A Külgazdasági és Külügyminisztérium irányítása alatt működő Magyar Diplomáciai Akadémia (MDA) célja, hogy hazai és nemzetközi oktatók bevonásával versenyképes tudást adjon, ezáltal biztosítva a diplomácia területén dolgozó szakemberek utánpótlását. Az Akadémia évnyitó rendezvényét augusztus 28-án tartották meg az egyetem Szent László Kápolnájában.
Megnyitóbeszédében Pacsay-Tomassich Orsolya, a Magyar Diplomáciai Akadémia elnöke elmondta: az MDA hatodik évfolyamának elindulása is jelzi, hogy e program a magyar diplomácia legfontosabb utánpótlás-nevelő intézményévé vált. A diplomácia nem könnyű hivatás – figyelmeztetett – ahhoz rendkívüli alkalmazkodóképesség, a haza iránti elkötelezettség és nyitottság szükséges. „A többi tanítható, és mi meg is tanítjuk” – tette hozzá. Kevés olyan pálya van, amely ennyire közvetlen módon járul hozzá a haza érdekeinek szolgálatához. A sikeres helytállás érdekében a kétféléves program első szemeszterében elméleti és gyakorlati oktatás zajlik majd, míg a másodikban a Külgazdasági és Külügyminisztériumban és külképviseletekben gyakorlati munkát végeznek majd a hallgatók, s teszik ezt tapasztalt diplomaták soraiból kikerülő mentorok támogatása mellett. Ami pedig a nyelvtanulási lehetőségeket illeti, nyolcvan nyelv közül választhatnak majd. A Diplomáciai Vezetőképző Program kapcsán Pacsay-Tomassich Orsolya elmondta: a hallgatók itt a magyar külpolitika hosszú távú alakításához nélkülözhetetlen eszközöket kapnak. Olyan készségeik fejlődhetnek majd, mint a stratégiai gondolkodás, a döntéshozatal, vagy a tárgyalástechnika. „Tanuljanak egymástól és a mentoroktól is, találják meg saját útjukat és építsenek hidakat!” – zárta beszédét az MDA elnöke.
Deli Gergely, az NKE rektora ugyancsak köszöntötte a megjelenteket. E képzés hazánkban és a régióban is egyedülálló, jelezte. Célja, hogy az itt végzett hallgatók képesek legyenek hazánkat és Európát a legjobb tudásukkal szolgálni – fogalmazott. Kiemelte: a mind komplexebbé váló kihívások miatt a külügyi munka ma már nem csupán az országok közötti és a nyugati integrációs szövetségen belüli kapcsolatok építését és fenntartását jelenti, hanem olyan globális kérdések nemzeti és nemzetközi kezeléséről szól, mint a klímaváltozás, a gazdasági egyenlőtlenségek vagy a humanitárius válságok. „E feladatok különösen élesek olyan korszakban, amelyben a viták békés rendezése, és úgy általában a nemzetközi jogon alapuló nemzetközi viszonyrendszer óriási nyomás alatt áll. Márpedig a nemzetközi jogviták békés rendezése nem pusztán lehetőségként, de kötelezettségként jelenik meg a nemzetközi jog normarendszerében. Ezt az ENSZ Közgyűlés 25. ülésén, 1970-ben elfogadott „az államok közötti baráti kapcsolat és együttműködés nemzetközi jogi elveiről” szóló 2526. határozat is megerősítette” – tette hozzá.
Vizi Balázs képzési igazgató, az ÁNTK egyetemi docense arra hívta fel a figyelmet, hogy a képzés felépítése során egyszerre kellett összehangolni az akadémiai (elméleti) és a minisztériumi (gyakorlati) elvárásokat – mindezt egy félév tananyagának keretében. „A feladat arra inspirált, hogy a lehető legszélesebb témákat fedjük le. Az oktatók között korábbi és jelenlegi nagykövetek, katonai vezetők, egyetemi oktatók, tárgyalásszimulációval és hadi játékokkal foglalkozó szakemberek is vannak” – sorolta az igazgató. Az első félév során egyebek mellett regionális tanulmányokat, biztonságpolitikát, diplomáciatörténetet hallgatnak majd a hallgatók, a diplomácia világát pedig számos aspektusból járják majd körül: szó lesz multilaterális, katonai, és parlamenti diplomáciáról is. A nemzetpolitika is hangsúlyos szerepet kap a képzésben. „Bárhol dolgoznak majd, mindig lebegjen a szemük előtt az, hogy a teljes magyar nemzet érdekeit kell képviselniük” – figyelmeztetett Vizi Balázs.
A Diplomáciai Vezetőképző Program képzési igazgatója, Zachar Péter Krisztián arról szólt, hogy a képzés évről évre megújított belső struktúrában indul, így az idei évben még intenzívebb, még inkább a jelenkor kihívásaira reagáló készségfejlesztést kínálnak. „Önök lehetőséget kapnak arra, hogy a geopolitikai kontextusokat elemezve, a biztonságpolitikai kihívások szimulációin keresztül, valamint a gazdaságdiplomácia gyakorlati oldalát megismerve bővítsék látókörüket” – hangsúlyozta, hozzátéve: a képzés célja, hogy a hallgatók megismerjék a világpolitikai és gazdasági összefüggéseket, lássák a geopolitikai és világrend-változási folyamatokat, a stratégiai iparágakat, a többszintű kormányzás dilemmáit és a nemzetpolitika összetettségét. A képzés másik fontos pillére a szakmai tudás mellett a gyakorlati vezetői készségek fejlesztése, ezért olyan kompetenciák kerülnek előtérbe, mint a nyilvános megszólalás, a tárgyalási és konfliktuskezelési technikák, valamint a szervezeti és időgazdálkodás módszerei, a feladatdelegálás. A résztvevőkre komoly munka vár, ugyanakkor „minden befektetett energia sokszorosan megtérül. Ez a képzés ugyanis nemcsak tudást ad, hanem közösséget, szemléletet és olyan szakmai hálózatot is, amely egész pályafutásuk során elkíséri majd önöket” – vetítette előre Zachar Péter Krisztián.
Szöveg: Kovács Lilla
Fotó: Szilágyi Dénes