E címmel szervezett angol nyelvű konferenciát a John Lukacs Intézet május 21-én az egyetem Zrínyi Termében.
A vendégeket elsőként a rendezvény moderátora, Csizmazia Gábor, az intézet tudományos munkatársa köszöntötte, majd Pier Paolo Pigozzi, az NKE nemzetközi rektorhelyettese szólt a megjelentekhez. Az NKE az együttműködés egyeteme, ennek keretében széles tengerentúli kapcsolatrendszerrel is büszkélkedhet - fogalmazott. Az egyetem oktatói, kutatói, hallgatók tudományos és gyakorlati válaszokat keresnek napjaink kihívásaira. A rektorhelyettes részletesen beszámolt a nemzetköziesítés jegyében működö programokról (Ludovika Scholars, Ludovika Fellowship Program), és a kapcsolódó ösztöndíjlehetőségekről. A civil társadalom és az akadémiai szféra együttműködése nemzeti érdek, amelyhez az NKE tengerentúli kapcsolataival is büszkén járul hozzá – mondta Pier Paolo Pigozzi.
A szakmai fórum első része a Transzatlanti kapcsolatok fő kihívásai címet viselte, s azt Tárnok Balázs, a John Lukacs Intézet kutatásért felelős igazgatója moderálta, a nyitóelőadást pedig Michael C. Desch, a Notre Dame Egyetem Nemzetközi Biztonság Intézetének igazgatója tartotta. Elsőként felidézte, mikor és hogyan találkozott John Lukacs nevével, majd előadásában Thuküdidész görög történetíró A peloponnészoszi háború című műve alapján vont párhuzamot a jelenlegi geopolitikai helyzet és az ókori események, Athén felemelkedése és bukása között. Elhangzott: Graham Allison harvardi professzor a következő gondolatot emelte ki Thuküdidész „A peloponnészoszi háború története” című művéből: „Ami valóban elkerülhetetlenné tette a háborút, az az volt, hogy Athén megerősödése félelmet keltett Spártában.” Az igazgató felidézte, hogy Allison ez alapján arra a következtetésre jutott, hogy amikor egy felemelkedő hatalom (pl. Kína) kihív egy meglévő, domináns hatalmat (pl. az Egyesült Államokat), a konfliktus kockázata jelentősen megnő. Thuküdidészt sokan a realista nemzetközi kapcsolatok elmélet korai előfutárának tartják, erről is szólt Michael C. Desch. A realizmus szerint a nemzetközi politika fő mozgatórugói a hatalmi erőviszonyok, a hatalomvágy, valamint az anarchikus nemzetközi rendszer.
A konferenciát több panelbeszélgetés követte a geopolitikai erőviszonyok alakulásáról, ezekről részletes beszámolónkat a ludovika.hu portálon olvashatják.
Szöveg: Kovács Lilla
Fotó: Szilágyi Dénes