A magyar történettudomány hiánypótló „zsebkönyvét” mutatták be a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) június 2-án. Kálnoki-Gyöngyössy Márton Iránytű – Módszertani bevezetés Magyarország történelmének tanulmányozásához című, a Ludovika Egyetemi Kiadó gondozásában megjelent művét az oktatók, a hallgatók és a laikusok is élvezettel forgathatják.
„A kötet, ahogy címe is jelzi, iránytűként, módszertani bevezetésként kíván szolgálni Magyarország történelmének tanulmányozásához” – fogalmazott köszöntőjében Deli Gergely, az NKE rektora, aki emlékeztetett: a Ludovika eszmei örökségét ápoló egyetemen fontosnak tartják a történelem ismeretének és vizsgálatának értékeit. Hangsúlyozta, hogy a köz szolgálata iránt elhivatott, szakmailag felkészült és szilárd erkölcsű, felelősségteljes fiatalok képzése nemcsak a szakmai tudás, hanem a múlt ismeretének és értékeinek megértéséről és átadásáról is szól. Kiemelte, hogy a történelemismeret jelentőségét tovább erősíti a Nemeskürty István Tanárképző Kar (NITK) megalakulása, ahol a pedagógus- és bölcsészképzés 2025-ben indul el.
„A Ludovika Egyetemi Kiadó gondozásában megjelent „Iránytű – Módszertani bevezetés Magyarország történelmének tanulmányozásához című kötet a történelmi kutatások és a történelemoktatás számára nyújt hasznos ismereteket” – fejtette ki Deli Gergely. A rektor a könyvről elmondta, hogy a magyar történelemnek az államalapítástól a rendszerváltozásig terjedő szakaszát dolgozza fel és három egységre oszlik: az első rész a magyar történelem forrásaival, a második a húsz legfontosabb történeti segédtudománnyal, a harmadik pedig módszertani kérdésekkel foglalkozik. Hozzátette, hogy a kötet bevezető és kalauz jellegét erősítik az egyes témákhoz kapcsolódó irodalomjegyzékek, amelyek nemcsak a felhasznált, hanem a kiindulásként ajánlott szakirodalmi munkákat is tartalmazzák. A művet hiánypótlónak nevezte, mert a magyar történettudomány eddig nem rendelkezett egy olyan „zsebkönyvvel”, amely az egyetemi hallgatók által is használható segédkönyv, de az érdeklődő nagyközönség számára is ajánlható, alapismereteket tartalmazó mű.
A kötetet – amelynek szerkesztője Kilián Zsolt, a Ludovika Egyetemi Kiadó főszerkesztője – Bárány Attila méltatta. A Debreceni Egyetem (DE) egyetemi tanára, a mű lektora felidézte, hogy a társtudományok (oklevéltan, éremtan, címertan, méréstan) Magyarországon már az 1760-as, 1770-es években kialakultak. Ezeken kívül a kötetben olvashatnak az érdeklődők még az épített örökségről, illetve a könyvtárak és a magyar sajtó létrehozásáról is – tette hozzá.
Bárány Attila felhívta a figyelmet arra, hogy a hasonló, iránymutató kalauzokra szükség van a mai oktatásban is. A DE egyetemi tanára kézikönyvnek nevezte a művet, amely általános vezérfonal lehet a történelemoktatásban.
Simándi Irén, a NITK Történelem és Társadalom Tanszékének egyetemi tanára arra a módszertani segítségre hívta fel a figyelmet, amit a kötet ad az oktatóknak. Kiemelte azt is, hogy a mai hallgatók az interaktív órákat igénylik, mert ezekkel jobban le lehet kötni a figyelmüket. Véleménye szerint a segédtudományokat a mai életünkből vett példákon keresztül lehet a leginkább megmutatni. Simándi Irén rámutatott: a NITK újdonsága abban rejlik, hogy gyakorlatorientált képzéseket nyújt majd a hallgatóknak, amelyek érdekében számos intézménnyel, illetve levéltárral és könyvtárral együttműködési megállapodást kötött az NKE.
A kötet keletkezéséről a szerző, Kálnoki-Gyöngyössy Márton beszélt, aki egy bajorországi egyetemen tanult történeti segédtudományok szakon. A NITK Történelem és Társadalom Tanszékének egyetemi docense kifejtette: a témával kapcsolatban korábban főként német szerzők műveit olvasta, és arra törekedett, hogy műve mások mellett a 18. században élt Schönvisner Istvánhoz hasonlóan a német tudományosság felé közelítsen.
Szöveg: Szabó Réka Zsuzsanna
Fotó: Szilágyi Dénes