Az MTA Könyvtár és Információs Központ (MTA KIK) és az NKE Egyetemi Könyvtár közös szervezésében került sor A Magyar Tudományos Akadémia katona tagjai című kiállítás megnyitójára október 15-én.
Elsőként Deli Gergely, az NKE rektora szólt a megjelentekhez. „Huszonhat életút, huszonhat eltérő pálya, huszonhat egyéniség. Van közöttük hadtörténész, zoológus, műfordító, filozófus, őstörténész, matematikus és nyelvész. Közös bennük, hogy életük egészét, vagy annak meghatározó részét a katonai szolgálatnak szentelték. Tudományos teljesítményük elismeréseként pedig a Magyar Tudós Társaság – mai nevén a Magyar Tudományos Akadémia – levelező, rendes vagy tiszteleti tagjaivá választotta őket” – jellemezte a kiállítás által bemutatott tudósokat. Hozzátette: az itt bemutatott katona akadémikusok egy része tevőlegesen foglalkozott a honvéd tisztképzés kérdéseivel is. Hollán Ernőnek elévülhetetlen érdemei voltak a Ludovika Akadémia létrehozása előtt tornyosuló akadályok lebontásában, M. Szabó Miklós egész munkásságát a katonai felsőoktatásnak szentelte, Kápolnai Pauer István pedig a Ludovika Akadémia tanáraként fáradhatatlanul dolgozott a Hadtudományi Bizottság létrehozásán. „A katona akadémikusokról szóló kiállítás bemutatása nemcsak egyetemünk életében, de a megalapításának kétszázadik évfordulóját ünneplő Magyar Tudományos Akadémiával ápolt kapcsolatunkban is fontos momentum” – állapította meg Deli Gergely. „Harczias nemzet voltunk, vitéz nemzet vagyunk; méltányos, hogy ezen tárgy hallattassék az akadémia termében” – írta Asbóth Lajos székfoglaló beszédében. Köszönettel tartozunk, hogy e gondolat ma is visszhangra talált, és az Akadémia könyvtárának támogatásával, közös erőfeszítéssel valósulhatott meg a kiállítás – zárta beszédét.
Czermann János, a Honvédelmi Minisztérium humánerőforrásért felelős helyettes államtitkára ugyancsak köszöntötte a megjelenteket. Elmondta: a hadtudományra ma már a nemzet biztonságát szolgáló interdiszciplináris tudásrendszerként tekintünk, s az a háború tanulmányozása mellett ma már a béke és a megelőzés tudománya is. „Segít megérteni a biztonsági környezet változásait, támogatja a döntéshozatalt és hozzájárul ahhoz is, hogy a Magyar Honvédség korszerű, felkészült és rezidens szervezetté váljon. A múlt tapasztalatai és a jelen kihívásai együtt formálják ezt a tudást, ezért mi úgy látjuk, hogy a hadtudomány egyszerre marad hű, méltó és nemes hagyományaihoz és válik folyamatosan a jövő tudományává is” – vélte. A magyar haderő kapcsán pedig kiemelte: olyan fegyveres erőt kell építenünk, amely nemcsak erős és hiteles, hanem alkalmazkodóképes, ellenálló és technológiailag is versenyképes. A modern haderő ma már szoftveralapú, adatvezérelt, hálózatba kapcsolt, s a döntéselőkészítést mesterséges intelligencia és valósághű szimuláció segítik. A kibertérben, mutatott rá a helyettes államtitkár, nincs éles határ béke és válság között, ezért a védelem folyamatos, és az észlelés és a helyreállítás képessége állandó. Az adatszuverenitás felértékelődött, a kritikus adatok feletti kontroll a biztonság alapfeltétele. „Folyamatosan fejlesztjük tudományos, egyetemi, kutatóintézeti, kutatásfejlesztési együttműködéseinket, új szintre emeljük a tudománypolitikai koordinációt, és ennek keretében 2026-ban egy új kutatásfinanszírozási, tudományfinanszírozási modellprogramot is elindítunk annak érdekében, hogy a haderőfejlesztés által megkívánt transzformációt még inkább elősegítsük” – emelte ki Czermann János, hozzátéve: e kiállítás arra hívja fel a figyelmet, hogy a tudás a hűséggel és felelősséggel párosul valódi nemzetvédelmi erő, és a haza védelme a szellemben kezdődik és a cselekvésben válik teljessé.
Monok István, az MTA KIK főigazgatója arról szólt, hogy az elmúlt két év alatt mintegy 200 kiállítás és sok tudományos konferencia révén láthatóvá vált: a magyar tudomány és a Magyar Tudományos Akadémia nem egy szegmentált intézményrendszer, hanem egy nagyon élő módon együttműködő intézményrendszer. „Számomra az európaiság egyfajta gondolkodást jelent, azt, hogy bármilyen probléma adódik aktuálisan egy társadalom életében, a teljes örökséget az ókorig visszamenőleg újra áttekintjük. Tanulunk a történelemből, vagy legalábbis megnézzük, hogy ilyen jellegű konfliktusokra, megoldandó problémákra hogyan reagált az elmúlt kétezer évben ez a kulturális közösség, amit ma Európának hívunk” – fogalmazott. A kiállítás kapcsán a tudományos szemléletek különbözőségének és együttműködésének fontosságára hívta fel a figyelmet. „Mára bizonyos értelemben a könyvtárosság is tudománnyá vált. Pontosan ugyanúgy, ahogy egy katonatisztnek, a könyvtárosnak is el kell tudni sajátítani azokat a készségeket és tudást, amit a tudományos információval bánást jelent. A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára valamennyi szakkönyvtárral, így a Nemzeti Közszolgálati Egyetem könyvtárával is együttműködik. Hogyha ez a munka közösen itt folytatódik, meggyőződésem, hogy ebből a társadalom is és külön-külön a szakmák is sokat fognak nyerni” – zárta gondolatait Monok István.
Mészáros Zoltán, az NKE Egyetemi Könyvtár főigazgatója úgy vélte, hogy a katonai tudományok és a civil kutatások mindig is szervesen összekapcsolódtak, s ezt jól példázza, hogy a későbbi Tudományos Akadémia megalapításának gondolatát gróf Széchenyi István huszár századosi egyenruhában jelentette be, s így ajánlotta fel birtokainak egy éves jövedelmét erre a célra. A katonaakadémikusok közül kiemelte Pilch Jenő ezredest, a Ludovika Akadémia földrajztanárát, aki a Hadtörténeti Intézet és Múzeum könyvtárát alapítója-vezetője és a vidéki katonai könyvtárak főfelügyelője volt, emellett 1912 és 1921 között a Ludovika Akadémia könyvtárát is vezette. A főigazgató köszönetet mondott Monok István MTA KIK-főigazgatónak és munkatársainak a kiállítás létrehozásában nyújtott segítségükért, a tárlókban látható páratlan kéziratos dokumentumokért, és Padányi József vezérőrnagynak, a Magyar Hadtudományi Társaság elnökének, valamint Hausner Gábor alezredesnek, a kiállítás kurátorának a szervező munkáért.
Szerző: Kovács Lilla
Fotó: Szilágyi Dénes