktória r. főhadnagy, az RTK Terrorelhárítási Tanszékének munkatársa olvasta fel. Mint kiderült, a kötet tanulmányai politikatörténeti, jogi, biztonságtudományi, pszichológiai és történeti szempontból vizsgálják a terrorizmust, amely nem csupán leír, hanem értelmez és kérdéseket is megfogalmaz. E mellett a könyv rámutat a globális változások – migráció, identitásválság, digitalizáció – hatásaira.
A kötet – amely jelenleg e-könyv formában létezik – öt nagy tematikus egységben tárgyalja a terrorizmust, úgy, mint fogalmi keretek és elméleti kihívások. Továbbá radikalizációs folyamatok, beleértve a magányos elkövetőket és a női terroristák szerepét. E mellett kitér a terrorfinanszírozásra, a pénzügyi csatornákra és a nemzetközi szabályozásra. A következő rész a felderítés és elhárítás témájával foglalkozik: etikai kérdések, EU mechanizmusok, hírszerzési együttműködések. Az utolsó rész részletesen kitér a fegyveres erők, migráció, rendészeti aspektusok, technológiai sebezhetőségek, kiberfenyegetések kérdéskörére.
A megnyitó után panelbeszélgetésekre került sor. Az első rész a terrorizmus mai formáit, a radikalizációt, valamint a terrorizmus finanszírozását vitatták meg olyan neves szakértők, mint Ródler Norbert r. ezredes, Simonka Gábor, Gál István László, Regényi Kund nb. ezredes, Rémai Dániel r. őrnagy, az NKE RTK Terrorelhárítási Tanszékének vezetője moderálásában. A résztvevők hangsúlyozták, hogy bár a terrorizmussal kapcsolatos félelem nem segít, a jelenség folyamatos figyelmet és alkalmazkodást igényel, mert mára gyökeresen átalakult. Megállapították egyebek mellett, hogy megváltozott a terrorizmus természete: a klasszikus, szervezett, nagyszabású merényletek háttérbe szorultak. Megjelent a magányos elkövető, radikalizált, sokszor minimális költségű támadás. A digitális térben zajló radikalizáció és toborzás miatt a jelenség dinamikusabb és nehezebben felderíthető. A „terrorizmus” fogalmát sokan túl szélesen használják, és gyakran összemosódik más szélsőséges jelenségekkel. Kiemelték, hogy nehéz definiálni a terrorizmust, ugyanis a jogi és szakmai meghatározások gyakran túl tágak, vagy politikailag motiváltak. Hozzátették, hogy az online térben zajló folyamatokat hagyományos eszközökkel már nem lehet kezelni; új információszerzési módszerekre van szükség.
A második részben a kerekasztal-beszélgetés központi témája a 21. századi terrorizmus átalakulása, különösen a klasszikus (fizikai, robbantásos) módszerektől való elmozdulás a láthatatlan, hálózatalapú, technológiai formák felé. A neves résztvevők – Mátrai Sólyom Lászlóné Ózsvárth Babett Szandra nb. alezredes, Takács Gergely, Forró Tamás r. őrnagy, Veres Balázs, Kuszi Viktória moderálásában azt vitatták meg, hogy a jövő terrorizmusa nem feltétlenül „robbant”, hanem: fertőz, manipulál, információt lop, kiberhálózatokon keresztül működik, finanszírozása is digitalizálódik (pl. kriptovaluták). A támadások célpontjai lehetnek: digitális infrastruktúrák, pénzügyi rendszerek, társadalmi működés alapjai. A szakértők kiemelték, hogy ezek között egyre nehezebb a határvonalat meghúzni.
Az attribúció – vagyis kideríteni, hogy ki volt az elkövető – kifejezetten nehéz, ami hátráltatja a megfelelő reakciót is. A szakértők külön kitértek arra, hogy a genetikai szekvenálás fejlődése miatt elméletben felvetődnek „genetikailag célzott” kórokozók: jelenleg ez még ugyan nem reális fenyegetés, de a technológiai trendeket érdemes figyelni.
Szöveg: Harangozó Éva
Fotó: Halápi Katinka