Közösen rendezte meg a Nemeskürty István 100 Ünnepi Emléknapját az NKE NITK, a Magyar Corvin-lánc Testület és a Magyar Művészeti Akadémia május 14-én az Országház Vadásztermében. Az eseményen ünnepi köszöntőt mondott Sulyok Tamás köztársasági elnök, Vizi E. Szilveszter, a Magyar Corvin-lánc Testület elnöke, Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Tanácsadó Testületének elnöke, Deli Gergely, az NKE rektora, Turi Attila, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke, valamint Nemeskürty Harriet, Nemeskürty István lánya.
Nemeskürty István olyan ember volt, aki mindig szívén viselte nemzete sorsát – hangsúlyozta Sulyok Tamás. Hozzátette, tudta, mit jelent, hogy az Isten bennünket magyarnak teremtett. Így a Tanár Úr nyomott hagyott a magyar társadalom lelkében. Nemcsak a tudását, hanem az igazságot magát, annak szeretetét adta át a hazának. Egész életében a nemzet önképe, öntudata érdekelte, a nemzettudat válságaira keresett gyógyírt, a nemzeti megmaradás belső erőit kutatta. Bár tíz éve nincs már közöttünk, de tanítása továbbra is a miénk, az egész nemzeté.
Egy olyan magyar emlékét őrizzük, aki példát mutatott – hangsúlyozta beszédében Vizi E. Szilveszter. Egész életében katartikus gondolatokat indított el bennünk, ami mindig a magyarok tisztánlátását szolgálta. Műveiben felmutatta nemzeti múltunk azon eseményeit, melyekre büszkék lehetünk – akkor is, amikor épp bűnös nemzetnek akartak beállítani. Nemeskürty bizonyította, hogy a nemzetnek helye van ott, ahol azt az őseink kijelölték. A Magyar Corvin-lánc Testület első elnöke volt, így a testület büszkén vállalja örökségének, mindannak, amit a magyarságnak adott, a megőrzését.
A XX. század egyik legnagyobb hatású gondolkodója volt Nemeskürty István, aki segített megérteni, hogy honnan jövünk mi, magyarok és merre kell tartanunk – mondta Orbán Balázs. Úgy vélte, Nemeskürty István életművéből pontosan kirajzolódik, mire van szükség a sikeres magyar jövőhöz. A magyar jövő nem képzelhető el a haza nélkül, amely motivációt biztosít. Szükség van szeretetre, a magyar nemzet ugyanis nem egy absztrakt gondolat, hanem érzelmi elköteleződés a haza és egymás irányába. Szintén fontos az egység, amely azt jelenti, hogy közös ügyeinket egységes akarattal visszük előre, és a függetlenség gondolata is, amelynek lényege, hogy a saját utunkon járjunk, és ne mások mércéje szerint éljünk – sorolta Orbán Balázs. Végül az abban való hitet említette, hogy a közös erőfeszítéseknek van értelme, a magyaroknak van célja és küldetése, a magyar nemzetnek van dolga a világban. Mindezekből következik, hogy a magyarság sikere nem egy elérhető állapot, hanem állandó misszió, amelyért minden nemzedéknek újra és újra meg kell küzdenie. Hozzátette, hogy ennek a gondolatnak az átadásához hazafias, jó és modern oktatásra van szükség. Ha az előbb felsorolt, Nemeskürty István által képviselt értékekre építkezünk, akkor leszünk képesek valóban időtálló oktatási rendszert építeni, amely élővé és megélhetővé teszi a nemzet iránti szeretetet, az önazonosságot, az összetartozást és az önállóságot. Nemeskürty István azt tanította, hogy „merjünk nagyok lenni” – idézte fel Orbán Balázs.
Deli Gergely arról szólt, hogy Nemeskürty István „a szívünkbe igazán könyveivel és filmjeivel írta be magát, azokon keresztül tanított egy egész nemzetet”, megerősítette nemzedékek gondolkodását, műveltségét és nemzeti azonosságtudatát. Kivételes pályája szorosan kötődött a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémiához. A rektor hozzátette, a legnagyobb nemzetmegtartó erő a tanító emberé, aki tudását átadja a következő nemzedékeknek, ezért nevezték el az egyetem nemrég létrehozott tanárképző karát a történészről, aminek szimbolikus jelentősége van, ahogy annak is, hogy az egyetemen a pedagógus- és bölcsészképzés idén indul el, amikor 100 éve született Nemeskürty István, ősszel pedig halálának 10. évfordulójára emlékezhetünk. Neve biztos értékrendet ad az új egyetemi karnak, s segít beteljesíteni a haza iránti kötelességünket, a pedagógusok kinevelését.
A testvérlelkek megtalálják egymást – emelte ki beszédében Turi Attila Makovecz Imrére is utalva. Nemeskürty és Makovecz egész életükben azért kutatták a múltat, hogy a hagyományokban megtalálják a magyar jövőt. Tanár Urat elsősorban a fordulópontok foglalkoztatták, ahol válaszút elé került a nemzet. Alkotásai mestermunkák, melyek közös kincsükké váltak, feladatunk ezek éltetése. Magvető volt, a mi dolgunk, hogy szárba szökkentsük örökségét. Ennek része az NKE-n induló tanárképzés is, amihez az akadémia a művészetre nevelés tudásával szívesen járul hozzá – mondta Turi Attila.
„Édesapám nagyon szerette a kirakós játékot, egész életpályája is egy puzzle, amit a film, az irodalom, a történettudomány és a műfordítás elemeiből tehetünk össze” – mesélte el Nemeskürty Harriet. Hozzátette, fontos, hogy édesanyjára is emlékezzünk, aki megteremtette az alkotómunka nyugodt hátterét. A családban egyébként a lánya folytatja nagyapja útját pedagógusként.
Az ünnepi emléknapon az Országházban emlékbélyeget is kibocsátottak a 100 éve született Nemeskürty István tiszteletére. A bélyeget és borítékot Sulyok Tamás köztársasági elnök, Vizi E. Szilveszter, a Magyar Corvin-lánc Testület elnöke és Láng Géza, a Magyar Posta Zrt. elnök-vezérigazgatója bocsátotta útjára. Vizi E. Szilveszter elmondta: örökre megmaradó emléket szerettek volna állítani Nemeskürty István tiszteletére, s mivel a bélyeg fontos szerepet játszik az emberiség kultúrájában, ennél hitelesebb emlék nincs. Sokmillió ember gyűjt bélyeget a világban, azokon pedig megtalálható a világtörténelem és a nemzeti történelem – hangsúlyozta, hozzátéve: a bélyegen Nemeskürty István portréja látható az őt körülvevő millenniumi zászlóerdővel, a borítékra a Corvin-lánc címere került.
Tanár Úr katonai múltját idézte fel Nemeskürty István és a magyar katonai múlt című előadásában Szakály Sándor, a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgatója, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnökhelyettese. Mint mondta, számára egészen más volt a katonaélet, mint az Ottlik Géza Iskola a határon művében megjelenik, inkább a rendet és a fegyelmet sajátította el itt. Nemeskürty később is olyan szerzőkkel foglalkozott, akiknél a kard és a toll összeér, mint Zrínyi vagy Balassi. Műveiben megmozgatta a történészek fantáziáját, s további kutatásra sarkalt másokat. Sokat tett azért is, hogy a katonai hagyományok ne vesszenek el a rendszerváltoztatás során.
Mohácstól a Don-kanyarig – metszetek Nemeskürty István legfontosabb történelmi műveiből címmel foglalta össze a következő előadásban Tanár Úr munkásságát Nánay Mihály, az NKE Nemeskürty István Tanárképző Kar (NITK) közszolgálati docense. Mint kiemelte, több műve is szerepel már az NKE NITK szakirodalom-jegyzékében. Nemeskürty munkáinak kultúrtörténeti horizontja igen széles, könyvei felölették XVI. század, a XIX. század és a XX. század legfontosabb témáit. Ezek a munkák vitákat váltottak ki, de ugyanakkor mindig felkeltették a köz érdeklődését a feldolgozott téma iránt.
A Tanár Úr filmes öröksége címmel beszélt Nemeskürty István 25 évig tartó, s 150 jegyzett filmig jutó fődramaturgi karrierjéről Péterffy András, Balázs Béla-díjas filmrendező, operatőr, producer, egyetemi docens, a Dunatáj stúdióvezetője. Mint hangsúlyozta, Nemeskürty azt vallotta, hogy a minőségi filmhez minőségi alapanyag kell. Szintén alapelve volt, hogy a film egyetlen készítője a rendező. Szemlélete ma is érvényes a magyar filmgyártásban. Ragaszkodott ahhoz, hogy a jó történet mellett legyen eredeti az interpretáció is. Ezzel szellemi műhelyt, közösséget teremtett, így megjelentek a magyar film környékén az írók, a színházi szakemberek és a fiatalok is. Nagy felfedezettje Gaál István, de támogatta Jancsó Miklóst is.
Nemeskürty legfontosabb öröksége az, hogy okosan, s nem elfogultan kell szeretni a hazát – hangzott el Martí Tibor történész, a HUN-REN Történettudományi Intézet tudományos munkatársa, Nemeskürty István rokona által moderált pódiumbeszélgetésen, melyen részt vett Bihari Antal, az Esztergomi Körzeti Televízió és a Szent István-díj alapítója, Szentmártoni Szabó Géza, Klaniczay Tibor-díjas és Napút-díjas irodalomtörténész, a Régi Magyar Költők Tára 16. századi sorozatának szerkesztője, egyetemi oktató, Kollarik Tamás, Nemeskürty István-díjas és Bánffy Miklós-díjas producer, filmes szakember, egyetemi adjunktus, valamint Sallai Zsófia, az NKE komminukációs irodavezetője, a Magyar Corvin-lánc Testület megbízásából készülő Nemeskürty-monográfia szerzője. Mindannyian felidézték, hogyan ismerkedtek meg Tanár Úrral vagy épp hogyan kötődnek a rendkívül gazdag életművéhez. Szentmártoni Szabó Géza arról is beszélt, hogy Nemeskürty Istvánnak egész életében, s munkásságában a nemzeti identitás megragadása volt a célja. E küldetéstudata lehet a róla készülő monográfia legfontosabb szervező ereje is – emelte ki Sallai Zsófia.
Az emléknap filmes emlékidézéssel, a Nemeskürty-örökség néhány mozzanatának bemutatásával zárult az Országház Vadásztermében.
Szöveg: Sarnyai Tibor
Fotó: Szilágyi Dénes