Szeptember elején rendezték meg a régió legnagyobb mesterséges intelligencia eseményét, az AI Summit Budapestet, amely idén már három helyszínen – a Magyar Zene Házában, a Néprajzi Múzeumban és az RTL Ligetben – hozta össze az MI iránt érdeklődőket, szakértőket és vezetőket. A kétnapos konferencián több mint 3500 fő vett részt, akik több száz hazai és nemzetközi előadót hallgathattak meg. Iskolai oktatás és mesterséges intelligencia, az AI katonai célú felhasználása, közszolgálat a mesterséges intelligencia korában; csupán néhány témakör, a teljesség igénye nélkül, amelyben a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatói kalauzolták el a résztvevőket.
Iskolai nevelés a mesterséges intelligencia tükrében
Az MVM Future Lab színpadán Veszelszki Ágnes, a Nemeskürty István Tanárképző Kar dékánja, Ki a jobb tanár: a természetes vagy a mesterséges intelligencia? című előadását egy személyes történettel kezdte, amely tanúsága szerint a mai gyerekek ma már egy egyszerűbb élethelyzetben is – amennyiben a szüleik nem elérhetőek – a ChatGPT-hez fordulnak, ami jól szemlélteti a fiatal generáció mesterséges intelligenciához való viszonyát.
A ChatGPT idén nyáron tette közzé tanulást segítő üzemmódját, amely nem kész válaszokat ad a kérdésekre, hanem folyamatos kérdezéssel (szókratikus kérdéstechnikával) rávezet egy probléma megoldására, emellett képes alkalmazkodni a különböző tanulói szintekhez. Az OpenAI szerint ez nagy segítséget nyújthat a diákok számára a tananyagok hatékony elsajátításában, illetve a házi feladatok megoldásában. Ugyanakkor, egy gyermek vajon melyik verziót fogja használni; azt, amelyben egy kattintással elérhető a válasz, vagy azt, amelyben több kérdéssel, hosszabb úton jutunk el a megoldásig? – tette fel a kérdést ennek kapcsán a NITK dékánja.
Veszelszki Ágnes felhívta a figyelmet arra, hogy egyes közösségi és videómegosztó oldalak felhasználói beszélgetései milyen erősen befolyásolhatják a mesterséges intelligencia által generált szövegeket. Megjegyezte, hogy több vállalat is kísérletezik azzal, hogy AI-generált szövegekkel tanítja modelljeit, ami magában hordozza annak a kockázatát, hogy egy rendszerbe került hibás adat megsokszorozza magát.
„A ChatGPT-t arra tanították, hogy kedvesen válaszoljon, ne vitatkozzon, ne lépjen konfliktusba felhasználójával, márpedig, ha egy gyerek nem találkozik ilyen helyzetekkel, és hozzászokik a konfliktusmentes kommunikációhoz, az nagy nehézségeket okozhat a későbbi élete során” – hívta fel a figyelmet a behízelgő csetbotok veszélyeire a dékán. A kommunikációkutató szerint, míg az efféle csetbotok túlzott használata hozzájárulhat az önző kommunikációhoz és az énközpontúsághoz, az iskolai nevelés ezzel szemben megtanít arra is, hogyan adjunk visszajelzést a másiknak, hogyan fogadjuk azt, és hogyan kezeljük a konfliktushelyzeteket.
Veszelszki Ágnes előadásában kitért az analóg és a digitális tanuláshoz kapcsolódó szociálpszichológiai elemzésekre is: több kutatásban vizsgálták az idegrendszeri mechanizmusokat, amelyekben sokkal jobb eredményeket értek el azok a kisiskolások, akik az írást kézírással tanulták, azokkal szemben, akik gépeléssel tették ugyanezt. Ez azért kiemelten fontos, mert az írni-olvasni tudás az iskolai teljesítmény alapja, erre épül a gyermekek iskolai önbizalma is – hangsúlyozta.„A jövőben nagy feladatunk lesz abban, hogy a tudatos, mérlegelő és felelős technológiai használatot megtanítsuk a fiataloknak, hogy eljöjjön az a fajta emberközpontú jövő, amire vágyunk” – zárta előadását a NITK dékánja.
Az AI katonai használata
Petruska Ferenc alezredes, a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar nemzetközi dékánhelyettese volt az egyik résztvevője az MBH Bank Visionary Stage Mi történhet, ha az AI rossz kezekbe kerül? Dezinformációs hadviselés, AI-csalások című kerekasztal-beszélgetésnek. Beszélgetőtársai Halász Viktor, a Nemzeti Nyomozóiroda kiemelt főnyomozója és Rudolf Ferenc, az AIIS Kft. AI és IT biztonsági vezetője, valamint Kántor Endre, a Millásreggeli szerkesztő-műsorvezetője volt.
Arra a kérdésre, hogy mennyire változtatta meg az AI a katonai területet, a HHK dékánhelyettese elmondta, hogy mesterséges intelligenciának 27 katonai felhasználási területe van, és ezek közül nem létezik olyan, amelyet transzformatív technológiaként ne változtatott volna gyökeresen meg. „Az egyik legfontosabb ilyen terület a letális autonóm fegyverrendszerek kérdésköre, amelyeket mesterséges intelligencia irányít. Egy ilyen rendszerben az emberi tényező akár teljesen ki is szorulhat a döntési láncból és gépek derítik fel, azonosítják, követik és semmisítik meg a célt.” – részletezte a dékánhelyettes.
Az alezredes hangsúlyozta az AI erőmultiplikáló jellegét, ami azt jelenti, hogy a mesterséges intelligencia sokkal hatékonyabb feladatvégrehajtásra lehet képes: „Bár a hadműveleteket manuálisan is végre lehet hajtani, az AI alkalmazása olyan mértékben fokozza a hatékonyságot – például a döntési ciklusok felgyorsításával –, hogy alkalmazásával szinte behozhatatlan stratégiai előnyre lehet szert tenni.”
A kerekasztalbeszélgetés során szóba került az AI büntetőjogi felelőssége is, amire Petruska Ferenc megjegyezte, hogy ez a katonai területen különösen összetett, és egyfajta „felelősségi rés” (accountability gap) jöhet létre. A felelősség megoszlik a rendszert fejlesztő szakértők, a beszerző személyek, a hadrendbe állító parancsnok és a konkrét bevetést végző katona között. Ugyanakkor, tekintve a mesterséges intelligencia rendkívül gyors fejlődését, a kérdéskör szabályozása metajurisztikus (jogon túli), azaz nehezen követhető le időben jogszabályokkal – mondta az alezredes.
A HHK dékánhelyettese hangsúlyozta, hogy növelni kell a mesterséges intelligencia műveltséget (AI-literacy), ami alapvetően nem a csetbotok minél hatékonyabb használatát, hanem tudatosságot és alapvető működési elvek, képességek, korlátok és kapcsolódó etikai ismereteket is jelent a felhasználók számára. „Fontos, hogy minél biztosabban tudjuk használni a mesterséges intelligenciát, de tisztában legyünk az etikai és technológiai korlátokkal is. A fegyveres összeütközések jogának analógiájával élve: azon nemzetközi szabályok összessége, amelyek úgy tartják fent a műveleti hatékonyságot (katonai szükségesség), hogy közben humanitárius szempontokra (emberiesség) is tekintettel vannak. Erre ugyanúgy figyelemmel kell lennünk az AI katonai használata során” – zárta Petruska Ferenc.
Mi vár az európai űrszektorra?
Az esemény MBH Visionary Stage színpadán Bartóki-Gönczy Balázs, az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar dékánhelyettese Az „EU Space Law” rendelet lehetséges hatásai az európai űrszektorra címmel tartott előadást, amelynek fókuszában az Európai Bizottság pár hete bemutatott rendelet-tervezete állt, amelynek célja, hogy harmonizálja az űrtevékenységek európai szabályozását, segítve a belső piac kialakulását.
Az ÁNTK dékánhelyettese előadásában rámutatott arra, hogy ugyan a javaslat választ kínál olyan égető problémákra, mint a rakéták és műholdak kiberbiztonsága, az űrszemét kialakulásának megelőzése vagy az űreszközök forgalomszabályozása. Bartóki-Gönczi Balázs szerint a tervezet azonban komoly károkat is okozhat az európai űriparnak, ugyanis Európa leszakadóban van Kínától és az Egyesült Államoktól, főleg azokon a területeken, amelyek Európa stratégiai autonómiáját erősíthetik (például rakéta ipar, űrhajó és űrállomás) – hangsúlyozta.
„A Bizottság javaslata könnyen olyan túlszabályozáshoz vezethet, amely nem csak az európai vállalatok versenyképességét veszélyezteti, de komoly politikai konfliktushoz vezethet az Egyesült Államokkal, tekintettel arra, hogy a rendelet-tervezet hatálya kiterjed azon amerikai cégekre is, akik szolgáltatás (például felbocsájtás) nyújt európai vállalatoknak” – vélekedett a dékánhelyettes. Bartóki-Gönzcy Balázs kiemelte azt is, hogy a javaslat jogalapja is gyenge lábakon áll, az pedig csupán hab a tortán, hogy a tervezet fogalomrendszere nincs összhangban az uniós tagállamok nemzetközi jogi kötelezettségeivel.
Az NKE-n működő, Bartóki-Gönczy Balázs által vezetett, Távközlési, Légi- és Világűrjogi Kutatóintézet ezért szakmai workshopot szervez a kérdésről, bevonva többek között az amerikai és európai űripar képviselőit is. „A cél egy olyan szakmai állásfoglalás elkészítése, amely hozzájárulhat a várhatóan élénk vitához” – hangsúlyozta a dékánhelyettes.
A kolostor és az űrhajó – Hová (ne) engedjük be a chatbotokat az egyetemeken?
Ződi Zsolt előadásának címe Niall Ferguson brit történészprofesszor június 20-i Substack-bejegyzésére utal, amelyben a nagy nyelvi modellek és az egyetemeken folyó oktatás kapcsolatáról ír. Az Eötvös József Kutatóközpont Információs Társadalom Kutatóintézetének kutatóprofesszora az MVM Future Lab színpadán hangsúlyozta, hogy az egyetemeket váratlanul érte a chatbotok megjelenése; különösen igaz ez az angolszász oktatási intézményekre, amelyek az esszéírást használják a tudás- és teljesítménymérés legfőbb eszközének. „Ha azonban van, aki megírja a hallgatók helyett az esszét, akkor ők egyszerűen nem fogják megszerezni a tudást. Mit lehet tehát tenni?” Tiltsuk ki a chatbotokat az egyetemekről? Vagy épp ellenkezőleg, tanítsuk az egyetemistákat a chatbotok-használatára? – tette fel az ebből fakadó kérdéseket a kutatóprofesszor.
Ződi Zsolt ismertette Ferguson javaslatát, amely egyesíti a két elképzelést, és azt mondja, hogy igen, tiltsák ki a chatbotokat az egyetemen bizonyos helyekről; ezeket a „védett helyeket” nevezi Ferguson kolostornak. „Ezekben hagyományos módon zajlik a tudásszerzés, szövegolvasással, tollal és papíron írt esszékkel, a szövegekről való vitatkozással, szóbeli előadásokkal, és így tovább. Az idő többi részében pedig lehet kísérletezni az „űrhajón”, de már ennek a megszerzett tudásnak a birtokában” – mondta a kutatóprofesszor.
Ferguson elmélete persze csak akkor helyes, ha a mesterséges intelligencia nem fogja az egyetemeken megtanulható szakmákat teljesen elsöpörni a föld színéről. Ződi Zsolt előadásában azzal érvelt, hogy egyelőre nagyon valószínűtlen, hogy a szakmák teljesen eltűnjenek, de ha ez hosszabb távon bekövetkezne, addig is – legalább 40-50 évig – még szükség lesz jogászokra, orvosokra, tanárokra és adótanácsadókra. „És ahhoz, hogy ezek a szakmák legalább értelmes kérdéseket tudjanak feltenni a chatotoknak, és azok válaszait képesek legyenek verifikálni, értékelni, szakterületi tudásra lesz szükség. Amit talán lehet, hogy valóban a „kolostorokban” lehet majd a legjobban elsajátítani.” – vélekedett a kutatóprofesszor.
Ember és technológia a jövő közszolgálatában
Közszolgálat a mesterséges intelligencia korában címmel tartott előadást Belényesi Emese, az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar egyetemi docense, az MVM Future Lab színpadán. Prezentációjának központi kérdése az volt, hogyan alakítja át az állam működését az AI, illetve miként tudja a közszolgálati a digitális korszakban megőrizni a hatékonyságát és bizalmi tőkéjét. Az ÁNTK egyetemi docense rámutatott a jelenlegi rendszer hiányosságaira, ami egyben kiindulópontot is jelent: a papír alapú ügyintézés, szétszórt adatok, túlterhelt ügyintézők, amelyek az állampolgárok frusztrációjához és a közbizalom gyengüléséhez vezetnek. A mesterséges intelligencia számtalan új lehetőséget kínál: automatizált ügyintézés, prediktív elemzés, természetes nyelvi feldolgozás és intelligens dashboardok segítségével a közigazgatás gyorsabbá, átláthatóbbá és ügyfélközpontúbbá válhat.
Belényesi Emese beszélt több nemzetközi példáról is, köztük az észtországi KrattAI ügyintézőrendszerről, a kanadai etikai keretekről, illetve a holland SyRI ügy tanulságáról. Az egyetemi docens hangsúlyozta, hogy hazánkban már zajlik az útkeresés, amelyet jól bizonyít az utóbbi évek több digitális fejlesztése, a NAV chatbot, a Digitális Jólét Program és az Ügyfélkapu fejlesztése, de emellett az igazságszolgáltatásban és okosváros-projektekben is kísérleteznek az AI használatával.
„Az áttörések mellett komoly etikai kihívások is jelen vannak, például az adatbiztonság, az algoritmikus torzítás, humán kontroll, vagy a digitális egyenlőség kérdései” – a megoldást Belényesi Emese az emberközpontú fejlesztésben látja, amelyben az AI nem helyettesít, hanem támogat. „A köztisztviselőknek meg kell tanulniuk adatalapú döntéseket hozni, AI-t értelmezni, az állapolgároknak pedig tudatos digitális készségekre van szükségük” – mondta. „A jövő a hibrid modellé, ahol ember és technológia együttműködik, a szabályozás pedig biztosítja az etikus kereteket. Az üzenet világos: az MI nem helyettesít, hanem megerősít – az ember, az értékek és a technológia együtt alakítják a jövő közszolgálatát.” – zárta előadását az ÁNTK docense.
Vezetői potenciál: középpontban az AI&VR
Az eseményen AI&VR: Forradalom a vezetői készségek fejlesztésében címmel tartott előadást Jenei Ágnes, az ÁNTK egyetemi docense a Quantum Stage színpadán. A prezentáció során egy élő bemutatót is láthattak az érdeklődők, ami rávilágított arra, hogyan teszi lehetővé a hordozható VR-szemüveg és a valós idejű beszélgető AI konvergenciája az élethű, adaptív szerepjátékokat tárgyalások, prezentációk és konfliktuskezelés gyakorlására. Az ÁNTK docense hangsúlyozta, hogy a rendszer AI-partnerei a beszédhez és helyzethez igazodva reagálnak, így a gyakorlás lényegesen közelebb kerül a munkahelyi valósághoz.
„Az első tapasztalatok mérhető előnyöket mutattak: gyakran 3-4-szer gyorsabb készségelsajátítást, azonnali, testreszabott visszajelzést és objektív, verbális és nonverbális mutatókat, amelyek láthatóvá teszik a soft skilleket.” – világított rá a tapasztalatokra Jenei Ágnes. „Bár a költségek, az inkluzív tervezés és a tartalomlicenszelés akadályt jelenthetnek, a humán coachinggal kombinált, skálázható VR+AI megoldások stratégiai, adatalapú megoldást kínálnak a vezetői potenciál fejlesztésére.” – mondta. Mivel a vezetői társas kompetenciák a jövő kulcsfontosságú készségei között szerepelnek, előadása végén Jenei Ágnes hangsúlyozta az ilyen technológiák alkalmazásának versenyelőnyét a szervezeti tudás és teljesítmény fejlesztésében.
Szerző: Szilágyi Dénes
Fotó: Indamedia, Szilágyi Dénes