„Magyarország számára az a kulcsállami szerep, amikor alapvetően a békére építünk, és olyan helyzetet szeretnénk minden nagyhatalommal kialakítani, hogy azok is érdekeltek legyenek hazánk sikerében”, figyelmeztetve, hogy „Európának észre kellene vennie, hogy egy zsákutcában menetel előre” – emelte ki nyitóelőadásában Orbán Balázs a miniszterelnök politikai igazgatója, a több mint 20 ezer látogató részvételével zajlott Ludovika Fesztiválon, amelyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) rendezett május 8. és 10. között a budapesti Orczy-parkban. A több mint 90 meghívott előadóval, köztük több, mint 30 külföldi szaktekintéllyel zajló rendezvény Ludovika Szabadegyetemi előadássorozatán Tony Abbott Ausztrália volt miniszterelnöke és Lord David Frost, Nagy-Britannia korábbi EU-politikáért felelős minisztere a magyar kormány migrációs politikáját méltatta, míg Yan Xuetong, a Tsinghua Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének tiszteletbeli dékánja Kína külpolitikájáról kiemelte, hogy az „az ENSZ-rendszerre, a békés világrendre, a WTO gazdasági kereteire, valamint a független kutatás-fejlesztésre és nemzetközi technológiai együttműködésre támaszkodik”.
Orbán Balázs Magyarország kulcsállami szerepéről szóló panelbeszélgetésével vette kezdetét a kétnapos Ludovika Szabadegyetemi előadás-sorozat. A Miniszterelnök politikai igazgatója kiemelte: „Magyarország számára az a kulcsállami szerep, amikor alapvetően a békére építünk, és olyan helyzetet szeretnénk minden nagyhatalommal kialakítani, hogy azok is érdekeltek legyenek hazánk sikerében, illetve mi is a nemzeti érdekeinknek megfelelően tudjuk az együttműködéseket megvalósítani”. Hozzátette, hogy „Magyarországnak ebben a helyzetben is az Európai Unió tagjaként, de egy nemzeti érdekalapú, szuverenista külpolitikát folytatva kell biztosítani, hogy béke és fejlődés legyen hazánkban a következő évtizedekben.” Kifejtette, ha a konnektivitás és a gazdasági semlegesség politikáját komolyan vesszük, adaptívnak és rugalmasnak is kell lennünk. „Európának észre kellene vennie, hogy egy zsákutcában menetel előre és minél mélyebben megyünk előre a zsákutcában, annál nagyobb veszteségeket fogunk elszenvedni gazdasági, energetikai, szuverenitási és egyéb téren is” – szögezte le Orbán Balázs. Úgy fogalmazott: ez nem Magyarország és nem Európa háborúja, ezért külső közvetítőszerepet kell betöltenünk, és ezt kell tennie Európának is, különben tönkre fog menni abban, hogy minden katonai és gazdasági erőforrását felemészti a háborúban, amit ennek ellenére el fog veszíteni. Politikai elitváltásra van szükség Európában – mutatott rá a politikai igazgató.
A nyitónapon Lord David Frost Nagy-Britannia a Brexit után címmel tartott előadást. A volt korábbi Európai Uniós kapcsolatokért felelős brit miniszter a Brexit tanulságairól szólva megjegyezte, hogy „tudtuk, mit akarunk, és mindezt világosan képviseltük a Brexit tárgyalásokon”. Mint mondta, öt év elteltével még mindig rendkívüli turbulencia jellemzi a brit politikát, szerinte azonban Nagy-Britanniának mégis megérte kilépnie az Európai Unióból. A Lordok Házának konzervatív párti tagja szólt a brit politika nehézségeiről, kiemelve az illegális bevándorlást, amely szerinte a legsúlyosabb kérdés hazájában. „Mindez igazolja a magyar kormány döntésének bölcsességét, hogy korlátozzák a bevándorlást” – fogalmazott a politikus, aki reményét fejezte ki, hogy Nagy-Britannia tanul majd hazánk példájából. „Remélem, megtanuljuk Magyarországtól, hogy a migráció elleni határok, a nemzeti egység és annak védelme valóban fontos” – hangsúlyozta előadásában David Frost.
Az ország határainak védelme – a hibrid fenyegetések és az uniós mechanizmusok – Lengyelország helyzete címmel adott elő Krzysztof Bosak. A Lengyel Köztársaság parlamentjének alelnöke elmondta: Lengyelországban komoly határválság alakult ki a belarusz-lengyel határon, amely 30 ezer katona, rendőr és határőr állandó jelenlétét igényli. Emellett több milliárd eurót költöttek határvédelemre, határkerítésre, s 2024-ben 30 ezernél is több illegális határátlépési kísérletre került sor.
Május 9-én Tony Abbott, Ausztrália volt miniszterelnöke nyitotta meg az előadások sorát. Beszédében elmondta, hogy „nem lehet megvédeni magunkat, ha nincs erős, határozott véleményünk arról, hogy morálisan jogosultak vagyunk-e a védelemre.” A politikus felidézte, hogy amikor kormányra került 2013-ban, országában az illegális bevándorlás rendkívüli mértéket öltött, amelynek sürgősen gátat kellett szabni. Tony Abbott kiemelte: „Senkinek nincs joga egyszerűen csak megjelenni az ajtónk előtt és bebocsátást követelni, ugyanis nemzetként és népként jogunk van a kultúránk megőrzésére, sőt, kötelességünk megvédeni azt.” Hozzátette, hogy Magyarország az egyetlen európai ország, amely a szárazföldi illegális bevándorlást megállította, amiért tiszteletet érdemel a magyar kormány és Orbán Viktor miniszterelnök.
Yan Xuetong, a Tsinghua Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének tiszteletbeli dékánja tartott előadást Kína geopolitikai szerepéről, kitérve a kínai-amerikai, a kínai-japán, a kínai-brit, a kínai-francia és a kínai-német kapcsolatokra. Elmondta, hogy Kína külpolitikája a politikai sokszínűségre, a biztonsági önállóságra, a gazdasági globalizációra, a technológiai függetlenségre és a diplomáciai multilateralizmusra épül. Yan Xuetong szólt a Kína és az Egyesült Államok közötti nexusról is, amelyet élesedő verseny jellemez, különösen technológiai téren. Japánnal kapcsolatban azt emelte ki, hogy a két ország igyekszik stabilizálni kapcsolatait, amit a közelmúltban újraindult magas szintű tárgyalások is jeleznek. Az európai kapcsolatokról szólva Yan Xuetong megjegyezte, hogy „Kína és az Egyesült Királyság viszonyában a gazdasági együttműködés dominál, ám a politikai konfrontáció és a biztonsági nézeteltérések feszültséget okoznak”. Ezzel szemben Kína Franciaországgal és Németországgal fenntartott kapcsolatai pozitív irányba mozdultak el.
„Hazánk biztonságát csak úgy tudjuk garantálni, ha erős nemzeti haderőt építünk” – jelentette ki a konnektivitás alapjaira épített honvédelemről tartott előadásában Kutnyánszky Zsolt Krisztián a Honvédelmi Minisztérium államtitkára. A haderőfejlesztésért és védelempolitikáért felelős államtitkár hangsúlyozta: korszerű haditechnikára, illetve felkészült és elhivatott katonákra van szükség, akiknek tevékenységét a társadalom is elismeri és támogatja. Rámutatott, hogy az önálló védelem érdekében Európának növelni kell a költségeit és a képességeit is. Beszélt arról is, hogy Magyarország összhangban a nemzeti katonai stratégiával folyamatosan dolgozik a kétoldalú katonai kapcsolatok bővítésén. Kitért arra is, hogy milyen műveletekben vesznek részt magyar katonák a NATO és az ENSZ égisze alatt például a Nyugat-Balkánon és a Közel-Keleten is. A Magyar Honvédség fő vezérelveinek a politikai és katonai hitelességet, a fenntarthatóságot és a rugalmasságot nevezte Kutnyánszky Zsolt Krisztián, hangsúlyozva: a magyar hadsereg legfontosabb prioritása hazánk védelme, ezért tavaly a NATO tagországok közül Lengyelország után hazánk fordította a legtöbb forrást a védelmi kiadásokból haderőfejlesztésre.
A plenáris előadásokon kívül, a két nap során közel 40 panelbeszélgetésen, szerteágazó témában vitatták meg a szakértők az aktuális kérdéseket. Az orosz-ukrán háborúról szólva Roberto Vannacci tábornok, Patrióta EP-képviselő az európai háborús szerepvállalás ellen érvelt, kijelentve, hogy „a fegyveres harcok folytatódása egyetlen európai választópolgárnak sem érdeke, hiszen valójában senki sem akar Kijevért meghalni”. A Gázai övezet konfliktusának kihívásait és stratégiai kérdéseit vitatta meg Shalom Ben Hanan, a Sin Bet korábbi tagja, politikai elemző, a Reichman Egyetem oktatója, Or Yissachar, az Israel Defense and Security Forum kutatásért felelős alelnöke, Megyeri Jonathán rabbi és Kovács Tamás, az NKE RTK tanszékvezetője. Shalom Ben-Hanan a városi hadviselés, a hírszerzés és a túszok kiszabadításának nehézségeit emelte ki, hangsúlyozva, hogy az izraeli kormány a katonai erőfeszítések fokozása mellett döntött a tárgyalások kudarca miatt.
A szuverenitás értékéről Liliana Śmiech, az NKE nemzetközi főigazgatójának kérdésére a szakértők egységesen úgy vélték, hogy ha egyetlen értéket kellene kiválasztani, amely az országokat a globális kihívások között irányítja, az a szuverenitás lenne. Anthony B. Kim, a The Heritage Foundation kutatója, a Margaret Thatcher Center for Freedom vezetője a szuverén intézmények fontosságát hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a „gazdasági és politikai szuverenitás egyaránt lényegesek, ám ezekért tenni kell, ki kell követelni nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt”. Sir Liam Fox volt brit külügyminiszter pedig a patriotizmus és nacionalizmus közötti különbséget emelte ki, mondván, „a patriotizmus a nemzeti identitás büszkeségét jelenti”.
A biztonságpolitikai panelek egyebek mellett az átalakuló globális rendet vizsgálták, elsősorban Kína és az USA viszonyára fókuszálva, a fenntarthatósági beszélgetések pedig az energiapolitika és a vízpolitika témái köré szerveződtek. A panelbeszélgetések során szó esett egyebek mellett oktatási, európai uniós, kiberbiztonsági kérdésekről is, de külön szekció foglalkozott a közigazgatás és a politika viszonyával Nagy János, a Miniszterelnöki Kabinetiroda Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkára és Bordás Gábor, a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára közreműködésével. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter Közös ügyeink című beszélgetésében a szabadkereskedelem fontosságát emelte ki: „Hazánk érdeke, hogy az EU-n belül Amerikával és Kínával is kereskedjen,” az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban pedig azt emelte ki, hogy a tagállamoknak nem szabad megfizetniük a konfliktus árát. Bóka János miniszter a magyar Európa-politika kihívásairól beszélt, hangsúlyozva az Európai Unió szükséges átalakulását és kifejtette, hogy az EU-nak alapvető változásokra van szüksége ahhoz, hogy megfeleljen a jelenkor gazdasági, biztonsági és társadalmi kihívásainak.
A Ludovika Fesztivál zárónapján, május 10-én a Száznapos ünnepség állt a középpontban a családi programok és hivatásrendi bemutatók mellett. A Honvédelmi Minisztériumot Kutnyánszky Zsolt Krisztián államtitkár képviselte. Az eseményen Apáti Zoltán dandártábornok és Lippai Péter dandártábornok a honvéd tisztjelöltek elhivatottságát méltatták, majd elismeréseket adtak át részükre.