Idén nyáron is a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) ad otthont a Global Minority Rights Summer School (Nyári egyetem a globális kisebbségi jogokról) című, július 6-11. között zajló eseményének. A közel húsz külföldi diákot fogadó rendezvény a Tom Lantos Intézet (TLI) (Tom Lantos Institute), az Emberi Jogi Konzorcium (Human Rights Consortium), a londoni Nemzetközösségi Tanulmányok Intézete (London University of Advanced Study School) és a Ludovika közös szervezésében valósul meg. A 2025-ös nyári egyetem témája a kulturális sokszínűség és kisebbségi jogok, így a hallgatók és az előadók a kisebbségi jogokkal és kultúrával kapcsolatos jelenlegi normákat, kérdéseket és kihívásokat vitatják meg, lehetőséget biztosítva a résztvevőknek, hogy elméleti ismereteket és gyakorlati készségeket szerezzenek a nemzetközi jog, a politológia, a nemzetközi kapcsolatok és egyéb területek vezető szakembereitől.
Bíró Anna-Mária, a Tom Lantos Intézet igazgatója köszöntő beszédében felelevenítette, hogy több mint 1000 pályázó jelentkezett a nyári egyetemre, ami a program nagy sikerét mutatja. Megjegyezte, hogy sok korábbi résztvevő folytatta tanulmányait különböző doktori programokban. Az esemény mostani témájával kapcsolatban az igazgató kiemelte: a kisebbségi jogok érdekképviselete fontos a jövőbeli vezetők fejlesztésének tekintetében.
Corinne Lennox, a Londoni Egyetemen megalakult Emberi Jogi Konzorcium társigazgatója rövid köszöntőjében a speciális nyári iskola céljaként a kutatás és a gyakorlat integrálását, valamint az ismeretek és a kapacitásépítés fokozását jelölte meg, támogatva a résztvevők érdekképviseleti és kutatási törekvéseit. Az előadó hangsúlyozta elkötelezettségét a nemzetközi fórumok résztvevőinek támogatása iránt, különös tekintettel az ENSZ kisebbségi kérdésekkel foglalkozó fórumára.
Vizi Balázs, az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar (ÁNTK) Nemzetközi Jogi Tanszékének habilitált egyetemi docense emlékeztetett, hogy a Global Minority Rights Summer School 13 évvel ezelőtt indult el, azóta globális, tudományos iskolává nőtte ki magát. Kiemelte az NKE közszolgáltatási intézményként betöltött szerepét, valamint a BA és MA képzéseket is. Hangsúlyozta továbbá a doktori iskola lehetőségeit, különös tekintettel az emberi jogi tanulmányokra, megjegyezve, hogy több korábbi nyári egyetemi hallgató doktori tanulmányokat folytatott az intézményben.
Videón jelentkezett be Christian Reus-Smit, a Queenslandi Egyetem professzora, aki előadásában a kulturális kontextus és a nemzetközi rendszerek kapcsolatának megvitatására összpontosított. Az előadó vitatta az egységes kulturális környezet hagyományos fogalmát ebben a keretrendszerben, kiemelve, hogy a kulturális összefüggések természetüknél fogva változatosak és gyakran ellentmondásosak, képesek támogatni a különféle politikai napirendeket. Hangsúlyozta, hogy a politikai elit aktívan dolgozik a kulturális összefüggések kialakítása és fegyelmezése érdekében, hogy azok összhangban álljanak céljaikkal.
Bíró Anna-Mária előadása a kultúrpolitika szervezésének, a sokszínűségi rendszerek és azok nemzetközi kisebbségi jogokra való alkalmazása elméleti perspektíváinak feltárását mutatta be. Az előadó számos kulcsfontosságú témát vázolt fel, ideértve a kultúra fogalmát, az elméleti perspektívákat, a nemzetközi kisebbségi jogokat, a Nemzetek Szövetségének sokszínűségi rendszerét és az ENSZ globális normáit. Az igazgató vitatta a kultúrával kapcsolatos kortárs nézeteket, jelezve, hogy a kultúra homogén és heterogén megértése egyidejűleg létezhet.
Corinne Lennox előadása az ENSZ és annak globális kormányzásban betöltött szerepének megvitatására összpontosított. A felszólaló interaktív ülést kezdeményezett azzal, hogy felkérte a résztvevőket, álljanak fel és válaszoljanak az ENSZ jövőbeni létezésébe és hatékonyságába vetett bizalmukkal kapcsolatos kérdésekre. Az előadó ezután megvizsgálta az ENSZ kisebbségi jogok védelmének hatékonyságát, kiemelve az önrendelkezéshez való kollektív jog jelentőségét mint az ENSZ alapításának alapvető elvét, majd szólt azokról a kihívásokról, amelyekkel az állami képviselet nélküli kulturális és vallási csoportok szembesülnek.
A nyári egyetem egyhetes interaktív programjában más nemzetközileg ismert szakértők is felszólalnak, többek között az ENSZ kisebbségi kérdésekkel foglalkozó előadója, Nicolas Levrat professzor, az ENSZ kulturális jogokkal foglalkozó szakértője, Alexandra Xanthaki professzor és David Keane, a Dublini Egyetem professzora.
Szöveg: Harangozó Éva
Fotó: Szilágyi Dénes