A Ludovika Collegium május 15-én tartotta meg a 2024-25-ös tavaszi félév zárókonferenciáját a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Széchenyi Dísztermében, ahol a kollégium közössége, szakmai programjait és az elmúlt félév eredményeit mutatták be. Az esemény házigazdái Barlay Borbála, a Károli Gáspár Református Egyetem osztatlan tanári szakos hallgatója, valamint Kecskés Barnabás, a Budapesti Corvinus Egyetem alkalmazott közgazdaságtan szakos hallgatója voltak.
A rendezvény Velkey György László, a Ludovika Collegium programigazgatójának ünnepi köszöntőjével kezdődött, aki a kollégium működésének kettősségéről beszélt: a napi adminisztratív, „defenzív” feladatok és a tehetséggondozás „offenzív” lendülete közötti egyensúlyról. „A tehetség előre tör és utat keres magának, folyamatosan támadási pontokat keres, hogy egyre magasabbra emelkedjen” – fogalmazott Velkey György László, kiemelve, hogy a kollégium célja a hallgatók inspirálása és a szakmai kiválóság előmozdítása. A programigazgató a félév sikereit is méltatta, köztük a Nemzeti Közszolgálati Egyetem futballbajnokságában elért második helyezést, a tematikus félévek kiváló megvalósítását, valamint a központi közigazgatásban teljesített szakmai gyakorlatokat. „Ez a fél év a változások fél éve volt, mert a nagykorúvá válás irányába megyünk” – tette hozzá, utalva a kollégium ötödik évfordulójára és az egyre strukturáltabb működésre.
A konferencia egyik kiemelt programja az ENSZ 80 kurzus értékelése volt, amelyet Bogyay Katalin nagykövet, Magyarország korábbi ENSZ és UNESCO állandó nagykövete, a Londoni Magyar Kulturális Intézet alapítója és a kurzus vezetője tartott. Beszédében a béke, a fejlődés és az emberi jogok összefüggéseit hangsúlyozta, idézve Butrosz Butrosz-Gáli egyiptomi politikust, korábbi ENSZ-főtitkárt: „A béke igen becses érték. Nem elég csupán vágyakozni utána, a békéért tenni kell.” Bogyay Katalin a kurzus céljaként a kritikus gondolkodás erősítését és a valódi dialógus előmozdítását jelölte meg. „A dialógus nem azt jelenti, hogy én beszélek, és ön hallgat. A görög értelmezés szerint a résztvevők meghallgatják egymást, összehasonlítják érveiket, és akár át is alakíthatják álláspontjukat” – fogalmazott. A kurzus során a hallgatók Bécsbe látogattak az ENSZ székházába, szimulálták a közgyűlési felszólalásokat, és hackathon keretében dolgoztak a Biztonsági Tanács reformján. Bogyay Katalin külön megköszönte Molnár Dóra asszisztens és Velkey György László igazgató támogatását, valamint bejelentette, hogy az év végére egy könyvet terveznek kiadni a kurzus legjobb felszólalásaiból.
Az ENSZ szekció hackathonjának győztes csapata, a „FENSZik” – Orosz Réka, Virsinszki Réka és Milán Ákos – a Biztonsági Tanács reformjára dolgozott ki innovatív javaslatokat. Mission Impossible: ENSZ-BT reform című prezentációjukban négy fő kihívást azonosítottak: az állandó tagok vétójogának visszaélését, a régiók alulreprezentáltságát, a regionális hatalmak vétójog nélküli marginalizálódását, valamint a diplomáciai nyomásgyakorlás hiányát. Javaslataik között szerepelt a Biztonsági Tanács létszámának 15-ről 30 tagra bővítése, egy új „ideiglenes vétótag” kategória bevezetése, az érintettségi eljárás szigorú alkalmazása, valamint egy „nem állandó tagok koordinátora” pozíció létrehozása. „A célunk egy olyan rendszer kiépítése, amely képes reagálni a 21. század kihívásaira, és minden országot egyenlőbb szerephez juttat” – hangsúlyozta Orosz Réka. A prezentációt António Guterres ENSZ-főtitkár jelképes aláírásával zárták, jelezve a „küldetés teljesítését”.
A másik kiemelt kurzus, az Agrárium, Élelmiszerellátás és Vidékfejlesztés értékelését Szilvácsku Miklós Zsolt, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem adjunktusa és a kurzus vezetője tartotta. „A kurzus célja az volt, hogy a hallgatók megértsék a vidék és a mezőgazdaság kultúráját, amely nem elkülönülő ágazat, hanem szorosan összefonódik más társadalmi és gazdasági területekkel” – fogalmazott. A hallgatók tereplátogatásokon vettek részt, egyebek mellett Vértesacsán és Apajpusztán, valamint stratégiai játékokon keresztül vizsgálták az agrárszektor kihívásait. Szilvácsku Miklós Zsolt kiemelte az előadók elkötelezettségét, különösen Molnár Zsolt, Kajner Péter és Nemes Gusztáv hozzájárulását, akik a vidékfejlesztés és az agroökológia témáiban inspirálták a hallgatókat. „A gazda szemlélete az, hogy hagyja működni a rendszert, alkalmazkodik, és ezzel magasabb szintre emeli a világgal való kapcsolatát” – tette hozzá.
Az agrárszekció hackathonjának győztes csapata, az „ABC” – Muhari Anna, Sarnyai Benedek és Csopák Csongor – a magyar méhészet problémáival foglalkozott. Prezentációjukban rámutattak, hogy bár Magyarország adottságai kiválóak a méztermeléshez, a méhcsaládok száma folyamatosan csökken, a téli elhullás pedig 2025-ben elérhette az 50 százalékot. A fő problémák között azonosították az alacsony mézárakat, az éghajlati kihívásokat és az ukrán, valamint kínai mézimportot. „A méhek túlterheltek, a minőség nem megfelelő, és az ukrán méz átlépte az Alpokat” – fogalmazott Muhari Anna. A csapat kétszintű megoldást javasolt: szupranacionális szinten az EU mézpiaci szabályozásának szigorítását, például a származási hely pontos feltüntetésével és a hamisítványok kiszűrésével, valamint nemzetállami szinten helyi méhészeti szövetkezetek létrehozását. Ezek a szövetkezetek közös logisztikával, marketinggel és hároméves indítócsomaggal működnének, amelyet az Országos Magyar Méhészeti Egyesület koordinálna. A csapat továbbá javasolta mézes fesztiválok szervezését és a méz áfájának csökkentését 24-ről 18 százalékra.
A konferencia második szekciójában a hallgatói elnökség tevékenységét és az alumni tagok tapasztalatait mutatták be, kiemelve a kollégium közösségi programjainak jelentőségét. A szünetben Frech Helga kiállítását tekinthették meg a résztvevők, amely Barlay Borbála sárkeresztúri önkéntes munkájának pillanatait örökítette meg.
Szöveg: Sallai Zsófia
Fotó: Tinkó Máté