„A Duray-féle elvárásnak akkor felelünk meg, ha világossá tesszük, hogy nem lehet a felvidéki magyarság kárára szomszédságpolitikai kompromisszumukat kötni” – jelentette ki Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke A nemzet szolgálatában. Emlékkötet Duray Miklós tiszteletére című könyv bemutatóján a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) John Lukacs Társalgójában május 15-én. A Ludovika Egyetemi Kiadó gondozásában megjelent kötetet Gyurcsík Iván, az NKE Kisebbségpolitikai Kutatóműhelyének vezetője szerkesztette. Az esemény telt ház előtt, felvidéki vendégek részvételével zajlott.
„A kisebbségvédelem és nemzetpolitika megértése emberi jogi és biztonsági kérdés is” – jelentette ki köszöntőjében Kemény Gábor. Az NKE fejlesztési rektorhelyettese hangsúlyozta, hogy az NKE-n mindig fontos kérdéskör volt a kisebbségvédelem és a nemzetpolitika jogi, emberi jogi, társadalmi, biztonsági és nemzetközi összefüggésben, a 2022 óta működő Kisebbségpolitikai Kutatóműhely pedig ebben vállalt szerepet.
„A haza szolgálatában – egyetemünk mottója rámutat legfontosabb feladatunkra: a köz szolgálatára” – fogalmazott Kemény Gábor, aki szerint Duray Miklós, a szlovákiai magyar nemzeti kisebbség generációkon keresztül meghatározó politikusa is „a nemzet szolgálatában” végezte munkáját. Felidézte: a címzetes egyetemi docens Duray – aki az NKE oktatója is volt – a kisebbségi nemzetrész és az anyaországban elő nemzet közös jövőjéért folytatta küzdelmét, illetve kereste a többségi szlovák nemzettel az együttélés kölcsönös tiszteleten és egyenjogúságon alapuló jogilag szabályozott formáit.
„A nemzet szolgálatában című emlékkötet beszédek, előadások gyűjteménye, amelyek zöme a nemzetpolitika, a határon túl élő magyarok jogvédelme és a határokon átnyúló nemzetegyesítés nagy alakja, Duray Miklós előtt tiszteleg, aki 2022. december 30-án hunyt el Budapesten” – emlékeztetett Gyurcsík Iván. A mű szerkesztője kifejtette: a könyv gerincét a Kisebbségpolitikai Kutatóműhely és a Pro Minoritate Alapítvány társszervezésében, a Rákóczi Szövetség és a Magyar Emberi Jogok Alapítvány támogatásával 2023. április 20-án az Országgyűlésben megtartott emlékkonferencia beszédei alkotják. Az emlékkötetben magyarországi és határon túli magyar politikusok, harcostársak, szakértők nézeteivel ismerkedhetnek meg az olvasók – részletezte, hozzátéve: a művet Duray részletes életrajza, műveinek jegyzéke és a búcsúztatóról, valamint a konferenciáról készült gazdag képanyag zárja.
Gyurcsík Iván kitért arra is, hogy a borítón a Pro Probitate – a Helytállásért díj látható, amit 1994-ben az Együttélés és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom parlamenti képviselői alapítottak a mártírhalált halt Esterházy János csehszlovákiai magyar politikus tiszteletére. Emlékeztetett arra is, hogy a díjat 1994 és 2021 között évente olyan személyek kapták meg, akik a felvidéki magyar nemzeti közösség érdekében dolgoztak. Az első (posztumusz) díjazott Esterházy János, az utolsó 2021-ben Duray volt – emelte ki.
„A Duray Miklós előtti tisztelgés nem tükrözné az ő szellemét, ha nem tennénk fel magunknak a kérdést: milyen helyzetben vagyunk? Hogyan tudunk ebből kikerülni, hogy megmaradjunk, megtartsuk identitásunkat, erősödjünk és békében éljünk a velünk élő nemzetekkel?” – fogalmazott beszéde végén a szerkesztő, aki Durayt idézve arra hívta fel a figyelmet: „A stratégia a szervezett társadalom közösségi öröksége.”
A felvidéki magyar politikus személyi örökségéről, tevékenységének ma is aktuális üzenetéről, valamint a kisebbségek jövőjének dilemmáiról Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Biztosságának elnöke, Horony Ákos, Szlovákia kisebbségi kormánybiztosa és Gubík László, a szlovákiai Magyar Szövetség elnöke beszélgetett Tárnok Balázzsal. Az NKE Eötvös József Kutatóközpont John Lukacs Intézetének kutatásért felelős igazgatója bevezetőjében kifejtette: az Alaptörvény értelmében a nemzetpolitika számos magyar szakpolitikát meghatároz, orientál és korlátoz, mert olyan zsinórmértéket állít fel, amit a mindenkori külpolitikának is figyelembe kell vennie. Hangsúlyozta: tanulnunk kell Duray munkásságából.
Németh Zsolt úgy fogalmazott: az utóbbi években a magyar nemzetpolitika szakpolitikává vált, a Kisebbségpolitikai Kutatóműhely fontos szerepet tölt be a nemzetpolitikai képzésben, az NKE-nek pedig tevékenyen részt kell vennie a terület szakértőinek utánpótlásképzésében. Gyurcsík Ivánt – aki korábban együtt dolgozott a felvidéki politikussal – a kisebbségvédelemmel kapcsolatos munka motorjának nevezte.
„Duray Miklós igazodási pont volt és ma is az a felvidéki magyarság és a nemzetpolitika vonatkozásában” – jelentette ki Németh Zsolt, hozzátéve: a rendezvényen jelenlévő Tőkés László református lelkészt hasonló igazodási pontnak tekinti. Az Országgyűlés Külügyi Biztosságának elnöke Durayt hajlíthatatlan, hajthatatlan, rettenthetetlen és bátor politikusnak nevezte.
„Stratégiai látásmóddal rendelkező, karizmatikus vezetője volt a felvidéki magyarságnak” – mutatott rá Németh Zsolt, aki Duray empatikus készségét emelte ki, hozzátéve: tudott magyarországi fejjel és „erdélyiül” is gondolkodni. Németh Zsolt szerint, ha Duray élne, szerteágazó kritikát fogalmazna meg, főként a felvidéki magyarság lehetőségeivel kapcsolatban, mert az elmúlt 15 év legnehezebben megválaszolható kérdése az, miért nincs magyar képviselt a szlovák parlamentben. Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy a magyar-szlovák kapcsolatok pozitív irányba változtak, és a szlovák koránnyal számos kulcsfontosságú területen működnek együtt. „A Duray-féle elvárásnak akkor felelünk meg, ha azt tesszük világossá, hogy nem lehet a felvidéki magyarság kárára szomszédságpolitikai kompromisszumukat elvtelenül kötni” – jelentette ki Németh Zsolt, hozzátéve: az erdélyi magyarság kárára sem szabad szomszédság-, Európa-, vagy világpolitikai kompromisszumot kötni.
Gubík László – aki példaképének tartja a felvidéki politikust – úgy fogalmazott: közéleti nagyapjaként tekint Durayra, mert saját nagyapjához hasonlóan tanított, nevelt és szeretett. Felidézte, hogy jogi és emberi tanácsadásból induló kapcsolatuk politikai és magánéleti együttműködéssé fejlődött, majd ott volt vele az utolsó óráiban. Beszélt arról is, hogy Duray elégedett volt azzal, ahogy politikai örökösei munkálkodnak a felvidéki magyarság gyarapodásán és tesznek a tehetséggondozásért.
A szlovákiai Magyar Szövetség elnöke szerint jelenleg is a Duray-féle elvi és programalapú politizálásra van szükség, mert csak ez vezethet eredményre. Leszögezte: a felvidéki magyarok nem sodródhatnak sem jobbra, sem balra, és ki kell tartaniuk a szuverén álláspontjuk mellett, mert releváns válaszokat kell adni a magyarság sorskérdéseire.
Horony Ákos – aki jelenleg a kisebbségi jogállásról szóló törvény előkészítésén dolgozik – felidézte, hogy édesapja révén találkozott először Durayval egy rendezvényen, ahol a felvidéki politikus úgy fogalmazott: „Aki egyszer belerúgott a magyarokba, az később is kedvet kap a rúgásra”. Szlovákia kisebbségi kormánybiztosa beszélt arról is, hogy 2006-ban került személyes kapcsolatba Durayval, aki nagy formátumú stratéga volt, és a napi politikai eseményeket szélesebb kontextusban figyelte.
Az esemény végén kérdésre válaszolva Gubík László európai politikai anomáliának nevezte, hogy a szlovákiai Magyar Szövetség önkormányzati szinten számos vezetővel rendelkezik, a parlamentben viszont nincs magyar képviselőjük. Véleménye szerint társadalmi vitára lenne szükség a mostani szlovákiai közigazgatási berendezkedéssel kapcsolatban, és hasznosnak tartaná, hogy az anyaországokéhoz hasonlóan alakítsanak nemzetiségi önkormányzatokat. Fontosnak nevezte ugyanakkor a magyar ajkú cigányság és a vegyes házasságban élők megszólítását annak érdekében, hogy ők is a magyar pártot válasszák.
Németh Zsolt zárszavában felvetette a Rákóczi Szövetség és a felvidéki magyar politikusok együttműködésének erősítését, illetve javaslatot tett a Duray-hagyaték teljes körű feldolgozására, valamint arra, hogy lengyel mintára biztosítsanak intézményi hátteret a magyar-szlovák kapcsolatoknak.
Szöveg: Szabó Réka Zsuzsanna
Fotó: Szilágyi Dénes