A fenntarthatósági átmenet kérdéséről tartottak szakmai tanácskozást a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) május 28-án. A műhelybeszélgetést az NKE Környezeti Fenntarthatósági Intézete (KFI) szervezte azért, hogy a jelenlévők megvitassák az egyetem Fenntarthatósági átmenet koncepcióját és javaslatokat fogalmazzanak meg a jövőre nézve.
Bíró Tibor, a KFI vezetője bevezetőjében emlékeztetett: az NKE képzésében fontos szerepet kap a fenntarthatóság. Beszélt azokról a jó gyakorlatokról, amelyeket szeretnének beépíteni a tantárgyakba, és kitért azokra az NKE öt karán dolgozó kollégákra, akik szívesen foglalkoznak a fenntarthatósági kérdésekkel. Kiemelte: a kutatási pályázatok bírálatánál is megjelentek a fenntarthatósági szempontok, emellett javasolta, hogy a doktori iskolába jelentkezők témaválasztásánál is értékeljék a fenntarthatósági elveket.
Kis Norbert az NKE Fenntarthatósági átmenet koncepciójának részleteibe avatta be a jelenlévőket. Az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Kormányzástani és Közpolitikai Tanszékének egyetemi tanára szerint a legfontosabb kérdés az, hogy a fenntarthatósági átmenet témaköre meg tudja-e mozdítani a teljes NKE-s közösséget. A Környezeti Fenntarthatósági Intézet alapítója úgy vélekedett: a sok kis egyetemen belüli közösséget kell megszólítani. Hangsúlyozta: nem az egyetem számára kell koncepciót készíteni, hanem az ügy számára kell közösséget szervezni. Hozzátette: a cél az lenne, hogy a hallgatók elsajátítsák az alternatívákban való gondolkodást. Kiemelte ugyanakkor, hogy a fiatalokban és az egész társadalomban is kialakult már egyfajta érdektelenség a témával kapcsolatban.
Ezután a résztvevők Pálvölgyi Tamás vezetésével vitatták meg a témát érintő legfontosabb kérdéseket. A Víztudományi Kar nemzetközi és stratégiai dékánhelyettese, a KFI pro bono tagja kijelentette: úgy kellene az NKE-nek „kilépnie a dobozból”, hogy a saját útját járja, és nem más itthoni, illetve külföldi egyetemek példáját követi. Megerősítette, hogy folyamatos párbeszédre van szükség a témával kapcsolatban, és meggyőző, katalizáló, rásegítő szerepük van azoknak a szakembereknek, akik ezzel foglalkoznak, mert a téma kezd visszaszorulni. Felvetette, hogy a tantárgyak és képzések zöld értékelése, vagy a KFI programok előzetes fenntarthatósági hatásvizsgálata húzóerőt adhatna a zöld képzéseknek.
Padányi József mk. dandártábornok, a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Katonai Műszaki Doktori Iskolájának vezetője kifejtette: a NATO-s, az EU-s és a hazai fejlesztésekben is számtalan helyen felmerül a fenntarthatósági szempontok érvényesítése, ezért szükség van egy NKE-s stratégiára is. Példaként említette, hogy a HHK-n a repüléstudományban és a szimulációban, illetve a kutatásokban is megjelenik a fenntarthatóság.
Ördög Tibor, az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Európa-tanulmányok Tanszékének docense megerősítette a projektalapú oktatás szükségességét a hallgatók érdeklődésének felkeltése érdekében. Halbritter András, a Nemeskürty István Tanárképző Kar egyetemi docense fontosnak nevezte az oktatók képzését is.
Czippán Katalin, a KFI c. egyetemi docense összegzésként egyebek mellett elmondta: olyan organikus képzést szerveznének, amelybe később bevonnák a különböző tantárgyakat. Támogatják motiváló programok rendezését a hallgatóknak, illetve az oktatóknak tartandó képzések indítását, a fenntarthatósági tantárgyat pedig szabadon választhatóvá tennék.
Szöveg: Szabó Réka Zsuzsanna
Fotó: Szilágyi Dénes