A magyar könyvkiadás jelenéről és jövőjéről rendeztek kerekasztal-beszélgetést az Ostrakon Szakkollégium szervezésben a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen november 5-én, amelyen egyebek mellett a jogszabályi kihívások és a szakma jövőbeli kilátásai is szóba kerültek.
A beszélgetésen négy elismert szakember – Barát Enikő, a Maraton Kiadó alapítója és vezetője, egyben B. E. Belle álnéven publikáló írónő; Komlóssy Veronika, a Marisol Kiadó tulajdonosa, Holy Evens néven alkotó szerző; Tomor Anita, a Pirius Kiadó alapítója és vezetője; valamint Kilián Zsolt, a Ludovika Egyetemi Kiadó (LEKI) főszerkesztője – osztotta meg gyakorlati tapasztalatait a könyvpiac mindennapi valóságáról, a kihívásoktól a fenntartható működés lehetőségeiig.
Az eseményt Rácz Péter, a szakkollégium elnöke nyitotta meg, a pódiumbeszélgetést Katona Rebeka Dorka, a szakkollégium tagja vezette. A diskurzus során a vendégek pályájuk kezdetét idézték fel. Barát Enikő 2019-ben lépett be a piacra az Álomgyár Kiadónál, majd két regény után saját vállalkozást indított, mert – mint fogalmazott – a pénzügyi függetlenség és a kreatív szabadság egyaránt motiválta. Komlóssy Veronika 2012-ben debütált saját nevén, egy teljesen eltérő, ezoterikus témájú vonalon, majd a pandémia idején váltott romantikus zsánert és Holy Evens álnevet, végül negatív kiadói élmények után alapította meg saját cégét. Tomor Anita a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen szerzett diplomát, és 2014-ben hozta létre a Pirius Kiadót, miután egy kedvezőtlen szerződési ajánlat helyett inkább az önállóságot választotta. Kilián Zsolt 2014 óta dolgozik a LEKI-nél, jelenleg főszerkesztőként, ahol magát elsősorban „hivatásos olvasóként” definiálja, aki a tudományos tartalmak terjesztését szolgálja.
A szakemberek az első regényeik fogadtatásáról is szót ejtettek. Barát Enikő első kötete, a Hazugok hatalmas vitát kavart a nyers nyelvezet és erotikus tartalom miatt, mégis éppen ez a polémia emelte a sikerlisták élére, miután korábban közel száz kiadó utasította vissza a kéziratot. Komlóssy Veronika saját nevén induló ezoterikus könyvei stabil, több ezer példányos eladásokat értek el, Holy Evens-ként pedig első regénye azonnal elfogyott. Tomor Anita Álmodtam már rólad című műve még a közösségi média előtti időkben, pusztán olvasói ajánlásokkal jutott a bestseller-ranglista csúcsára, és nyitotta meg az utat egy négyrészes sorozat előtt; később olyan címek követték, mint a Helló, újra kedves exem vagy a Sugar Daddy, amelyek szintén élénk érdeklődést váltottak ki.
A kiadók működési modelljei és piaci pozíciói is terítékre kerültek, éles különbséget állítva a profitorientált és a misszióvezérelt megközelítések között. Kilián Zsolt részletesen bemutatta a Ludovika Egyetemi Kiadó filozófiáját, hangsúlyozva, hogy a tudományos publikálás nem piaci alapon működik, hanem kulturális küldetést teljesít; az open access elektronikus kiadványok ingyenes elérhetősége pedig a tudománykommunikáció és az idézettség növelését szolgálja. Tomor Anita családi vállalkozásként jellemezte a Pirius Kiadót, ahol a nagykereskedők jelentős, akár 50-60 százalékos részesedést vonnak le, a maradékból pedig minden költséget – szerkesztés, korrektúra, nyomda, marketing, webshop – fedezni kell; a dedikált példányok közvetlen értékesítése kulcsfontosságú bevételi forrás. Barát Enikő és Komlóssy Veronika saját kiadóikról szólva beszéltek a milliós ráfordításokról, a bukások kockázatáról és a piaci szűkülésről; rámutattak, hogy a tehetség és a szép borító önmagában nem elegendő, az eladáshoz intenzív marketing szükséges.
A közösségi média szerepével kapcsolatban mindannyian egyetértettek: a TikTok és más platformok alapvetően átformálták a könyvpromóciót, és a fiatalabb generáció sokkal hatékonyabban használja ezeket az eszközöket. Tomor Anita reményét fejezte ki, hogy visszatérhet egy olyan korszak, amikor a tartalom önmagában is elegendő az eladáshoz.
Szó esett a legújabb jogszabályi változásokról is, főként az árfixálásról és az akciózási tilalomról. A résztvevők elmagyarázták, hogy a törvény kötelezően rögzíti a könyvek árát, tehát nem lehet lejjebb vinni, emiatt az árak magasra szöktek, és már nem lehet őket csökkenteni. Korábban az akciók segítették a kiadókat, mert közvetlenül az olvasóknak adhattak kedvezményt, például 25-30 százalékot, így elkerülték a nagy áruházláncok 50-60 százalékos levonását. Most viszont nincs akció, a kiadóknak a fennmaradó 40-50 százalékból kell fedezniük a szerkesztést, nyomdaköltséget, marketinget, ami sokat szűkít a lehetőségeiken.
A könyvkiadás jövőjéről szólva a szakemberek egyetértettek abban, hogy a közösségi média, különösen a BookTok, műfajtól függetlenül ösztönzi az olvasást, miközben a könyvek esztétikai reneszánszukat élik – festett élű, díszes kiadványok, akár teljesen fekete belsővel, amelyek már dekorációs tárgyként is megállják a helyüket. Naponta 40-50 új könyv lát napvilágot Magyarországon, ám a közösségi platformok hatékonyan emelik ki a valódi minőséget.
Kilian Zsolt hangsúlyozta a szakma rendkívüli ellenálló képességét. Mint fogalmazott, a könyv számtalan technológiai forradalmat és előrejelzett „halálát” túlélte már, és mindig újjászületett. A tudományos kiadásban szerzett tapasztalatai alapján ő abban látja a garanciát, hogy a tartalom terjesztése kulturális küldetés, amely nem a rövid távú profiton, hanem a hosszú távú jelenléten és hatáson alapul. Szerinte a könyv akár luxuscikként is képes fennmaradni, ha a piaci körülmények úgy alakulnak.
Szöveg: Sallai Zsófia
Fotó: Szilágyi Dénes