A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Nemzetközi Főigazgatói Irodájának (NFI) szervezésében tartották meg a The Future Belongs to the Sovereign – Japan and Hungary on Identity and Strategy című rendezvényt, amelynek vendége Tomohiko Taniguchi professzor, a Ludovika Diplomacy Hub kiemelt vendégkutatója volt november 13-án, az egyetem Zrínyi Termében.
Liliána Śmiech, az NKE nemzetközi főigazgatója megnyitóbeszédében Murakami Haruki japán író idézetével hangsúlyozta, hogy az idők próbára teszik az embereket és a nemzeteket, és a jövő azoké, akik hűek tudnak maradni önmagukhoz. Kiemelte, hogy Japán példa a hagyomány és a modernitás harmonikus egyensúlyára, míg Magyarország számára a szuverenitás nemcsak politikai, hanem erkölcsi és kulturális kérdés is. Mint fogalmazott: „az esemény témája – a jövő a szuveréneké – arra ösztönöz minket, hogy elgondolkodjunk: hogyan őrizheti meg egy ország az identitását a modern világ változásai közepette” – hangsúlyozta a főigazgató. Beszédében utalt a magyar–japán barátság történelmi távlataira, a tudás, a fegyelem és a minőségi munka iránti közös tiszteletre, valamint a nemzeti identitás megőrzésének fontosságára a globalizáció korában. Liliána Śmiech rámutatott, hogy Magyarország és Japán hasonló kihívásokkal néz szembe: a demográfiai változásokkal, a családok és közösségek megerősítésének szükségességével, valamint a hagyományok megőrzésével a globalizáció korában. Kiemelte, Magyarország álláspontja szerint az ellenőrizetlen migráció nem megoldás: a stabilitás alapját a biztonságos határok, a világos szabályok és a kulturális identitás védelme képezik. Hozzátette, hogy a 21. századi szuverenitás nem csupán politikai, hanem erkölcsi kérdés is, egyfajta önbizalom abban, hogy meg tudjuk védeni értékeinket, miközben képesek vagyunk alkalmazkodni a változáshoz.
Taniguchi professzor előadása a nemzeti identitás, a hagyomány és a szuverenitás védelmének fontosságát hangsúlyozta a modern világ eszméivel szemben. Több modern irányzatot nevezett meg – köztük az antinacionalizmust, antiautoritarizmust és antitradicionalizmust –, amelyek szerinte veszélyeztetik a nemzeti kohéziót és a kulturális stabilitást. Ellenpontként felhozta Japán példáját, amely szerinte kétezer éve képes volt megőrizni hagyományait és kulturális folytonosságát, kiváltképp a császári család intézményén keresztül. A beszédében hangsúlyozta, hogy a hagyomány és a nemzeti identitás adják egy nemzet gerincét és stabilitását, szemben a modern nyugati ideológiákkal, amelyek túlzottan relativizálják a kultúrát, nemet és erkölcsöt. Az előadó elismerően beszélt Magyarországról, amiért ellenállt az antinacionalista áramlatoknak, és megvédi saját kulturális egységét. A professzor szerint a valódi függetlenség nem a bezárkózásban, hanem az értékekhez való hűségben és az önbizalomban rejlik.
Az előadást követő kerekasztal-beszélgetés – amelyen az előadó mellett Hörcher Ferenc, az NKE Eötvös József Kutatóközpont (EJKK) Politika- és Államelméleti Kutatóintézetének vezetője, Boris Kálnoky, az MCC Média Iskolájának vezetője vett részt Vasa László, az NKE NFI munkatársa moderálása mellett – a 21. századi szuverenitás gyakorlati kihívásait vitatta meg: a demográfiai változásokat, a migrációt, a technológiai függőséget és a mesterséges intelligencia stratégiai szerepét. A résztvevők szóltak Magyarország helyzetéről, amelynek nézőpontjából a szuverenitás elsősorban szabadság, vagyis annak joga, hogy a nemzet maga dönthessen saját sorsáról. Kiemelték, hogy a nemzeti identitás megőrzése – ideértve a nyelv, a hagyomány, a kultúra és a történeti alkotmányos alapokat – a politikai szabadság feltétele, e mellett a nemzetközi együttműködés elengedhetetlen, különösen olyan partnerekkel, mint Japán vagy az Egyesült Államok. Kitértek arra is: Japán példája arra tanít, hogy a modernizáció és a hagyomány nem ellentétei egymásnak, sőt, a nemzeti nyelv és kultúra megőrzése mellett is lehetséges a technológiai fejlődés. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a szuverenitás ma már a kulturális önazonosság és a digitális önrendelkezés kérdése is. Mint fogalmaztak, a jövő azoké a nemzeteké, amelyek megőrzik nyelvüket, hagyományaikat és erkölcsi tartásukat, miközben nyitottan és bölcsen alkalmazkodnak a változó világhoz.
Szöveg: Harangozó Éva
Fotó: Szilágyi Dénes