Neves szakértők meghívásával, Van-e Európának Kína-kártyája? - Az EU stratégiai mozgástere az amerikai elnökválasztás után címmel szervezett konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Eötvös József Kutatóközpont (EJKK) John Lukacs Intézete (JLI) május 29-én, az egyetem Orczy Úti Kollégiumában.
Török Bernát, az EJKK főigazgatója köszöntő beszédében hangsúlyozta a változó világrend megértésének fontosságát, valamint ebben a helyzetben Európa és Magyarország szerepét. Emlékeztetett, hogy a John Lukacs Intézet másfél évvel ezelőtti megalakulásakor egyértelműen lehetett látni azokat a geopolitikai mozgásokat, amelyek jelenleg is meghatározzák a nemzetközi politikai környezetet, ezért döntöttek úgy, hogy egy kutatási központ égisze alatt értelmezzék ezeket a mozgásokat. A főigazgató beszélt arról is, mit jelent, hogy Európa rendelkezik-e „Kína-kártyával” a geopolitikai területeken. „Úgy gondolom, hogy ez a kártya-analógia a szokásosnál jobban mutat rá a körülöttünk lévő változásokra, ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy a kártyajátékhoz nem csak kártyákra van szükség, hiszen a kártyák értelmezhetetlenek a játékszabályok ismerete nélkül” – fogalmazott Török Bernát.
Az eseményen a meghívott szakértők az EU stratégiai autonómiájáról, valamint az Egyesült Államokkal és Kínával fenntartott kapcsolatairól tartottak előadást.
Margot Schüller, a German Institute for Global and Area Studies kutatója előadásában kifejtette, hogy Európa milyen nehézségekkel küzd, példaként felhozva az EU versenyképességéről szóló jelentést, amelyet korábban az egykori olasz miniszterelnök és az Európai Központi Bank volt elnöke, Mario Draghi mutatott be. E mellett Margot Schüller hangsúlyozta az új ipari stratégia végrehajtásának szükségességét. Mint mondta, ezzel szemben Kína felzárkózott az elmúlt évtizedben: a tudomány, a technológia és az innováció számos területén versenytárs lett, nemcsak az európai országok, hanem az Egyesült Államok számára is. „Európa kevésbé fontos Kína számára, és el kell gondolkodnunk azon, hogyan válhatunk újra fontossá” – emelte ki a kutató. Az előadó megjegyezte, hogy Kína „Made in China 2025” programja, amelynek célja, hogy a kulcsfontosságú technológiák terén megelőzze a vezető országokat, változást idézett elő a különböző politikai állásfoglalásokban: például az USA a programot fenyegetésként éli meg, félti a technológiai vezető szerepét és katonai dominanciáját.
Maciej Kalwasiński, az OSW Centre for Easter Studies kutatója felszólalásában úgy fogalmazott: általánosságban az Egyesült Államok politikája mindig is osztotta azt az elképzelést, hogy Kína felemelkedése veszélyes az USA számára. Nézete szerint egyelőre nem lehet tudni, hogy Donald Trump amerikai elnök miként áll ehhez a kérdéshez, megjegyezve az adminisztráción belüli ellentmondásos célokat, a kiszámíthatatlanságot és a bizonytalanságot. Az előadó rámutatott a kínai gazdasági modell egyensúlyhiányára: a globális feldolgozóipar magas arányára (több mint 30 százalék), valamint a fogyasztás alacsonyabb arányára (kevesebb mint 15 százalék). Megjegyezte, hogy Kína exportja az EU-ba nem növekszik olyan gyorsan, mint amennyire lehetne.
Eszterhai Viktor, az NKE JLI tudományos munkatársa, a JLI Kína és Indopacifikus Régió Kutatási Programjának vezetője előadásában szólt az új stratégiai környezet kialakulásáról, amely szükségessé teszi új megoldások és eszközök kidolgozását. Kiemelte, az Egyesült Államok már nem rendelkezik olyan kapacitással, mint korábban, hozzátéve azt a jelenséget, miszerint az USA megköveteli a szövetségesektől, hogy többet fizessenek a biztonságért és a piacra jutásért. Az előadó szerint ezek a változások aláássák a nemzetközi rendszert, az USA egyoldalúan, az Európai Unióval folytatott konzultáció nélkül akarja átírni a játékszabályokat. Eszterhai Viktor megjegyezte: fontos elfogadni, hogy Amerikának saját érdekei vannak, ám Európának is törekednie kell arra, hogy megvédje az érdekeit.
Az előadásokat követő kerekasztal-beszélgetésen a szakértők – Vörös Zoltán, a JLI tudományos főmunkatársa moderálásával – elemezték, mit jelent a „Kína-kártya” koncepciója európai nézőpontból. A résztvevők megvitatták Európa potenciális tőkeáttételét, és aggodalmuknak adtak hangot az EU széttagolt jellege és az egységes megközelítés hiánya miatt. Felhívták a figyelmet, hogy a tagállamok gazdasági kapcsolataiktól függően eltérő érdekekkel bírnak a kínai szabályozás és kockázatmentesítés szempontjából. Hangsúlyozták az egységesség szükségességét az EU-n belül, kiemelve a költségvetési szabályok lazítását, valamint a közös adósság kibocsátására irányuló javaslatokkal éltek a belső képességek kiépítése érdekében.
Szöveg: Harangozó Éva
Fotó: Szilágyi Dénes