Három hazai egyetem együttműködésében jött létre tavaly tavasszal az Európa-tanulmányok Hálózat, melynek célja szakmai és tudományos párbeszéd kialakítása az Európa-tanulmányokkal foglalkozó kutatók és intézmények között. E célkitűzés jegyében rendezték meg a II. Európa-tanulmányok Hálózat Konferenciát november 6-án az NKE Széchenyi Dísztermében.
Deli Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora köszöntőjében elmondta: az uniós jogrend az elmúlt időszakban változásokon ment keresztül. A fókusz átalakulását két erő, a zöld és a digitális átállás kihívása hajtja. E konferencián is e két téma áll majd a fókuszban, hiszen ezek hatással lesznek közös európai jövőnkre. A versenyképességről szóló Draghi-jelentésre utalva a rektor felhívta a figyelmet a fenntartható növekedés és a társadalmi és gazdasági ellenállóképesség fontosságára. Míg a zöld átállás új szabályozások során hívta életre – éghajlatpolitika, széndioxid-kibocsátás csökkentése –, addig a digitális fordulat egyebek mellett a kormányzás módját alakítja át alapvetően. Létezik azonban egy harmadik fókuszpont is: az alapvető emberi jogok védelme, megerősítése – amely az uniós jog sarok köve. E három pillér megerősítése jelöli ki az uniós jog új korszakát, amelynek jellemzője a korábbinál érzékenyebb reakció a globális kihívásokra – jelezte Deli Gergely.
Varga Réka, az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karának dékánja elmondta, hogy a multilateralizmus a nemzetközi rend fontos, ám mostanában vitatott pillére. A második világháborút követően alakult ki, ennél fogva az akkori hatalmi viszonyokat tükrözi. Jelenleg a geopolitikai feszültségek okán felmerült a rendszer újraértelmezése. A dékán előadásában arra kereste a választ, hogy milyen irányba fejlődhet a multilateralizmus, és milyen szerepe lehet benne a kis államoknak.
A történeti áttekintést követően Varga Réka kiemelte: a szuverén államok egyenlőségének elvén alapult a vesztfáliai béke után kialakított kongresszusi rendszer, amely állandó párbeszédi fórumot nyújtva, a nagyhatalmak mindegyikének részvételével volt képes száz esztendőn át relatív békét biztosítani. Ennek megbomlása hozzájárult a két világháború kitöréséhez. A fogalom 1945 után jelent meg ismét az ENSZ életre hívásával, amely a nemzetközi jog és a kollektív biztonság primátusát képviselte – s máig ez a nemzetközi rendszer alapja. Azóta számos gazdasági és regionális szervezet jött létre, s a hidegháború alatt e multilaterális szervezetek képezték a párbeszéd alapját, kiszámíthatóvá téve a nemzetközi folyamatokat. Jelenleg sincs ez másként: az orosz-ukrán háború alatt az ENSZ-ben a párbeszéd folyik – emlékeztetett Varga Réka.
Jelenleg a nagyhatalmi rivalizálás és a regionális szövetsége térnyerése mellett egyfajta „fórum shopping” vette kezdetét, azaz a hatalmak azon szervezetek felé fordulnak, amelyeket maguk számára kedvezőnek ítélnek. A globális intézmények túlburjánzása korábban önkorlátozással párosult, most inkább az látszik, hogy a nagyhatalmak kivonultak ezekből (például az USA az ENSZ-ből). Nagy kérdés, hogyan és hol áll be az egyensúly. Hiszen számos világméretű kihívás léte bizonyítja, hogy a multilateralizmusnak nem áldozott le: a mesterséges intelligencia, a dezinformáció, a járványok egyaránt a közös fellépés szükségességét vetik fel. S a kis államok számára különösen fontos párbeszéd fórumokat jelentenek a multilaterális intézmények, amelyekben a megbízhatóság és a tudás, szakértelem pótolhatják a katonai erőt. Hazánk például a békefenntartás, az emberi jogi területek és a vízdiplomácia terén tölt be fontos szerepet.
Az EU kapcsán pedig, hangsúlyozta Varga Réka, fontos látni, hogy nincs még egy olyan erős mechanizmus a világon, amely ilyen erős kötelező döntéshozatalt tudna létrehozni. A közösségi döntések jó része kompromisszum alapján születik, ezért fenntartható. Ez a multilaterális működés mintapéldája. Összeségében a kis államok számára máig ez az érdekérvényesítés legfontosabb terepe, miközben igaz az is, hogy jelenleg a bizalom és a szabálytisztelet válságát éljük. A keretrendszerek kapcsán a cél nem az elfordulás, hanem az aktív közreműködés, az okos részvétel – szögezte le Varga Réka, hozzátéve: egy külön kutatóműhelyt is életre hívott az egyetem e téma elemzésére.
Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter plenáris előadásában rámutatott, az unió működésének megértése nem könnyű, s ennek több oka is van. Az egyik az átpolitizáltság – sok esetben narratívák készülnek elemzés helyett –, a másik a szakterületek komplexitása, a harmadik a sokféle vizsgálati cél. Az Európa-tanulmányok Hálózat azért is fontos, mert számos szereplőt hoz össze a közös gondolkodás és sikeres együttműködés érdekében.
Az unió sikere a versenyképességen múlik, amely nemcsak jóléti és gazdasági, hanem politikai kérdés is – hívta fel a figyelmet a tárcavezető. Hiszen ha a versenyképességi fordulat nem valósul meg, akkor a tagállamokon belül politikai-bizalmi válság alakul ki, amely az unión belül is meg fog jelenni, politikai instabilitást okozva. Ha egy tagállamnak az az érzése, hogy kevés köze van a döntéshozatalhoz, akkor annak végrehajtásában sem lesz motivált, a szorosabb uniós hatáskör kapcsán pedig ugyancsak nem lesz elkötelezett.
A másik kihívás a politikai identitással kapcsolatos: az uniós polgárok személyes ambíciója egy technológiailag is szerepet játszó, önálló geopolitikai szerepet vivő, a klímapolitikában fontos feladatokkal bíró, az emberi jogokat érvényesítő EU. Ez magas ambíció szint, ennek nhány elemét alighanem el kell engedni, ám ha túl sokat kellene, az európai identitásválsághoz vezethet - figyelmeztetett a miniszter.
Szó esett még az Európai Parlamentben lezajlott pártpolitikai fordulatról, amelynek nyomán ma két alternatív többség áll szemben egymással: a centrum- és az új jobboldali un. „venezuelai többség”. A rendezőelv pedig immár nem a jobb- és baloldaliság, hanem a föderalisták és a szuverenisták szembenállás lesz. Ha utóbbiak bizonyulnak erősebbnek, akkor a kihívásokra a mélyebb integráció és egy „lopakodó” hatáskör bővítés lesz az automatikus válasz, ha előbbiek, akkor pedig a szubszidiaritás vagy egy rugalmasabb koordinációs módszer kerülhet előtérbe – vetítette előre Bóka János.
A folytatásban a résztvevők előadásokat hallhattak egyebek mellett a fogyasztóvédelem, az ESG, a fenntarthatósági átmenet kérdéseiről.
A Szegedi Tudományegyetem, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) és a Károli Gáspár Református Egyetem együttműködésében az Európa-tanulmányok Hálózat alapító nyilatkozatát az intézmények rektorai 2024. március 1-jén írták alá. A kezdeményezés célja, hogy elősegítse a színvonalas szakmai és tudományos párbeszédet az Európa-tanulmányokkal foglalkozó kutatók és intézmények között, valamint új lendületet adjon a területen zajló tudományos munkának. A Hálózat különös hangsúlyt fektet az európai integráció aktuális kihívásaira, amelyeket interdiszciplináris megközelítésben – a politikatudomány, a közgazdaságtan, a jogtudomány és más kapcsolódó területek szakértőinek bevonásával – kíván vizsgálni. A résztvevő tizenkét tematikus műhely célja, hogy Magyarország valamennyi egyeteméről és kutatóintézetéből bevonja azokat a szakembereket, akik elkötelezettek az Európa-tanulmányok iránt. Az első jelentős mérföldkő a Szegedi Tudományegyetemen megrendezett tavaly novemberi konferencia volt, ahol a műhelymunkák első eredményeit mutatták be. A második szakmai fórum jelen rendezvény volt.
Szerző: Kovács Lilla
Fotó: Szilágyi Dénes