Az NKE Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézetének szervezésében került sor az első Kohéziós Csúcstalálkozóra 2024. április 18-án. Az esemény 2025. október 21-én a Várkert Bazárban a második nemzetközi Kohéziós Csúcstalálkozó II.-vel folytatódott, amely olyan kulcsterületeket vizsgál, mint az átfogó kohézió erősítése, a regionális egyenlőtlenségek kezelése, valamint a politikák alkalmazkodása a változó gazdasági környezethez, különös tekintettel a kevésbé fejlett régiókban tapasztalható innovációs szakadék áthidalására. A szakmai fórum központi témája a következő többéves pénzügyi keret (MFF) volt.
A program elején Rawand Ben Brahim, az NKE EJKK Európa Stratégia Kutatóintézet kutató munkatársa köszöntötte a vendégeket, majd Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter szólt a megjelentekhez. A magyar elnökség idején elfogadott Budapesti Nyilatkozat szerint a tagországok elkötelezték magunkat amellett, hogy az Uniót versenyképesebbé, produktívabbá, innovatívabbá és fenntarthatóbbá teszik azáltal, hogy gazdasági, társadalmi és területi kohézióra építünk, valamint biztosítják a konvergenciát és az egyenlő versenyfeltételeket mind az Unión belül, mind globálisan, fogalmazott. A versenyképesség azonban nem csupán a digitalizációról, a költséghatékonyságról és a fegyelemről szól, hanem a tudásról, a nyelvtudásról, a szociális készségekről és a kulturális kapcsolódásokról is. „Közös érdekünk, hogy megfelelő eszközök álljanak rendelkezésre a tagállamok, régiók és térségek fejlesztésének előmozdítására, a partnerségben meghatározott prioritások alapján” – szögezte le a miniszter.
A kohéziós politika belső megerősítéséről Tüttő Kata, az Régiók Európai Bizottságának elnöke tartott előadást. Az EU egyedülálló abban, hogy politikája középpontjába az emberek biztonságát helyezi, nem csupán a vállalatok versenyképességét. Ezért foglalkozik olyan kérdésekkel, mint a klímaváltozás, a demográfiai átalakulás és a digitális átmenet, emelte ki. A szubszidiaritás elve – vagyis a döntések lehető legalacsonyabb szinten való meghozatala – nem csupán az uniós források elosztásáról szól, hanem a felelősség megosztásáról is. A felelősség a polgároktól indul, majd a családon, közösségen, városon, régión, nemzeti szinten keresztül ér el az európai szintre, tette hozzá. Rámutatott továbbá, hogy az uniós költségvetés valójában nem nagy: a hét évre szóló teljes keret kevesebb, mint Németország egy tartományának (például Bajorországnak) egyéves GDP-je.
A folytatásban Molnár Balázs Péter, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának Európa-politikáért felelős helyettes államtitkára a 2028 utáni többéves pénzügyi kerettel (MFF) kapcsolatos magyar álláspontot ismertette. A Bizottság javaslata jelentős átalakításokat tartalmaz: a kohéziós és a közös agrárpolitika külön sorai megszűnnek, helyettük egy egyesített alap jön létre, amely minden közös irányítású programra érvényes szabályokat állít fel. Ez azonban aggodalmat kelt, mivel a tagállamok ellenőrzési szerepe csökken, és a politikai feltételesség növekszik, ami jogi és intézményi problémákat vet fel – figyelmeztetett a helyettes államtitkár. A javaslat szerint a tagállamoknak nemzeti és regionális partnerségi tervet kell benyújtaniuk, amely a reformok, beruházások és egyéb beavatkozások átfogó csomagját tartalmazza.
Aleksander Jevšek, Szlovénia Fejlesztési, Stratégiai Projektek és Kohézió Minisztériumának minisztere tapasztalatai alapján kiemelte, hogy a kohéziós források felhasználása gyakran túl bonyolult, a sokszor emlegetett „egyszerűsítés” gyakorlatban nem valósul meg, sőt a rendszer egyre komplikáltabbá válik. Dragos Pislaru, Románia Európai Beruházásokért és Projektekért Felelős Minisztere kiemelte, hogy Románia 21 éve aktívan részesült a kohéziós forrásokból, és az ország tapasztalatai bizonyítják a politika eredményességét. Ugyanakkor a reformok és az új finanszírozási modellek – például a teljesítményalapú és a reformhoz kötött befektetések – megfelelő kontextus és tervezés nélkül problémásak lehetnek. A cél, hogy a MFF valódi előnyöket biztosítson a polgároknak, és a kohéziós politika az uniós polgárok javát szolgáló befektetési eszközként működjön.
Regionális különbségek egy összetartó Európában címmel Petri Bernadett, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium miniszteri biztosa, az NKE EJKK Európa Stratégia Kutatóintézetének igazgatója tartott előadásában azt a kérdést járta körül, hogy hol születik valójában az innováció Európában. Nos, a régiókban, városokban és helyi közösségekben, ahol az ötletekből tettek, programok lesznek. Európa igazi ereje nem a nyersanyagokban, hanem az ötletekben és az ambícióban rejlik. A kutatások azt mutatják, hogy az innováció alapvetően helyi jelenség, ugyanakkor komoly regionális különbségek vannak az innovációra fordított uniós források elosztásában. A fejlettebb régiók messze több támogatást kapnak, míg a kevésbé fejlettek – különösen Közép- és Kelet-Európában – lemaradnak. Az előadó szerint ez nem egyszerű „finanszírozási rés”, hanem finanszírozási szakadék, ami tovább mélyíti a különbségeket a nyugati és keleti, illetve az északi és déli tagállamok között.
Az Európai Bizottság víziója a következő többéves pénzügyi keretről címmel Zúgó Liliána, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezető közgazdasági elemzője tartott prezentációt. A Bizottság eddig példátlan nagyságú költségvetést javasol, amely eredményorientált és kevesebb bürokráciával működne. A jelenlegi bonyolult rendszert négy fő fejezet váltaná fel: növekedés és kohézió (beleértve a regionális fejlesztést, mezőgazdaságot, biztonságot), Versenyképesség és biztonság, Európa globális szerepe, Közigazgatás. Fontos újítás, hogy könnyebb lesz az átcsoportosítás a fejezetek között, így az EU gyorsabban reagálhat válságokra. A javaslat a jogállamiság tiszteletben tartását továbbra is feltételként szabja a források felhasználásához.
Az eseményről részletesen a ludovika.hu cikkében olvashatnak.
Szöveg: Kovács Lilla
Fotó: Szilágyi Dénes