Június 5-én, csütörtökön a Ludovika Főépület Aulájában került sor Nemeskürty István szobrának ünnepélyes felavatására.
Száz esztendeje született Nemeskürty István író, irodalom- és filmtörténész, egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) új, Tanárképző Karának névadója. Az évforduló apropóján a Kar egész évben megemlékezéseket tervez, ennek egyik állomásaként leplezték le az író mellszobrát a Ludovika Főépület Aulájában.
Az eseményen Deli Gergely, az NKE rektora köszöntötte a megjelenteket, köztük kiemelten is a mű alkotóját, Rigó István szobrászművészt. A rektor úgy fogalmazott: míg a másik négy kart szimbolizáló szobor vonásai némiképp idealizáltak – ami az egyenruhás karokon a példamutatás szempontjából érthető és fontos is –, addig Nemeskürty tanár úr vonásai emberközelibbek. Ez szimbolikus is, hiszen egy tanár minden nap megmérettetik a diákok által, nincs módja maszk mögé rejtőzni. Ezen az egyetemen mi nagyon bátrak vagyunk – fogalmazott továbbá Deli Gergely, utalva a Tanárképző Kar névadójának kiválasztására. Nemeskürty Istvánt sokan ismerhették, sokan vannak, akik valaha talán függtek is tőle. Hasonló bátor döntések kell hogy jellemezzék az új kart is. Merni kell kilépni a bevett rendszerekből és klisékből – utalt az egyetem szervezeti egységeit érintő költözésekre és azok hozadékára. „Ezek felismeréséhez az kellett, hogy ránézzünk a régi, merev struktúrákra, és észleljük azt, hogy változtatásra van szükség” - jelezte. A szobor központi elhelyezése kapcsán pedig aláhúzta: se jó katona, se jó rendőr, se jó közszolgálati szakember, se jó vízügyi szakértő nem lesz az, aki nem járt jó óvodába, jó általános iskolába és jó gimnáziumba, és nem nevelték jó magyar emberré.
Veszelszki Ágnes, a Nemeskürty István Tanárképző Kar dékánja azt hangsúlyozta, hogy névadójuk olyan ember volt, aki a történelmet nem pusztán kutatta, hanem megértette és értelmezni tudta az olvasói számára is. Munkássága arra tanított, hogy a múlt eleven hagyaték, amelyből erkölcsi tartásunk és nemzeti identitásunk származik. Hitte és hirdette azt, hogy a magyar történelem olyan örökség, amelyben ott rejlik a szabadságnak a vágya, a hűség az igazsághoz és a hit abban, hogy minden veszteség után újrakezdhető az élet. Felfogásában a történetírás szolgálat volt – fogalmazott Veszelszki Ágnes. Ez a szobor, tette hozzá, emlékeztet arra, hogy egy nemzet lelki nagysága nem a külsőségekben, hanem sokkal inkább az emlékezés és a tanulás képességében mutatkozik meg. Nemeskürty István arra tanított bennünket írásaival, munkásságával, hogy a magyar sors nem átok, hanem feladat. Nem véletlen, hogy életművének egyik fő üzenete a nemzeti önismeret fontossága volt. Aki tudja, honnan jött, az azt is tudja, merre tart. Aki érti a múltját, csak az építheti igazán a jövőjét. „Álljon itt tehát e szobor figyelmeztetésként is: nem elég tudni, mi a helyes, képviselni is kell azt. Nem elég emlékezni, tovább is kell adni. Ez lesz a mi küldetésünk a Nemeskürty István Tanárképző Karon a szeptembertől induló új tanévben” – zárta beszédét a kar dékánja.
Szerző: Kovács Lilla
Fotó: Szilágyi Dénes