Miért fontos és miképpen lehet tartós és megbízható pilóta nélküli légijármű-rendszert (Unmanned Traffic Management – UTM) kialakítani? – e témát járták körül a szakértők azon a nemzetközi légügyi konferencián, amelyet szeptember 12-én a Szent László Kápolnában rendezett meg az NKE Távközlési, Légi- és Világűrjogi Kutatóintézete. A Pilóta nélküli légijármű üzemeltetés a szabályozási térben című rendezvényt az NKE mellett a HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő (HM EI) Zrt. és a 4iG Űr- és Védelmi Technológiák Zrt. támogatta.
A konferenciát az NKE részéről Kovács László vezérőrnagy, tudományos rektorhelyettes nyitotta meg. Az egyik legnagyobb kihívás ma az, hogyan teremthető meg olyan szabályozási környezet, amely a piaci trendekhez igazodva képes kezelni a pilóta nélküli légi járművek, a drónok térnyerését – fogalmazott. Egyre többen szeretnének drónt használni a nemzeti légtérben kereskedelmi, ipari, védelmi vagy akár szabadidős célokra. A fejlődés minden területen elképesztő: csupán Párizs légterében több tízezer drónrepülés várható 2030-ra – mutatott rá a rektorhelyettes. Hozzátette: a globális trendek alapján Magyarországon is jelentős iparági fejlődés várható a közeljövőben. Olyan kihívással állunk szemben, amely egységes választ kíván a döntéshozóktól és a légiközlekedési ágazat szereplőitől. A pilóta nélküli légi forgalom szabályozott irányítása, vagyis az UTM az egyik legfontosabb fókuszterület.
A rendezvény Bartóki-Gönczy Balázs, az NKE ÁNTK tudományos dékánhelyettese, a Távközlési, Légi- és Világűrjogi Kutatóintézet vezetőjének beszédével folytatódott, aki külön is köszöntötte szakmai partnerintézményük, a Leideni Egyetemen működő Légi- és Űrjogi Intézet igazgatóját. „Olyan konferenciatémát szerettünk volna találni, amely izgalmas, aktuális és friss, ennek teljes mértékben megfelelt intézetünk tudományos főmunkatársa, Sipos Attila javaslata a UTM-ekről” – mondta az intézetvezető, majd ismertette a szakmai fórum elemeit.
Tömböl László, ny. vezérezredes, a Védelmi Innovációs Kutatóintézet katonai főtanácsadója a drónalkalmazások rendkívül gyors fejlődéséről szólt. Az előrejelzések kapcsán elmondta: Európában a drónszektor piaci értéke az év végére elérheti a 10 milliárd eurót, és a közvetlen dróniparban dolgozók száma 1,1 millió fő fölé nőhet. A drónrepülések száma az év végéig megtízszereződik, ami jól jelzi a technológia rohamos fejlődését és a felhasználói bázis folyamatos bővülését. És hol tart e téren Magyarország? Új, átfogó iparági stratégiák születtek, amelyekhez megfelelő támogató keretrendszer is társul, elősegítve a technológia bevezetését és terjedését.
A drónok fejlődése a piaci igényekkel együtt zajlik – erről már Réti Kristóf, a 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. üzletfejlesztési vezetője beszélt. „A tapasztalat az, hogy a vállalati ügyfelek számára nem magának a drónnak a birtoklása a fontos, hanem az, amit szolgáltatásként nyújtani tud: adatok, felvételek, eredmények. Az ügyfél problémát akar megoldani – például egy terület felmérését kéri –, de nem érdekli, hogy milyen típusú drónnal, milyen repülési idővel oldjuk meg. Számára a „drone-as-a-service” modell az érték” – mutatott rá
„Elhangzott, hogy 2030-ra például Párizs légterében óránként 60 000 drónmozgás várható. Ez hatalmas szám. Az UTM-rendszer éppen arra szolgál, hogy mindez biztonságosan történjen” – hívta fel a figyelmet előadásában Sipos Attila, az NKE Távközlési, Légi- és Világűrjog Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa. Ahogy az ATM (Air Traffic Management) szabályozza a hagyományos légiforgalmat, úgy az UTM fogja kezelni az alacsony légtérben zajló, rohamosan növekvő drónforgalmat. Magyarországnak van drónstratégiája, dróntörvénye, a HungaroControlnak pedig saját UTM-stratégiája. A kormány részéről politikai elköteleződés is létezik, valamint rendelkezésre állnak a források és a szakértelem is – sorolta Sipos Attila, hozzátéve: minden adott ahhoz, hogy Magyarországon is elinduljon az UTM – és ez a következő hetekben meg is fog történni.
A program további részében szó volt még egyebek mellett a kapcsolódó finanszírozási modellek összevetéséről, az EU jogi keretrendszereiről, jogi és szakpolitikai kihívásokról és perspektívákról a pilóta nélküli légi járművek autonóm repülésében a mesterséges intelligencia korában, valamint a katonai drónok fejlesztéséről is. Részletes beszámolónkat az egyetem tudományos portálján, a ludovika.hu-n olvashatják.
Szöveg: Kovács Lilla
Fotó: Szilágyi Dénes