A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) és a Magyar Diplomáciai Akadémia közösen szervezte meg azt a rendezvényt, amelyen Boris Ruge, az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) főtitkárhelyettese tartott előadást május 20-án, a Ludovika Főépület Egyed István Termében. Boris Ruge előadása a NATO: Út a hágai csúcstalálkozóhoz címet viselte, amely a június 24-én és 25-én megrendezendő NATO-csúcstalálkozóra utalt. Ez az esemény lesz eddig a legnagyobb ilyen jellegű rendezvény Hollandiában.
Zachar Péter Krisztián, az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar (ÁNTK) nemzetközi dékánhelyettese köszöntötte az előadót. Emlékeztetett, hogy Boris Ruge 2023 szeptemberében lett a NATO politikai ügyekért és biztonságpolitikáért felelős főtitkárhelyettese: vezeti a politikai ügyekkel foglalkozó csapatot, amely a partnerségek, a bővítés, az Oroszországgal kapcsolatos politika, valamint a fegyverzetellenőrzés, leszerelés és a non-proliferáció, azaz a nukleáris fegyverkezés elterjedésének megakadályozása területeit fedi le. Korábbi pályafutása során Boris Ruge számos vezető pozíciót töltött be, egyebek mellett a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencia alelnöke, Németország szaúd-arábiai nagykövete, később pedig a NATO koszovói erőinek politikai főtanácsadójaként is dolgozott. Zachar Péter Krisztián beszédében kitért a jelenlegi nemzetközi kihívásokra, ide értve Oroszország 2022-es invázióját Ukrajnában, valamint Kína stratégiai versenytársként való megjelenését, hangsúlyozva, hogy ezek a fejlemények hogyan befolyásolják a NATO érdekeit és értékeit, különösen olyan területeken, mint a kiberbiztonság és a dezinformáció.
„Öt héttel vagyunk a hágai csúcstalálkozó előtt, amely olyan történelmi esemény lesz, ahol a szövetséges vezetők, harminckét állam vezetői döntéseket hoznak a NATO erősebbé tétele és működésének folytatása érdekében a komoly kihívásokat jelentő világunkban” – emelte ki Boris Ruge előadásában. A főtitkárhelyettes először részletezte, hogyan alakult karrierje, kezdve azzal, amikor a berlini fal még mindig állt, és megvitatta Magyarország jelentős szerepét a vasfüggöny megnyitásában. Ezután az előadó áttért a védelmi kiadások kérdésére: megjegyezte, hogy a NATO-szövetségesek jelenleg a GDP legalább két százalékát költi védelemre, ugyanakkor jelezte a kiadások növekedésének szükségességét. Boris Ruge szólt Kína és az Egyesült Államok kereskedelmi versenyéről, hozzátéve azt is, hogy Peking a második világháború óta a legnagyobb katonai fejlesztését hajtja végre. Mint mondta, ez a helyzet fokozott elvárásokhoz vezetett az európai szövetségesek számára, hogy nagyobb felelősséget vállaljanak védelmükért. A főtitkárhelyettes előadásában kitért a NATO szervezeti felépítésére és a döntéshozatali folyamatára, kiemelve mennyire fontos a konszenzus kialakítása a harminckét tagállam között. Végül részletezte azt is, hogy milyen lehetőségei vannak a fiatal szakembereknek a szervezeten belül, ide értve a szakmai gyakorlatokat és a Young Professionals Programot (YPP).
Kérdésekre válaszolva a főtitkárhelyettes kifejtette a NATO védelmi képességeit, különös tekintettel a jelenlegi globális kihívásokra. Az előadó hangsúlyozta, hogy a katonai képességek több elemből állnak: felszerelések (repülőgépek, hajók), kiképzett személyzet és együttműködési műveletek. Szóba került a hibrid hadviselés és az 5. cikkely következményei. (A NATO 5. cikkelyének lényege, hogy amennyiben egy tagállamot támadás ér, az az egész szövetséget éri, és minden tag köteles támogatni a megtámadott felet.) Boris Ruge részletezte Oroszország jelenlegi hibrid kampányát, ideértve a dezinformációt és a balti-tengeri infrastruktúra elleni támadásokat. E mellett az előadó kitért a NATO új haderő-modelljével kapcsolatos szárazföldi erők felépítésének kihívásaira, különös tekintettel a személyi követelmények teljesítésére.
Szöveg: Harangozó Éva
Fotó: Szilágyi Dénes