A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar (ÁNTK) LUPS-CESCI Határmenti Együttműködések Kutatóműhelyének kétnapos, nemzetközi szemináriumot szervezett a határpolitika és a területi együttműködés perspektíváiról május 13-án és 14-én.
A konferencia ismertetője kiemelte, hogy a schengeni övezeten belüli szabad mozgás jelentősen hozzájárult egy meglehetősen optimista nézet kialakításához Európa jövőjéről, ahol a közigazgatási határok fokozatosan elveszítik jelentőségüket, vagy akár eltűnnek. 2015 óta ugyanakkor egy olyan folyamat tanúi vagyunk, amely ellentétes a fenti várakozásokkal: a migrációs válság és a 2015-ös, 2016-os terrortámadások, a 2020-as Brexit, a 2020-as és 2021-es COVID-19 válság, valamint az orosz-ukrán háború 2022-ben. Ezek a jelenségek kihívást jelentenek az úgynevezett „Borderless Europe” optimista koncepciója kapcsán. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy nyitott belső határok nélkül, az emberek, áruk, szolgáltatások és tőke szabad mozgásának garantálása nélkül, valamint a határokon átnyúló együttműködés előmozdítása nélkül az európai projekt elveszíti értelmét. A konferencia célja az volt, hogy az európai határokon átnyúló együttműködés fő eredményeire, valamint a jelenlegi kihívásokra – migráció, etnikai és fegyveres konfliktusok, a schengeni rendszer visszaélései – rámutasson.
Deli Gergely, az NKE rektora a konferencián úgy fogalmazott: harminc évvel ezelőtt tanúi lehettünk a határok megnyitásának, amelyeket gyakran a történelem hegeinek tekintenek, ám az öreg kontinens fokozatos újraegyesítésének köszönhetően úgy tűnik, ezek a hegek az EU politikájának és eszközeinek, például a jogharmonizációnak köszönhetően begyógyultak. „Az elmúlt tíz év azonban kevésbé kedvező légkört teremtett az együttműködéshez, és bizonytalan, hogy az Európai Unió hogyan reagál a jelenlegi kihívásokra” – emelte ki Deli Gergely hozzátéve, hogy világos jövőképre van szükségünk az új valóság megközelítéséhez. A rektor hangsúlyozta, a konferencia témái tökéletesen tükrözik a határok sokrétű természetét, szerepüket a területi szuverenitás biztosítását célzó politika kialakításában: ilyen a határpolitika és a terrorizmus elleni küzdelem közötti kapcsolat, az éghajlatváltozás helyi politikára gyakorolt hatása, vagy a határokon átnyúló együttműködés előmozdítása.
Christine Bradley, az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) Terrorelhárítási Hivatalán (UNOCT) belüli Terrorizmus Elleni Osztály vezetője a határbiztonság kihívásairól és lehetőségeiről szólalt fel a nemzetközi együttműködés a terrorizmus elleni küzdelem terén. A szakértő felvázolta a terrorizmus elleni globális architektúrát, ideértve az ENSZ Biztonsági Tanácsának szerepét és az ENSZ terrorizmusellenes hivatalának 2017. júniusi létrehozását.
Emmanuel Brunet-Jailly, a kanadai Victoria Egyetem Közigazgatási Iskolájának elnöke együttműködés, koordináció és biztonság témakörében adott elő. A határok politikai spektrumban történő átalakításáról szólva kiemelte, hogy a biztonsági ügynökségek hogyan működhetnek jelenleg országhatárokon átnyúlóan.
Zachar Péter Krisztián, az NKE ÁNTK nemzetközi dékánhelyettese hangsúlyozta a konferencia szerepét, illetve az akadémikusok, szakemberek és politikai döntéshozók részvételét a határokon átnyúló kormányzás innovatív megközelítéseinek megvitatásában. A dékánhelyettes szólt az európai területi együttműködésről, annak szerepéről az európai kohéziós politikában, amelynek viszonylag kis költségvetése ellenére is jelentős hatása van.
Eduardo José Rocha Medeiros, a liszaboni Egyetemi Intézet professzora az európai területi együttműködés múltbeli, jelenlegi és jövőbeli perspektíváit vázolta fel. Az előadó hangsúlyozta az Interreg program fejlődését, kiemelve, hogy az első Interreg program elsősorban a határ menti területek előkészítésére összpontosított az egységes piac megnyitása során, különös tekintettel a gazdasági és társadalmi ellátásra.
A kétnapos konferencián több panelbeszélgetésben vitatták meg a résztvevők a határok nélküli Európa koncepciójának kérdéseit. A határ mint az identitás szimbóluma és teremtője című panel célja az volt, hogy megvitassa az adminisztratív határok szerepét az identitás és az kizárólagos narratívák kialakításában, valamint az etnikai kisebbségek és az interkulturális tanulás szerepét ezen narratívák leküzdésében, amely témát történelmi, antropológiai és szociológiai szempontból tárgyalták meg az alábbi résztvevők: Birte Wassenberg, a Strasbourgi Egyetem, Hynek Böhm, a lengyelországi Opole Egyetem, Artur Boháč, a csehországi Liberec Egyetem, Jaume Feliu, a spanyolországi Girona Egyetem, Karolina Radłowska, a lengyelországi Białystok Egyetem, valamint Andrea Ulhôa és Maria Helena Araújo e Sá, a portugáliai Aveiro Egyetem képviseletében.
A következő panelbeszélgetés jogi perspekívát vizsgált, amelynek célja a határon átnyúló funkcionális és lakóterületek elemzése volt, valamint ezek szerepének vizsgálata a határral kapcsolatos akadályok lebontásában és a határok elválasztó hatásának csökkentésében. Az előadók a funkcionalitásra, a kormányzásra és a határon átnyúló integrációt elősegítő jogi keretekre összpontosítottak. A résztvevők között szerepelt Beate Caesar, a németországi Kaiserslautern-Landau RPT Egyetem, Loth Van der Auwermeulen, a belgiumi Hasselt Egyetem, Maarten Vidal, a belgiumi, azon belül is a flandriai Kancellária és Külügyek képviseletében, Michael Frey és Rahel Alia Müller, a németországi Kehl Alklamazott Tidomyánok Egyetem, Yaroslav Lazur és Yuliia Fetko, az ukrán Uzhhorod Nemzeti Egyetem, Hynek Böhm, a lengyelországi Opole Egyetem, Marie Cviková, a csehországi Ostrava Egyetem, Mitja Durnik és Maša Lemajić, a szlovéniai Ljubljana Egyetem képviseletében.
A határon átnyúló állampolgárság felé című beszélgetés célja a nemzetállam-paradigma és a nemzeti határok kihívásait jelentő társadalmi jelenségek, nevezetesen a határon átnyúló mobilitás, a többes állampolgárság, a határon átívelő társadalmi hálózatok és a polgárok határon átnyúló fejlesztésekben való részvételének elemzése volt. Akik megvitatták a kérdést: Anthony Soares, az észak-írországi Határokon átnyúló tanulmányok Központ, Iban Larrandaburu, a franciaországi Euro-Institut Pyrene, Mariya Mendzhul és Yuliia Fetko, az ukrán Uzhhorod Nemzeti Egyetem, Hynek Böhm, a lengyelországi Opole Egyetem, Karolina Czabanowska, a lengyleországi Opole Egyetem, Thayse Figueira Guimarães, a brazil São Paulo Szövetségi Egyetem, Maria Helena Araújo e Sá, a poerugál Aveiro Egyetem és Irina M. Cavaion, a szlovéniai Koper Tudományos és Kutatóközpont képviseletében,
Környezetvédelmi tudatosság és fenntarthatóság témakörben a klímasemleges megoldásokat, a határokon átnyúló nemzetközi gyakorlatokat vitatta meg Czenczer Orsolya, az NKE, Ioana Curt, a kolozsvári Babeș-Bolyai Egyetem, Bryndís Jónsdóttir, az Izlandon működő börtön- és pártfogó adminisztráció, Adriana Oliwia Dróżdż, a lengyelországi Siedlce Egyetem, Francesca Torlone, az olaszországi Firenze Egyetem, Stefania Basilisco, a Macerata Egyetem, Joseph Giormaina, a Máltai Egyetem és Christopher Siegersma, a Málrtán működő Javító Szolgálat képviseletében.
Az EU-politika és helyi példák elnevezésű panelbeszélgetésen az EU helyi kezdeményezéseire összpontosítottak, amelyek megkérdőjelezik a határokon átnyúló jelenségeket, és megkönnyítik a határokon átívelő integrációt annak fizikai, irányítási és jogi vonatkozásaiban. A résztvevők: Fabienne Leloup, a belgiumi UCLouvain / IFD, Anne Thevenet, a németországi Kehl Euro-Institut, Joanna Kurowski-Pysz, a lengyelországi WSB Egyetem, Pim Mertens és Martin Unfried, a hollandiai ITEM Maastrichti Egyetem képviseletében.
A terrorizmus elleni küzdelem és a határok témában a nemzetközi terrorizmus legújabb jelenségei, kortárs formátumai, a nemzetközi együttműködés szerepe a terrorizmus elleni küzdelemben, valamint a határrendszerekre és a schengeni térségre gyakorolt hatásokról beszélt Rémai Dániel, az NKE, Anželika Banevičienė, a litván Mykolas Romeris Egyetem, Dorota Niewiarowska, a lengyleországi Szczytno Rendőrakadémia, Krunoslav Antoliš, a horvát Bűnügyi Nyomozó Egyetem, Violeta Vasiliauskienė, a litván Közbiztonsági Akadémia és Paulo Vaz, a portugál CEPOL CT képviseletében. A konferencia paneljeinek záró része a határok nélküli Európa jövőjéről szólt, amelyen a szakértők a határokon átívelő egységről, a határok biztonságáról és a közös határellenőrzésről beszéltek. Az esemény workshoppal zárult, amely a TEIN (Transfrontier Euro-Institut Network) stratégiai műhely képzéséről és kutatásáról szólt.
A kétnapos konferencia a MEC_SZ_24 – 149044 számú program a Magyar Kulturális és Innovációs Minisztérium által a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap által nyújtott támogatással hajtották végre, amelyet a MEC_SZ_24 rendszer keretében finanszíroztak.
Szöveg: Harangozó Éva
Fotó: Szilágyi Dénes