Az adatvédelem, Európa digitális szuverenitása és a mesterséges intelligencia is témája volt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Információs Társadalom Kutatóintézete az Alkotmánybíróság, illetve a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) hagyományos éves konferenciájának. A szakmai eszmecserét az NKE-n tartották május 22-én.
Hatodik alkalommal szervezett közös konferenciát az NKE, az Alkotmánybíróság és a NAIH – emlékeztetett köszöntőjében Török Bernát. Az NKE EJJK főigazgatója, az EJKK Információs Társadalom Kutatóintézetének vezetője a társszervezők mellett köszönetet mondott az előadóknak is, akik közül többen a kezdetek óta részt vesznek a rendezvényen.
„Nekik és a közönségnek köszönhető az, hogy ez a konferencia minden évben egy valódi seregszemle lehet és izgalmas diskurzusok alakulnak ki” – fogalmazott Török Bernát. A főigazgató a program plakátjára utalva kifejtette: a bikán ülő nő szimbolizálja a legújabb technológiák közötti európai értékeket, mivel Európa elrablása látható a képen. „Az első kérdés az, elrabolták-e már, vagy éppen rabolják-e európai értékeinket” – mutatott rá Török Bernát, aki szerint, ha új technológiákról beszélünk, az európai és a globális értékeket is az adatvédelem területe képviseli.
Horváth Attila, az Alkotmánybíróság megbízott elnöke megnyitóbeszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a magánélet védelme mellett mindenkinek joga van a személyes adatai védelméhez, azok feltárásáról és felhasználásáról mindenki maga rendelkezik, Magyarországon pedig ezt az Alaptörvény is rögzíti.
„Az Alkotmánybíróság az állami hatóságokkal szemben igyekszik védeni az adatokat és a polgárok jogait, de ma már számtalan olyan magánintézmény van, amely rendszeresen visszaél az adatok felhasználásával” – fogalmazott az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Állam- és Jogtörténeti Tanszékének vezetője. Horváth Attila szerint ebben a kérdésben a tudománynak kell utat mutatnia.
A konferencia nyitóelőadását ebben az évben is Péterfalvi Attila tartotta. A NAIH elnöke a magyar adatvédelem elmúlt harminc évéről értekezett. A korábbi adatvédelmi biztos történelmi kitekintésében felidézte, hogy az adatvédelem kérdése a 19. század vége óta foglalkoztatja az embereket, akkor jelent meg ugyanis az első, hobbifotósok számára kifejlesztett fényképezőgép. Hozzátette: ha a bulvárújságírás és a pletyka összekapcsolódik, fokozott veszélyt jelent a magánszférára. Véleménye szerint mindezek miatt szükség lenne a magánszférához való jog definiálására.
Péterfalvi Attila kiemelte, hogy a nevesített adatvédelmi szabályozás kialakulásában a technológiának is jelentős szerepe van. Beszélt arról is, hogy az információs önrendelkezési jogot német mintára vette át a magyar Alkotmánybíróság, majd több változtatás után Magyarország is bevezette az Európai Unió által meghatározott adatvédelmi reformcsomagot, amely egy technológiasemleges szabályozás.
A NAIH elnöke felidézte még a Polgári Törvénykönyv 1977-es módosítását, amelyben megjelent a személyhez fűződő jogok rendszere, különös tekintettel arra, hogy a számítógépes adatfeldolgozás nem sértheti a személyhez fűződő jogokat. Péterfalvi Attila ezt jelentős előrelépésnek nevezte, hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ennek bírói gyakorlata nem alakult ki. A magyar adatvédelmi szabályozás jeles alakjai között említette Könyves Tóth Pált, az 1992-es hazai adatvédelmi törvény megalkotóját, illetve Sólyom László egykori köztársasági elnököt.
A NAIH elnöke felidézte egyebek mellett még azt is, hogy hazánkban először 1995-ben választottak ombudsmanokat és akkor alakult meg formálisan az adatvédelmi biztosi intézmény hármas funkcióval: alapjogvédelem, ombudsmani típusú jogvédelem és hatósági jogalkalmazás. Péterfalvi Attila a magyar adatvédelmi szabályozást a világ egyik legszigorúbb törvényének nevezte, amely egyben szabályozta a két alkotmányos jogot és felügyelő intézményt is állított az ellenőrzés érdekében.
Az előadásban szó volt még arról is, hogy az adatvédelem területén 2000-ben csatlakoztunk az Európai Unióhoz, az adatvédelmi panaszok kivizsgálása pedig tagállami hatáskörbe tartozik. Péterfalvi Attila beszélt még a 2010–2011-es magyarországi alkotmányos reformról, az általa vezetett hatóság létrehozásáról, valamint a mesterséges intelligencia hatásairól is. A NAIH gyakorlatából példaként említette a Pegazus kémszoftvert, a megállókban rögzített képet és hangot, a biometrikus azonosítást, a kórházi beléptetőrendszert, illetve a magánházakon elhelyezett kamerákat.
Balogh Zsolt, az NKE EJKK Információs Társadalom Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa Európa digitális kiszolgáltatottságával kapcsolatban kifejtette: a kontinensnek nincs globális jelentőségű hardver és szoftvergyártója, saját közösségi platformja, felhőszolgáltatója és kiberbiztonsági cége. A kutató példaként említette, hogy a világ első 50 technológiai cége között a 18. helyen áll az SAP, a 35. helyen pedig a Nokia. Globális veszélyként értékelte azt, hogy számtalan félvezető terméket Tajvanban gyártanak.
Balogh Zsolt Európa digitális szuverenitási tényezőjének nevezte egyebek mellett az adatok feletti kontrollt, emellett fontosnak tartaná, hogy a kontinens egy független technológiaképesség csomagot állítson össze, amelynek kulcseleme lenne egy saját felhőszolgáltató. Véleménye szerint a digitális szuverenitás másik kulcseleme a kiberbiztonság megteremtése lenne, és a globális digitális szabályok kialakítása is elengedhetetlen. Utóbbival kapcsolatban úgy fogalmazott: Európának az a célja, hogy ellenőrzést gyakoroljon a digitális infrastruktúra, az adatkormányzás, a kiberbiztonság és a mesterséges intelligencia rendszerek felett, ugyanakkor csökkentse az európai ellenőrzésen kívüli technológiáktól való függést a demokratikus értékek megőrzésével.
A kutató előadása végén részletesen beszélt a Gaia-X-ről, amely francia-német kezdeményezésként indult 2019-ben, majd többször átalakították. Egyesek szerint ezzel biztosítható lenne az európai digitális szuverenitás, mert célja, hogy létrehozzon egy biztonságos európai adatinfrastruktúrát, amelyben a felhasználók megtartják az ellenőrzést az adataikhoz való hozzáférés és azok felhasználása felett.
A rendezvény három párhuzamosan futó szekcióüléssel folytatódott, amelyekben a szakértők az európai szuverenitásról, az adatvédelemről és a mesterséges intelligencia különböző felhasználási lehetőségeiről tanácskoztak.
Szöveg: Szabó Réka Zsuzsanna
Fotó: Szilágyi Dénes