Catherine Horel francia történész, a francia Nemzeti Tudományos Kutatási Központ (Centre National de la Recherche Scientifique - CNRS) kutatási igazgatója tartott előadást A Habsburg Birodalom multikulturális városai, 1880 – 1914 (Multicultural Cities of the Habsburg Empire 1880-1914) című könyve kapcsán a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) John Lukacs Társalgójában, május 19-én. Az NKE Eötvös József Kutatóközpont (EJKK) által szervezett esemény célja a franciaországi Közép-Európa kutatások jobb megismerése, valamint kapcsolatfelvétel a CNRS-szel. Catherine Horel Közép-Európa modern történelmének nemzetközileg elismert szakértője, kutatásának középpontjában a Habsburg Birodalom és Magyarország társadalmi-politikai struktúrái, várostörténete, hadtörténelme és a zsidóság történelme állnak.
Hatos Pál, az NKE EJKK Közép-Európa Intézetének vezetője köszöntő beszédében kiemelte a professzor jelentős publikációit, köztük Horthy Miklósról szóló monográfiáját, valamint a francia utazók magyarországi tapasztalatait. Az intézetvezető ezután Franciaországnak a közép-európai történelemre gyakorolt hatásáról értekezett, különös tekintettel a francia felvilágosodás megjelenésére a Habsburg Birodalomban, majd kitért arra is, hogy a francia politikai irányvonalak hogyan befolyásolták Közép-Európát.
Catherine Horel előadásában megvitatta a francia historiográfiai hagyomány és a közép-európai történelem ötvözésének megközelítését. Megjegyezte, hogy míg a Habsburg Birodalom városi történelméről kiterjedt irodalom létezik, a legújabb munkák elsősorban az osztrák részre összpontosítanak, és szerinte – egyebek mellett a nyelvi korlátok miatt – kevésbé figyelnek például a magyar régiókra. Az előadó hangsúlyozta a francia oktatási megközelítést, amelyben a történelmet és a földrajzot együtt vizsgálják: hogyan bővülnek a városok, hogyan változnak a funkcióik, illetve a különféle nyelvi és vallási csoportok hogyan jelennek meg.
Az előadó elemezte a könyvében felhasznált különféle forrásokat, ideértve az újságokat, az utcatáblákat, kiemelve a hivatalos nyelvek és a helyi nyelvjárások közötti különbséget, olyan városok példáit felhozva, mint Trieszt vagy Brno. Catherine Horel kitért előadásában az 1900 körül, a Habsburg Birodalom különböző városaiban zajló városfejlesztésekre és etnikai konfliktusokra: mint mondta, a különféle etnikai csoportok közötti konfliktusok gyakran összetettebbek voltak, mint a sajtóban ábrázoltak. Megjegyzete, hogy míg a különböző nemzetek vezetői megpróbáltak megosztást létrehozni, a hétköznapi polgárok gyakran figyelmen kívül hagyták ezeket a szegregációs kísérleteket. Az előadó a vallási sokféleségről is szólt, valamint kitért arra is, hogy a városfejlesztést néha elősegítették a természeti katasztrófák, például az 1879-es szarajevói tűzvész és az 1880-as zágrábi földrengés, amelyek lehetőséget teremtettek a modernizációra.
Az előadás után kerekasztal-beszélgetésre került sor, amelyen a francia történész mellett Hatos Pál és Balázs Eszter, az NKE EJKK Közép-Európa Kutatóintézet tudományos főmunkatársa vettek részt. A beszélgetés a Habsburg Monarchia városai kultúrtörténetének megvitatására összpontosított, különös tekintettel a multikulturális perspektívákra. Catherine Horel megosztotta azon a tapasztalatát, amikor 2004-ben, bécsi vendégprofesszorként meglepte, hogy 25 osztrák hallgatója közül egyik sem járt a közeli Pozsonyban. Arra ösztönözte a hallgatókat, hogy fedezzék fel a korábbi birodalmi városokat, aminek eredményeként sokan ellátogattak a szlovák fővárosba, mások pedig Ljubljanába utaztak. A kerekasztal-beszélgetés résztvevői ezután megvitatták a társadalmi (a mindennapi élet, a várostervezés és a kultúra), valamint a politikai történelem egyensúlyát, kitérve a Habsburg Birodalom későbbi összeomlására.
Szöveg: Harangozó Éva
Fotó: Szilágyi Dénes