Bemutatták Sallai Zsófia, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) kommunikációs irodavezetője által írt Nemeskürty István – Magyar küldetéstudattal a nemzet szolgálatában című monográfiát október 8-án, a Magyar Corvin-lánc Testület (MCLT) székházában. A kötet, amelynek előszavát Orbán Viktor miniszterelnök jegyzi, az MCLT megbízásából készült Nemeskürty István születésének 100., valamint halálának 10. évfordulója alkalmából, és újszerű megközelítéssel mutatja be a magyar kultúra és tudomány kiemelkedő alakjának sokoldalú életművét.
Vizi E. Szilveszter, a Magyar Corvin-lánc Testület elnöke megnyitó beszédében Nemeskürty István életművét méltatta, kiemelve, hogy munkássága a magyar nemzeti öntudat ápolása és erősítésére irányult. Vizi E. Szilveszter hangsúlyozta, hogy Nemeskürty olyan korban élt, amikor a nemzeti múltat sokan megpróbálták eltörölni, ő mégis filmjeivel, könyveivel, közéleti tevékenységével a magyar történelem és identitás megőrzésén dolgozott. Kiemelte, hogy Nemeskürty szerint „a történelmi múlt objektív megítélésen alapuló emlékezetpolitika nélkül nincs egységes nemzettudat, nincs múltját is bátran felvállaló nemzeti közösség”. Mint fogalmazott: „Egy rendkívüli embernek állítunk olyan üzenetértékű emléket, amely nemzedékről nemzedékre továbbvihető.”
Vizi E. Szilveszter személyes kapcsolatára is kitért Nemeskürty Istvánnal, felidézve, hogy elődjével, az MCLT korábbi elnökével számos alkalommal beszélgetett a nemzeti öntudat jelentőségéről. Az Magyar Corvin-lánc Testület 2001-es újjáalapításakor Orbán Viktor akkori miniszterelnök által letétbe helyezett statútumában is szerepel a nemzet szolgálata, amely Nemeskürty számára is irányadó volt. Vizi E. Szilveszter kiemelte, hogy Sallai Zsófia monográfiája méltó módon és teljeskörűen tárgyalja Nemeskürty István szellemi hagyatékát, valmint átfogó képet ad gondolatvilágáról. Az elnök hangsúlyozta, hogy a kötet Nemeskürty nemzethez szóló üzenetét közvetíti. Vizi E. Szilveszter rávilágított, Nemeskürty küldetése az volt, hogy a magyarság büszkén vállalja identitását, és „merjünk olyanok lenni, amilyeneknek ő elképzelt minket.”
Deli Gergely rektor köszöntőjében megerősítette az NKE és az MCLT közötti szimbolikus köteléket, amely Nemeskürty István szellemi örökségét és a jelen esemény céljait összekapcsolja. Nemeskürty ugyanis az újjáalapított Magyar Corvin-lánc Testület első elnöke volt, aki egyben az NKE legújabb karának, a Nemeskürty István Tanárképző Kar névadója. A rektor hozzátette, hogy a monográfia szerzője, Sallai Zsófia annak az intézménynek a munkatársa, amelynek jogelődje a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia, Nemeskürty alma matere volt, így ez a személyes és történelmi folytonosság emeli az esemény jelentőségét.
A rektor hangsúlyozta, hogy Nemeskürty István „íróként, irodalom- és filmtörténészként, egyetemi tanárként a magyar kultúra és műveltség szolgálatának jelképe.” Elmondta, hogy Nemeskürty életműve sokrétű, mégis egységes abban, hogy minden tevékenységében a magyar nemzetet szolgálta. Hozzátette, hogy Nemeskürty szerint „a kultúra nem díszítmény, hanem a nemzet éltető ereje, amely nélkül széthullunk”. Deli Gergely hangsúlyozta az NKE Nemeskürty István Tanárképző Karának küldetését, amelynek jelmondata – „A haza iránti kötelesség” – tükrözi Nemeskürty hitvallását, amely szerint „a tanító ember munkája a nemzet megmaradásának alapja.” A kar célja olyan tanárok képzése, akik korszerű, identitáserősítő tudást adnak át, miközben kritikus gondolkodásra és közösségi felelősségvállalásra nevelik hallgatóikat. A rektor továbbá rámutatott, Nemeskürty István életműve arra inspirál bennünket, hogy a tudás és a kultúra erejével gazdagítsuk és erősítsük a magyar szellemi közösséget. Sallai Zsófia monográfiája és a hozzá kapcsolódó könyvbemutató lehetőséget teremt Nemeskürty tanításainak újragondolására és életben tartására – fogalmazott Deli Gergely.
Szakály Sándor történész, a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgatója, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnökhelyettese személyes emlékkel indította beszédét, felidézve, hogyan találkozott gimnazistaként Nemeskürty István Requiem egy hadseregért című kötetével, amelyet egy nevelőtanára ajánlott neki. Mint mondta: „Ez a könyv képes volt arra, hogy a fiatalabb generációkban felébressze a kíváncsiságot és a figyelmet, elindítva bennük a magyar történelem és kultúra iránti érdeklődést.” Szakály Sándor kiemelte Nemeskürty szerepét a nemzeti összetartozás erősítésében, különösen a trianoni és a párizsi békediktátumok után a határon túli és diaszpórában élő magyar közösségek számára, akiknek a magyar nyelv, kultúra és történelem ismerete jelenti a közösséghez tartozást. A főigazgató hangsúlyozta, hogy Nemeskürty nem kinyilatkoztatásokkal, hanem gondolatébresztő problémák felvetésével segítette a magyar társadalmat abban, hogy „egy olyan közösség tagja legyen, amely még a szétszakítottság ellenére is megőrzi összetartozását és egységét.”
A beszédeket követően Sallai Zsófia mutatta be a kötetet, részletesen ismertetve annak koncepcióját és szerkezeti újdonságait. Mint fogalmazott, a monográfia szerkezeti kihívása az volt, miként lehet Nemeskürty sokoldalú tevékenységét úgy bemutatni, hogy a könyv ne essen szét különálló részekre, amelyek külön-külön ábrázolják a katonát, az irodalomtörténészt, a filmproducert, a közéleti szereplőt vagy a kultúrpolitikust, de nem érzékeltetik, „hogy ugyanaz az ember áll e sokféle szerep mögött, akinek minden szellemi rezdülése áthatotta egymástól eltérő munkáit”. E megközelítéssel a szerző műve kiemelkedik az eddig megjelent Nemeskürty-monográfiák sorából, mert azok csupán egy-egy részterületre fókuszálnak, a rendezvényen bemutatott kötet azonban holisztikus képet nyújt. Sallai Zsófia mindezt a magyar küldetéstudat fogalmának középpontba helyezésével oldotta meg, amely egységes keretbe foglalja Nemeskürty István életművét. Ez a fogalom Nemeskürty saját elhivatottságát és a magyar sors bibliai gyökerű küldetéstudatát egyaránt megjeleníti, különösen az 1991-ben megjelent, A bibliai örökség – A magyar küldetéstudat története című könyvére alapozva. A szerző így egyszerre mutatja be Nemeskürty személyes küldetéstudatát és a magyarság sorsában rejlő küldetéstudatot, amely munkásságának központi rendezőelve volt.
A kötet ábrázolja Nemeskürty István és Orbán Viktor szellemi szövetségét, kiemelve annak hatását a Keleti Nyitás politikájára és az oktatáspolitikára, amelyet az NKE új karának elnevezése is tükröz. A monográfia a nehéz történelmi korszakokban – a Horthy-korszak, a Szálasi-diktatúra és a szocializmus idején – is bemutatja Nemeskürty konzervatív tartását, miközben elvszerű kompromisszumokat vállalt a magyar szellem túléléséért. „Nemeskürty ezekkel az ügyes hatalomtechnikai manőverekkel azonban soha nem cimborált elvtelenül a hatalommal, soha nem cselekedett öncélúan, hanem mindvégig egyszerre tudta megőrizni szellemi függetlenségét és gyakorlati hatékonyságát is, azokat mindig a magyarság szolgálatába állítva” – fogalmazott Sallai Zsófia.
A mű értékét tovább emeli, hogy naprakészen dolgozza fel a 2025. évi Nemeskürty-centenárium eseményeit, beszámolva egyebek mellett a Magyar Corvin-lánc Testület, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Magyar Művészeti Akadémia közösen szervezett 2025. május 14-ei, valamint a Magyar Művészeti Akadémia Film- és Fotóművészeti Tagozatának 2025. május 23-ai emlékkonferenciájáról. Emellett hírt ad a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Főépületében 2025. június 5-én felavatott, Rigó István szobrászművész alkotta Nemeskürty-szoborról, továbbá a Magyar Corvin-lánc Testület elnökének kezdeményezésére készült és a Magyar Posta által forgalomba bocsátott, az Országház Vadásztermében 2025. május 14-én bemutatott Nemeskürty-emlékbélyegről.
Szöveg: Kommunikációs és Program Igazgatóság
Fotó: Magyar Corvin-lánc Testület/Sulyok László