A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Nemzetközi Főigazgatói Irodája (NFI) és a John Lukacs Intézete (JLI) kerekasztal-beszélgetést szervezett neves magyar és japán szakértők részvételével az egyetem Oktatási Központjában, szeptember 8-án. Ez volt a párbeszéd második alkalma, amely Európa és a Távol-Kelet jelenlegi stratégiai környezetét, valamint Magyarország nemzetközi szerepét vizsgálta, különös hangsúlyt fektetve az ország külpolitikájára, gazdasági mozgásterére, a kisebbségi jogok fontosságára és az energiabiztonság kérdésére.
A rendezvényt Liliana Śmiech, az NKE nemzetközi főigazgatója és Őexcellenciája Ono Hikariko, Japán magyarországi nagykövete nyitotta meg. Beszédükben hangsúlyozták a párbeszéd időszerűségét és a különböző régiók nézőpontjai összehangolásának jelentőségét.
A résztvevők, köztük a Tokiói Egyetem és a Tsukuba Egyetem professzorai, valamint az NKE John Lukacs Intézetének szakértői, Európa és Ázsia geopolitikai és biztonsági fejleményeit elemezték. Kitértek a regionális függőségek jelentőségére, például Japán Egyesült Államokkal való védelmi együttműködésére. A JLI szakértői történelmi kontextusba helyezték a magyar–ukrán kapcsolatok alakulását, különösen a 2017-es ukrán oktatási törvény tükrében, kiemelve a kisebbségvédelem kérdését. Bár 2023-ban előrelépés történt, a szakemberek rámutattak, hogy az Európai Unióban a kisebbségvédelem továbbra sem kielégítő.
A kerekasztal-beszélgetés során Magyarország pragmatikus külpolitikáját is megvitatták az energiabiztonsági szempontok figyelembevételével. Megjegyezték, hogy egyre több európai ország közelít Magyarország álláspontjához, amely az elvek és a gyakorlati realitások közötti egyensúlyt keresi.
Szó esett a közép-európai államok eltérő történelmi tapasztalataira, amelyek továbbra is befolyásolják Oroszországgal való kapcsolataikat. A résztvevők gazdasági szempontból kiemelték, hogy Magyarország hagyományosan a nyugati, különösen a német tőkére támaszkodott, de mára egyre jelentősebb a dél-koreai, japán és kínai befektetők jelenléte. A beszélgetés továbbá lehetőséget biztosított Magyarország NATO-tagságának és a változó biztonsági környezet megvitatására, különös tekintettel Törökországgal és a Közel-Kelettel való kapcsolatokra a migráció és a regionális stabilitás kontextusában.
Végezetül a szakértők olyan globális kihívásokat emeltek ki, ahol az energiabiztonság és a gazdasági kölcsönös függőségének újragondolása kulcsfontosságú szerepet játszik. Egyetértettek abban, hogy az energia, a gazdaság és a környezetvédelem terén az igazságosság kulcsfontosságú kérdés marad, különösen Ukrajna, Közép- és Kelet-Európa, valamint a globális dél számára.
Szöveg: Harangozó Éva
Fotó: Szilágyi Dénes