A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Eötvös József Kutatóközpont (EJKK) John Lukacs Intézete (JLI) október 8-án az egyetem Zrínyi Miklós termében tartotta a 4. College of Visegrad+ Weekend University programjának a nyitókonferenciáját. A College of Visegrad+ kezdeményezés célja, hogy a négy visegrádi ország (Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia) fiataljai között erősítse a párbeszédet és az együttműködést a történelmi hagyományok és az európai egység szellemében. Mint ismert, a Visegrádi Együttműködés története egészen 1335-ig nyúlik vissza, amikor Károly Róbert magyar király meghívta Csehország királyát és Lengyelország uralkodóját a visegrádi palotába. Évszázadokkal később, 1991-ben írták alá a Visegrádi Nyilatkozatot, majd 2004-ben a négy ország egyidejűleg csatlakozott az Európai Unióhoz. A jelenlegi program – amely október 8-12. között zajlik – szervezői szerint a Visegrádi Együttműködés ma is ugyanolyan fontos, mint közel 690 éve, hiszen erősíti a közös érdekérvényesítést és a regionális összefogást az EU-tagállamok között.
A megnyitón Prőhle Gergely, a John Lukacs Intézet programigazgatója hangsúlyozta: a College of Visegrád+ Weekend University eseményei mindig értékesek, hiszen a közös múlt és a fiatal generációk összekapcsolása révén táplálják a jövőbeli együttműködést. Mint fogalmazott, a múltban a négy országot közös történelmi tapasztalatok és antikommunista hagyományok kötötték össze, valamint az EU-csatlakozás célja. Kiemelte: a feladat most a hagyományok megőrzése, a fenntarthatóság és az európai versenyképesség biztosítása. „A mostani, 4. College of Visegrád+ Weekend University témája is ezt tükrözi: „Fenntarthatóság és európai versenyképesség”, amelynek célja a közös európai érdekek mentén való együttműködés” – fogalmazott Prőhle Gergely.
Deli Gergely, az NKE rektora beszédében üdvözölte a programsorozat résztvevőit és vendégeit, hangsúlyozva a közép-európai együttműködés hagyományát, a fiatalok felelősségét a régió jövőjében, valamint a program szerepét az európai versenyképesség és fenntarthatóság erősítésében. Beszédében hangsúlyozta a négy közép-európai V4 ország eredeti együttműködésének szellemét, amely ma is összeköti a régiót. „A program mára egy fontos regionális párbeszédplatformmá nőtte ki magát” – emelte ki a rektor, hozzátéve: az esemény célja, hogy nemzetközi fórumot biztosítson a jövő fiatal vezetői és kutatók számára, ahol szabadon cserélhetnek gondolatokat, együtt formálhatják a térség politikai és gazdasági jövőjét, a résztvevők mélyebb ismereteket szerezhetnek a régió fejlődését befolyásoló gazdasági, társadalmi és politikai kérdésekről. Hozzátette, a diákok részvétele a társadalmi felelősségvállalás és közszolgálat iránti elkötelezettségüket is bizonyítja.
Czékus Bálint, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Közép-Európa Főosztályának vezetője felszólalásában a közép-európai együttműködés történelmi jelentőségéről, kihívásairól és jövőjéről, valamint a jelenlegi magyar V4-elnökség prioritásairól beszélt. Kiemelte, hogy az ilyen és ehhez hasonló oktatási kezdeményezések segítenek megőrizni a V4-es együttműködés lényegét és szellemiségét. Czékus Bálint hangsúlyozta, hogy a magyar külpolitika a realitásokon alapul, és bár a regionális együttműködés nem old meg mindent, valós gazdasági és demográfiai súlya van: a négy ország közösen kb. 65 millió lakost képvisel, ami Franciaország népességével vetekszik. A Visegrádi Együttműködés a közép-európai stabilitás és fejlődés kulcsa, a fiatalok közötti párbeszéd segíti a V4 szellemiségének fenntartását, a régió komoly gazdasági potenciált jelent, és a V4 továbbra is a regionális együttműködés egyik legsikeresebb európai modellje.
Ugrósdy Márton, a Miniszterelnöki Kabinetiroda helyettes államtitkára „A közép-európai együttműködés jelentősége a magyar nemzeti stratégia szemszögéből” című előadásában a közép-európai együttműködés történelmi alapjait, mostani jelentőségét és stratégiai szerepét mutatta be. Véleménye szerint a közép-európai országokat az teszi különlegessé, hogy – mint fogalmazott – „két nagyhatalom, Németország és Oroszország közé szorulva” mindig saját, gyakran kreatív megoldásokkal kellett biztosítaniuk túlélésüket. Úgy látja, hogy ez a rugalmas gondolkodás máig meghatározza a térség politikai kultúráját. Ugrósdy Márton hangsúlyozta, hogy a régió infrastrukturális adottságai továbbra is kelet–nyugati irányultságúak, amit még a szovjet megszállás idején alakítottak ki, ezért az egyik legfontosabb közös feladat az összekapcsoltság javítása a közlekedés, az energia és a gazdaság területén egyaránt. Ugrósdy Márton kiemelte, a térség ereje a közös gondolkodásban és önszervező képességben rejlik. Végül arra biztatta a résztvevő fiatalokat, hogy tartsák a kapcsolatot egymással, mert a jövőben ők lesznek azok, akik döntéseikkel alakítani fogják a régió sorsát.
Az előadást követő kerekasztal-beszélgetésben „Az EU és a V4-régió versenyképességének főbb kihívásait” vitatták meg a panel V4-es résztvevői, Dagmar Vránová, a cseh Ipari és Kereskedelmi Minisztérium digitális gazdaság és versenyképességi szakértője, Szilágyiné Bátorfi Edit, Magyarország ausztriai nagykövete, a Nemzetközi Visegrádi Alap korábbi ügyvezető igazgatója, Piotr Arak, a lengyel VeloBank vezető közgazdásza és a Lengyel Gazdasági Intézet társalapítója, valamint Marcel Dolobáč, a szlovák Pavol Jozef Šafárik Egyetem jogi karának dékánhelyettese. Dagmar Vránová felszólalásában kifejtette, hogy a versenyképesség és fenntarthatóság az EU és a V4 országok központi kérdése. A régió közös jellemzői az erős ipari termelés, az autóipari függőség és a jelentős innovációs potenciál is. Úgy látja, hogy ez a kettősség – függőség és lehetőség – egyszerre kihívás és lehetőség a V4-ek számára. Szilágyiné Bátorfi Edit osztrák nézőpontból vizsgálva a versenyképesség kérdését, hangsúlyozta, hogy Közép-Európa versenyképessége az EU-ban különösen fontos kérdés, mert a régió gazdasági ereje és dinamizmusa egyre nagyobb szerepet játszik az uniós fejlődésben. Szerinte a versenyképesség fogalmát tágabban kell értelmezni: nemcsak gazdasági, hanem társadalmi, oktatási és innovációs dimenzióban is. Piotr Arak megjegyezte, hogy a versenyképesség valódi lényege nem a jelentések, hanem a cselekvés: főként az iparpolitika, szolgáltatás-fejlesztés, energiabiztonság és védelem területén. Úgy látja, érdemes lenne egyebek mellett az egységes belső piacra, a védelem és hadiipar fejlesztésére, egyfajta reális stratégiaként koncentrálni. Marcel Dolobáč rámutatott, hogy a képzett munkaerő elvándorlása komoly gond: a diákok közel nyolcvan százaléka külföldön tanul tovább, ezért az oktatás és az innováció összekapcsolása létfontosságú a versenyképességhez. Meglátása szerint az EU túlzott szabályozottsága gátolja az innovációt, miközben az USA gyorsabban reagál a piaci folyamatokra. A beszélgetés összegzéseként a résztvevők egyetértettek abban, hogy a V4 és az EU előtt álló legfőbb kihívások közé tartozik az autóipari szerkezetváltás, az energiafüggetlenség kérdése, az innováció és a kutatás hatékonyabb integrálása, a digitalizáció és a mesterséges intelligencia fejlődése, a képzett munkaerő megtartása, valamint a túlzott uniós bürokrácia kezelése.
A 4. College of Visegrad+ rendezvény résztvevői a nyitókonferencia után Visegrádra utaztak, hogy a V4-ek és az egész EU számára létfontosságú versenyképesség témáját különböző aspektusokból tovább vizsgálják, mélyebben megvitassák.
Szöveg: Harangozó Éva
Fotó: Szilágyi Dénes