A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) ad otthont a V4 Diplomatic Academy Nyári Egyetemnek, amelyet a Ludovika a Wacław Felczak Alapítvánnyal és a Club Europa Karpat Alapítvánnyal közösen szervez meg a visegrádi országokból érkező hallgatók számára június 22. és 26. között. A V4 Diplomáciai Akadémia célja, hogy összehozza a Visegrádi Csoport – Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia – legtehetségesebb és legambiciózusabb, a nemzetközi kapcsolatok és a diplomácia iránt elkötelezett hallgatóit.
A konferencia nyitónapján, június 23-án Liliána Śmiech, az NKE nemzetközi főigazgatója köszöntötte a résztvevőket. Beszédében kitért a közösségi értékek és a társadalmi érzékenység fontosságára, kiemelve a közép-európai nemzetek összekapcsolódását. A nemzetközi főigazgató hangsúlyozta ezen kapcsolatok fenntartásának fontosságát a 20. századi történelmi változások ellenére. Liliána Śmiech beszédében kiemelte az NKE szerepét a közép-európai együttműködés megkönnyítésében, majd ösztönözte a jelen lévő hallgatókat, hogy tanulmányaik során ne térjenek ki a kihívások elől és törekedjenek a különböző perspektívák megismerésére.
Karol Biernacki, a Wacław Felczak Alapítvány elnöke köszöntőjében üdvözölte a jelenlévőket, majd köszönetet mondott az alapítvány és az egyetem együttműködéséért. Mint ismert, az NKE és a Wacław Felczak Alapítvány április 2-án együttműködési megállapodást írt alá, mely új szintre emeli a két intézmény régóta fennálló, szoros kapcsolatát, és amely megállapodás a magyar–lengyel tudományos kapcsolatok szoros voltát is szimbolizálja, célul tűzve ki a kétoldalú és regionális kapcsolatok további elmélyítését.
„Nem azért léptünk be az EU-ba, hogy egy föderalista terv elfogadásával feladjuk a nemzeti érdekeink érvényesítését” – jelentette ki Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter a konferencián. A tárcavezető megvitatta Közép-Európa koncepcióját az Európai Unión belül és annak egyedi jellemzőit: szerinte politikai szempontból az európai integráció egyik modellje az 1950-ben életbe lépett Robert Schumann-modell, amely a német–francia megbékélésre építve, francia–német dominanciával akarja egyesíteni a kontinenst. „Mi, közép-európaiak viszont újra egyesíteni kívántuk a 2004-es EU-belépésünkkel Európát, ahol a saját szempontjaink alapján mi is alakítani kívánjuk az európai életet meghatározó törvényalkotást” – emelte ki Bóka János, aki felszólalásában négy kulcsfontosságú területet azonosított, ahol a közép-európai tapasztalatok különböznek Nyugat-Európától: a szuverenitás és a föderalizáció, a piaci autonómia és a központi tervezés, a progresszivitás és a konzervativizmus, valamint a demokrácia és a bürokrácia.
Hangsúlyozta, hogy a közép-európai országok történelmi tapasztalataik miatt nagyra értékelik a nemzeti szuverenitást. Úgy látja, manapság konfliktusban áll egymással a központosító és az azt ellenző, a szuverén tagállamok együttműködését szorgalmazó elképzelés. Bóka János kitért a Brexit következményeire és azt javasolta, hogy Közép-Európának tudatosabbnak és egyértelműbbnek kell lennie az EU-n belüli helyzetéről, hangsúlyozva a regionális együttműködés fontosságát és a közép-európai országok hatékonyabb együttműködésének szükségességét.
Az előadás után a V4 jövőjéről szóló panelbeszélgetést rendeztek, amelyen Arkadiusz Mularczyk lengyel európai parlamenti képviselő, Jan Figel szlovák korábbi uniós biztos, Petr Balla, a cseh külügyminiszter korábbi tanácsadója a visegrádi együttműködéssel kapcsolatban, valamint Ugrósdy Márton, a Politikai Igazgatói Irodát vezető helyettes államtitkár vettek részt, Liliána Śmiech moderálásában.
A beszélgetésen az európai integráció és a közép-európai együttműködés jövőjéről szólva a résztvevők megosztották tapasztalataikat, felelevenítve az 1991-es dátumot, amikor az EU társulási megállapodásokat között Magyarországgal, Lengyelországgal és akkor még Csehszlovákiával, amely a csatlakozási folyamat kezdetét jelentette. Ezen megállapodások a szabadkereskedelemre és a csatlakozás szándékának kinyilvánítására irányultak. A panelbeszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy ez a dátum egyben egy új demokratikus közösség Közép-Európában történő felépítésének koncepcióját indította újra.
Szó volt továbbá a nemzetek közös terveinek kidolgozásáról és a szuverén államok fontosságáról az Európai Unió keretein belül. A résztvevők kitértek Közép-Európa történelmi kontextusára is, és kiemelték, hogy a régió évszázadok óta a nagyhatalmi játszmák területe. A jelenlegi kihívásokat úgy azonosították, hogy inkább ideológiai és jogi csatákról szólnak, nem pedig katonai konfliktusokról. A beszélgetésen szó esett a keresztény értékek közép-európai együttműködésben játszott szerepéről is.
A nyári egyetem a további napokon is változatos programot kínál a résztvevőknek: további workshopokon, panelbeszélgetéseken és előadásokon vehetnek részt, melyek a régió aktuális geopolitikai és gazdasági helyzetére, a V4 jövőjére és a visegrádi országok közötti diplomáciai kapcsolatokra fókuszálnak. Felszólal majd mások mellett Demkó Attila, az NKE John Lukacs Intézet programvezetője, Szöllősi-Nagy András hidrológus, a VTK Víz- és Környezetpolitikai Tanszékének egyetemi tanára, a World Water Council alapító tagja, Kiss Rajmund, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Diplomáciai Műhelyének vezetője. E mellett a meghívottak ellátogatnak az Országházba, ahol Kövér Lászlóval, az Országgyűlés elnökével is találkoznak.
Szöveg: Harangozó Éva
Fotó: Mészáros Benjámin