A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Innovációs és Technológiai Osztálya, valamint Fejlesztési Osztályai negyedik alkalommal rendezték meg az Innovációs Napot szeptember 23-án az NKE-n, amely a többi között a védelem, vízbiztonság, űrkutatás, kiberbiztonság és a társadalmi innováció témáit ölelte fel.
Deli Gergely, egyetemünk rektora köszöntőjében hangsúlyozta, hogy az NKE küldetése a közszolgálati hivatás, a tudományos kiválóság és a közjó szolgálata köré épül, stratégiájában pedig hangsúlyos szerepet kap a jelenkori kihívásokra válaszoló tudományos kapacitás hasznosítása. Jelen rendezvényen a látogatók olyan területekkel ismerkedhetnek meg, mint a vízbiztonság, kiberbiztonság, 3D-nyomtatás, drónfejlesztés, virtuális valóság, valamint a katonai térképészet és határvédelem. A rektor hozzátette: az esemény a hallgatók számára is kiemelt jelentőségű, mivel lehetőséget nyújt a korszerű tudás megszerzésére, gyakornoki programokkal és karrierlehetőségekkel való megismerkedésre, elősegítve, hogy tanulmányaik befejezését követően magasan képzett, gyakorlatorientált szakemberekké váljanak. Deli Gergely kiemelte, hogy az Innovációs Nap nemcsak szakmai, hanem közösségi élményt is kínál, és reményét fejezte ki, hogy a rendezvényen születő ötletek és kapcsolatok hosszú távon is jelentős hatással lesznek az egyetem és partnerei számára, hiszen a kezdeményezés elsődleges célja a kapcsolatépítés, valamint, hogy az érdeklődők megismerjék Magyarország védelmi, biztonságpolitikai, innovációs és vízügyi stratégiájának aktualitásait, továbbá az NKE fejlesztési tevékenységét, alkalmazott kutatásait.
Kutnyánszky Zsolt államtitkár a multipoláris világ nagyhatalmi versengését elemezte, kiemelve a modern hadviselés komplexitását, amelyben a kibertér és a hibrid hadviselés kulcsszerepet játszanak. A mesterséges intelligencia (MI) és drónok csökkentik a katonák kockázatait, a biztonság pedig az információ és technológia összehangolását igényli. Magyarország védelmi innovációs stratégiája a NATO és hazai irányelvekre épül, céljai az ellátásbiztonság, a kutatás-fejlesztés és a gazdasági hasznosítás. A Védelmi Innovációs Kutatóintézet, egyetemek és ipari szereplők együttműködése fókuszál az MI-re, kiberbiztonságra és szenzortechnológiára, nemzetközi programok támogatásával.
Kovács László vezérőrnagy, az NKE tudományos rektorhelyettese az MI hadviselésben betöltött szerepét mutatta be. Az MI valós idejű adatfeldolgozást biztosít felderítésben, döntéstámogatásban és hadijátékokban, miközben adaptív rendszerekkel növeli a hatékonyságot. A kihívások között említette a magas költségeket és etikai kérdéseket, de hangsúlyozta, hogy az NKE képzésekkel készíti fel a katonákat és civileket az MI használatára.
Kiss Attila r. vezérőrnagy a Csengeri Büntetés-végrehajtási Intézet okosmegoldásait ismertette, ahol MI-alapú rendszerek monitorozzák a fogvatartottak viselkedését, arcfelismerő technológia vezérli az ajtókat. A SAFE alkalmazás és zárt online csatornák támogatják a felügyeletet és ügyintézést, MI-alapú hang- és szöveganalízissel kiegészítve.
Kemény Gábor fejlesztési rektorhelyettes az innováció értékét a társadalmi és gazdasági hatásaiban látja, hangsúlyozva, hogy a diszruptív technológiák – mint az AI és drónok – új piacokat teremtenek és válaszokat adnak globális kihívásokra, például klímaváltozásra, dezinformációra, nyersanyagválságokra és migrációra.
Berek Tamás ezredes a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar kutatásait mutatta be, amelyek a Magyar Honvédség igényeit szolgálják. A PKP 21 program bioüzemanyagokat, szenzorokat, szimulátorokat és AI-alapú rendszereket fejleszt. További kutatások fókuszálnak a 3D fémnyomtatásra, 5G technológiára és asztrofizikai vizsgálatokra, hozzájárulva a biztonsági kihívások kezeléséhez.
Minderről részletesen a ludovika.hu cikkében olvashatnak.
A nap folyamán a résztvevők előadásokat hallhattak még az MI és VR technológia alkalmazásáról a rendészeti, kriminalisztikai képzésben; a mikrobiális korrózió modern diagnosztikájáról és monitoringjáról az ivó- és ipari vízrendszerekben; kiberbiztonsági oktatásról és innovációról a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen; innovációról a felsőoktatásban a megújuló tanárképzési koncepció kapcsán az NKE NITK-en; a védelmi ipar innovációs helyzete és az innováció hasznosításának hazai gyakorlata és lehetőségeiről; additív gyártásról mint az innováció motorjáról, innovatív mozgásakadályozásról; új dimenziókról a Magyar Honvédség geoinformációs támogatásában; transzparenciáról a blokkláncon a Crystal nyomozó szoftver segítségével; védelmi ipari fejlesztések támogatásáról MI-eszközökkel; a szenzoroktól a hírszerzésig a hírszerzési ciklus felgyorsításáról, valamint az objektum klasszifikációról a Mobilizált Gyors Reagálású Határvédelmi rendszerben (QRBPU).
Szöveg: Sallai Zsófia
Fotó: Szilágyi Dénes