Hogyan lehetséges megőrizni tisztánlátásunkat abban az átideologizált térben, ahol a ránk zúduló hírek és jelenségek éppen az emberi együttélés legnemesebb eszméjének, a demokráciának a lényegét fedik el előlünk? E kérdésre keresi a választ az a kötet, amelynek bemutatóját az NKE Eötvös József Kutatóközpont (EJKK) John Lukacs Intézete (JLI) és a Habsburg Ottó Alapítvány közös szervezésében tartottak. Janne Haaland Matlary: A demokrácia lassú haldokolása című könyvével ismerkedhettek meg az érdeklődők október 6-án a John Lukacs Társalgóban.
A rendezvény résztvevőit – köztük a Norvég Királyság és Németország nagykövetét, hazánk korábbi oslói nagykövetét, valamint sok skandinavisztika szakos ELTE-hallgatót – elsőként Prőhle Gergely, a JLI programigazgatója köszöntötte. Elmondta: a kötetet Ugrósdy Márton, a Miniszterelnökség Politikai Igazgatói Irodáját vezető helyettes államtitkára ajánlotta figyelmébe, s minthogy korábban külügyi államtitkárként sokszor rácsodálkozott a skandináv mentalitásra, tisztánlátásra, józanságra, a felvetést, hogy érdemes lenne magyarra lefordítani a művet, örömmel és egyetértéssel fogadta. A könyv erénye, hogy olyan kérdéseket vet fel, amelyekről naponta hallunk, sokféleképpen gondolkodunk. Teszi ezt szókimondóan, nem leegyszerűsítve, pro és kontra érveket hozva, az idehaza oly áhított diskurzus elkezdését segítve. Janne Haaland Matlaryról szólva érdekességként pedig elhangzott: férje magyar, a Matlaryra a Mauks vezetéknévről magyarosított, így közvetve Mikszáthhoz kötődik (akinek felesége Mauks Ilona volt).
A bevezető méltatás után a könyv szerzője, Janne Haaland Matlary, Norvégia korábbi külügyi államtitkára tartott előadást Veszélyben a demokrácia: amikor minden politikai témává válik címmel. Elsőként a wokeizmus-populizmus ikerproblémának lényegét ismertette: mindkét irányzatra jellemző, hogy politikai síkra terel nem oda tartozó kérdéseket, témákat. A szerző tengerentúli egyetemeken szerzett benyomásai alapján úgy látja, hogy az USA kampuszain vagy a woke vagy a Trump-i véleményelnyomás és az intolerancia a jellemző, holott a liberális demokrácia lényege a pluralizmus lenne. „Egy demokráciában elmondhatjuk, ha nem értünk egyet” – fogalmazott, hozzátéve: ez sok esetben Skandináviában sincs így. Mint mondta, erről próbált meg vitaindító könyvet írni, amelynek célja gondolatok elindítása, problémafelvetés. Előadásában arról szólt, hol és hogyan siklott félre a klasszikus demokrácia, és miképpen lehetne visszahozni.
Az előadásra reflektált röviden Ugrósdy Márton, a Miniszterelnökség Politikai Igazgatói Irodáját vezető helyettes államtitkára. Kiemelte a nemzetállamok szerepét, valamint az önkormányzatok jelentőségét, hozzátéve: az elszámoltathatóság minden szinten egyaránt nagyon lényeges. Az előadásban említett People vs. Democracy könyv kapcsán elmondta: nincs golyóálló válaszunk az abortusz vagy a woke kérdésére, a közösségünk jövője szempontjából fontos, hogy meghatározzuk, mit és milyen eszközökkel akarunk elérni, mi a cél, mivel vagyunk elégedettek. Jelenleg azonban már annyira progresszív a megközelítés, hogy az alapok kérdőjeleződnek meg: csak az egyén számít, a közösséghez tartozás érzése hiányzik.
A folytatásban kerekasztal-beszélgetésre került sor. Az előadásról és az eseményről részletesen egyetemünk tudományos portálján, a ludovika.hu cikkében olvashatnak.
Szerző: Kovács Lilla
Fotó: Szilágyi Dénes