Megtartotta immáron hatodik képzésindító hétvégéjét a Nemzetek Európája Karrierprogram (NEP) Esztergomban. A Karrierprogram a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) és az Európai Uniós Ügyek Minisztériuma (EÜM) közös, egy éves, munka mellett végezhető képzése, amely felkészíti a résztvevőket az európai uniós közszolgálatra és az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO) versenyvizsgáira. A képzésindító hétvége mindig egy konferencianappal kezdődik, amelyet másnap tréning követ: a karrierprogram résztvevői megismerik és kidolgozzák évfolyamuk chartáját – azokat az értékeket és célokat, amelyekhez a tanév során tartani szeretnék magukat – és kiválasztják az évfolyam névadóját. A program idei, hatodik évfolyama Széchenyi Istvánt választotta névadójául.
Prőhle Gergely, a Karrierprogram programigazgatója az esemény első napján, köszöntőjében emlékeztetett a kezdeményezés történetének kezdetére, ami a ’90-es évek elejére vezethető vissza. Mint fogalmazott, akkor a magyar fiatalok és szakemberek elkezdték komolyan venni az európai integráció kérdését. Hangsúlyozta, hogy az integráció intézményes előkészítése a parlamenti bizottságok szintjén indult, olyan kulcsszereplőkkel, mint Mádl Ferenc, Martonyi János és Gottfried Péter, akik megteremtették a jogi, a közgazdasági és a politikai alapokat. Elmondta: a program célja, hogy fiatalokat és egyetemistákat vonjon be, akik később európai pozíciókban képviselhetik Magyarország érdekeit. Prőhle Gergely beszédében kiemelte a globális verseny fontosságát, különösen Ázsiát és az USA-t tekintve, és hangsúlyozta az európai egység elérésének jelentőségét.
Győri Enikő európai parlamenti képviselő előadásában az európai és nemzetközi helyzet komplexitását elemezte, kiemelve az EU működésének kiszámíthatatlanságát és a hagyományos intézményi rend kihívásait. Rámutatott az európai vezetés gyengeségére, a tagállamok belpolitikai instabilitására, valamint a pénzügyi válságoktól és migrációs kihívásoktól a Brexitig terjedő problémákra. Hangsúlyozta a magyar álláspont, különösen a kondicionalitás és az uniós fejlesztési források felhasználásának fontosságát.
Gottfried Péter, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának tagja, korábbi miniszterelnöki főtanácsadó szintén felszólalt az eseményen, aki az európai integráció fejlődésének lehetséges irányait elemezte. Részletesen kitért a jogállamisági kondicionalitás kérdésére: emlékeztetett, hogy eredetileg ez az EU költségvetési érdekeit védő mechanizmus volt, nem politikai eszköz. Hozzátette, hogy az ezzel kapcsolatos kritikákat a 27 tagország összehasonlításában érdemes vizsgálni. Ezután az előadó áttért az európai integrációra és a lehetséges fejlődési irányokra: szerinte az EU bővítése és mélyítése a különbségek csökkentését és a közösségi hatáskörök erősítését szolgálja. Az EU jövőjéről szólva elmondta, szerinte az „Európai Egyesült Államok” létrejötte rövid- és középtávon sem kivitelezhető. Úgy látja, hogy a magyar érdek a felzárkóztatás és a regionális kohézió előmozdítása.
Az ezt követő kerekasztal-beszélgetésen – amelyen P. Szabó Sándor, az NKE Kína-tanulmányok Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense, Csizmazia Gábor, az EJKK John Lukacs Intézet tudományos munkatársa, valamint Győri Enikő és Gottfried Péter vettek részt – szó volt Magyarország szerepéről a nagyhatalmak, különösen az USA, Kína és az EU közötti pozíciójában.
A résztvevők kiemelték, hogy hazánk próbál kiegyensúlyozott kapcsolatokat ápolni az USA és Kína között, de a globális nyomás bonyolítja a helyzetet. Emellett szóltak arról is, hogy Kína felemelkedése és az USA–Kína gazdasági különválása („decoupling”) a nemzetközi színtéren új hidegháborús dinamikát teremt. Hangsúlyozták azt, hogy Magyarország EU-tagsága biztosítja a stratégiai szerepét a kínai beruházások szempontjából, főként az akkumulátor- és autóipari beszállítói láncokban, a befektetések azonban gyakran alacsony hozzáadott értékkel és környezeti kockázatokkal járnak. Hozzátették, hogy az EU és Magyarország mozgástere jelenleg szűk a kihívást jelentő teljes decoupling és az új hidegháború elkerülésének kontextusában.
Bólya Boglárka, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának miniszteri biztosa zárszóként felelevenítette, hogy 2020-ban aktívan részt vett a Nemzetek Európája Karrierprogram indításában, amelyet szívügyének tekint, és figyelemmel kíséri fejlődését. Kiemelte: célja, hogy a résztvevők gyakorlatorientált tudást kapjanak, hangsúlyozva az EPSO-képzést, amely az egyik legfontosabb pillére a programnak; ennek keretében számos hallgató dolgozik Brüsszelben, EU-s intézményeknél és minisztériumokban.
Szöveg: Harangozó Éva