A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Nemzetközi Irodája (NI) konferenciát szervezett az Emberi jogok a klímaváltozás és az energiaellátás kereszttüzében címmel június 10-én, az egyetem John Lukacs Társalgójában.
Pier Paolo Pigozzi, az NKE nemzetközi rektorhelyettese köszöntő beszédében úgy fogalmazott: „Büszkék vagyunk arra, hogy az NKE mint a régió kiemelkedő tudományos felsőoktatási intézménye a téma nemzetközileg is elismert szakértőit fogadhatja, hogy reagáljunk azokra a kihívásokra, amelyek az éghajlatváltozást, az energiaellátást és az ezekhez kapcsolódó emberi jogokat érintik.” A rektorhelyettes örömét fejezte ki, hogy az esemény a Ludovika Fellowship Program keretében valósult meg és a programban résztvevő nemzetközi hallgatók közül többen is jelen vannak a konferencián, a vizsgaidőszak ellenére. Pier Paolo Pigozzi hozzátette, az elkövetkező hónapokban azon fognak dolgozni, hogy kibővítsék az itt megjelent szakértők intézményeivel kötött kétoldalú megállapodásokat.
Carlos Bernal, az amerikai egyesült államokbeli Dayton University és a bogotai Universidad de la Sabana jogi professzora előadásában az alkotmányos energiajog fogalmát taglalta, elismerve e jog és az éghajlatváltozás enyhítésének szükségessége közötti feszültséget. A professzor hangsúlyozta a klímaváltozás kihívásainak kezelését a nemzetközi egyezmények és megállapodások révén, de figyelmeztetett az „éghajlatváltozás abszolutizmusának” veszélyére, amely meglátása szerint megfoszthatja a társadalmakat az energiaellátástól és a szuverenitástól.
Gondola Csaba, az Energiaügyi Minisztérium körforgásos gazdaságért és klímapolitikáért felelős államtitkára megvitatta az energiaszegénység és az éghajlati szorongás kihívásait, hangsúlyozva a megfizethető, megbízható és fenntartható energiahozzáférés szükségességét. Kiemelte, hogy az előrejelzések szerint 2030-ig világszerte körülbelül 775 millió embernek nem lesz hozzáférése a villamos energiához, és még az Európai Unión belül is milliók küzdenek a fűtés kifizetésével. Az adatok szerint 2022-ben több mint 41 millió polgár – a népesség 9 százaléka – nem volt képes otthonát megfelelően melegen tartani. Megjegyezte, hogy Magyarország teljesíti éghajlati kötelezettségvállalásainak nagy részét, és zöld, megfizethető energiát termel.
Luigi Crema, a milánói Università degli Studi nemzetközi jogi professzora arról értekezett, hogy az energiajogok hogyan jelennek meg a nemzetközi joggyakorlatban. Az előadó hangsúlyozta, hogy az energiához való hozzáférés a mostani társadalom fontos dimenziója, amelyet be kell építeni az emberi jogi diskurzusba, majd részletezte a megújuló energiával kapcsolatos nemzetközi peres ügyeket, különös tekintettel azokat, amelyek Spanyolországban és Olaszországban zajlanak.
Nicola Brizielli, az olaszországi és európai energiapiac szakértője hozzászólásában megosztotta az energiaágazatban szerzett széleskörű tapasztalatait: egyebek mellett megvitatta a megfizethető energia biztosításának összetettségét az új technológiákra való áttérés során, majd felvázolta a Nemzetközi Energia Ügynökség (International Energy Agency – IEA) adatait, amelyek szerint 2020-ra a villamos energia meghatározó erővé vált az EU energiaszerkezetében, meghaladva a megújuló energiaforrásokat és a fosszilis tüzelőanyagok termelését. Nicola Brizielli ugyanakkor számos kihívást említett, amelyek az európai energiaágazat előtt állnak. Megjegyezte, hogy Európa az egyetlen kontinens, ahol strukturális energiahiány van.
Az előadások után a felszólalók részvételével kerekasztal-beszélgetést tartottak amelyet Liliana Śmiech, az NKE nemzetközi főigazgatója moderált. A vita az energiajogokra, a politikai megközelítésekre és az európai kontextus kihívásaira fókuszált: szó volt arról, hogy Európa hogyan tudja enyhíteni az orosz energiafüggőséget, megjegyezve, hogy az EU nagyrészben Kínából importálja a napelemeket, ami egy új függőségeket jelenthet. Felvetődött e mellett az is, hogy hogy az energiához való hozzáférés inkább állami kötelességként, mint jogként fogalmazzák meg a törvényhozók.
Szöveg: Harangozó Éva
Fotó: Szilágyi Dénes