A Ludovika Fesztivál második napjának délelőttjén ismét a szabadegyetemi előadásoké volt a főszerep, miközben változatos programok várták május 9-én is az érdeklődőket az Orczy-parkban.
Gulyás Gergelyt aktuális közös ügyeinkről kérdezte Rybár Petra, az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat elnöke. A Miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt egyebek mellett az árrésstop szükségességéről, a kábítószer terjesztés elleni zéró toleranciáról, valamint a leendő román elnökkel és az új német kormánnyal kialakítandó kapcsolatról. Gulyás Gergely az Egyesült Államok és a Kína közötti vámháborúval kapcsolatban hangsúlyozta: hazánk érdeke a szabadkereskedelem, vagyis az, hogy az Európai Unión belül, Amerikával és Kínával is kereskedjen. Hangsúlyozta: mivel Magyarország az Európai Unió része, számunkra fontos, hogy az EU megállapodjon Amerikával. Kitért az orosz-ukrán háborúra is, amellyel kapcsolatban hazánk azon az állásponton van, hogy nem a tagállamoknak kell megfizetni a háború árát. A Miniszterelnökséget vezető miniszter felidézte saját egyetemi tanulmányait, és arra biztatta a hallgatókat, pályázzanak meg külföldi ösztöndíjat. Hasznosnak nevezte a külföldi tanulást és munkatapasztalatot, illetve hangsúlyozta a nyelvtudás fontosságát.
Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszterrel Prőhle Gergely, az NKE Eötvös József Kutatóközpont John Lukacs Intézetének programigazgatója arról beszélgetett, milyen kihívások állnak a magyar Európa-politika előtt az Ursula von der Leyen vezette második Európai Bizottság működése alatt. „Ameddig egy tagállam lojálisan együttműködik a többi tagállammal és a többi uniós intézménnyel, addig megfogalmazhat bármilyen kritikát, nemcsak az egyes politikai irányokkal, de akár személyekkel kapcsolatban és intézményi működésre vonatkozóan is” – jelentette ki Bóka János. A miniszter a legmarkánsabb tagállami európai politikának nevezte a magyar álláspontot. „Úgy gondoljuk, hogy az Európai Uniónak alapvető változásokra van szüksége azért, hogy megfeleljen a jelenkor kihívásainak, és azért, hogy beválthassa azokat a reményeket, amelyeket a tagállamok és az európai polgárok a működéséhez fűztek” – fogalmazott. Leszögezte: az európai uniós tagságunknak nincs alternatívája, ezért egy sikeres, jól működő Európai Unióban vagyunk érdekeltek, amelynek változnia kell.
„Nem lehet megvédeni magunkat, ha nincs erős, határozott véleményünk arról, hogy morálisan jogosultak vagyunk-e a védelemre” – emelte ki előadásában Tony Abbott, Ausztrália korábbi miniszterelnöke. A politikus felidézte, hogy amikor kormányra került 2013-ban, országában az illegális bevándorlás rendkívüli mértéket öltött, amelynek sürgősen gátat kellett szabni. Tony Abbott hangsúlyozta: „Senkinek nincs joga egyszerűen csak megjelenni az ajtónk előtt és bebocsátást követelni, ugyanis nemzetként és népként jogunk van a kultúránk megőrzésére, sőt, kötelességünk megvédeni azt.” Ausztrália korábbi miniszterelnöke kiemelte azt is, hogy Magyarország az egyetlen európai ország, amely a szárazföldi illegális bevándorlást megállította, amiért tiszteletet érdemel a magyar kormány és Orbán Viktor miniszterelnök.
Yan Xuetong, a Tsinghua Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének tiszteletbeli dékánja tartott előadást Kína geopolitikai szerepéről, kitérve a kínai-amerikai, a kínai-japán, a kínai-brit, a kínai-francia és a kínai-német kapcsolatokra. Elmondta, hogy Kína külpolitikája a politikai sokszínűségre, a biztonsági önállóságra, a gazdasági globalizációra, a technológiai függetlenségre és a diplomáciai multilateralizmusra épül. Yan Xuetong szólt a Kína és az Egyesült Államok közötti nexusról is, amelyet élesedő verseny jellemez, különösen technológiai téren. A Kína és Oroszország közötti viszonyról szólva elutasította a Nixon-modell alkalmazhatóságát, jelezve a két ország kapcsolatainak egyedi jellegét. Yan Xuetong Japánnal kapcsolatban azt emelte ki, hogy a két ország igyekszik stabilizálni kapcsolatait, amit a közelmúltban újraindult magas szintű tárgyalások is jeleznek. Az európai kapcsolatokról szólva Yan Xuetong megjegyezte, hogy Kína és az Egyesült Királyság viszonyát gazdasági együttműködés dominál, ám a politikai konfrontáció és a biztonsági nézeteltérések feszültséget okoznak. Ezzel szemben Kína Franciaországgal és Németországgal fenntartott kapcsolatai pozitív irányba mozdultak el.
„Hazánk biztonságát csak úgy tudjuk garantálni, ha erős nemzeti haderőt építünk” – jelentette ki a konnektivitás alapjaira épített honvédelemről tartott előadásában Kutnyánszky Zsolt Krisztián. A haderőfejlesztésért és védelempolitikáért felelős államtitkár hangsúlyozta: korszerű haditechnikára, illetve felkészült és elhivatott katonákra van szükség, akiknek tevékenységét a társadalom is elismeri és támogatja. Az államtitkár rámutatott: az önálló védelem érdekében Európának növelni kell a költségeit és a képességeit is. Beszélt arról is, hogy Magyarország összhangban a nemzeti katonai stratégiával folyamatosan dolgozik a kétoldalú katonai kapcsolatok bővítésén. Kitért ugyanakkor arra is, milyen műveletekben vesznek részt magyar katonák a NATO és az ENSZ égisze alatt például a Nyugat-Balkánon és a Közel-Keleten is. A Magyar Honvédség fő vezérelveinek a politikai és katonai hitelességet, a fenntarthatóságot és a rugalmasságot nevezte Kutnyánszky Zsolt Krisztián, hangsúlyozva: a magyar hadsereg legfontosabb prioritása hazánk védelme, ezért tavaly a NATO tagországok közül Lengyelország után hazánk fordította a legtöbb forrást a védelmi kiadásokból haderőfejlesztésre.
Az Energiát egyeseknek vagy energiát mindenkinek? címet viselő panelbeszélgetésen, amelyet Calum T. M. Nicholson, a Danube institute kutatási igazgatója moderált, Sławomir Śmiech közgazdász, a Krakkói Közgazdaságtudományi Egyetem kutatási rektorhelyettese és Amine Langhidi, nemzetközi diplomáciai és befektetési stratégiák szakértője vitatták meg a téma részleteit. Sławomir Śmiech részletezte a 2022-es európai energiaválságot, kiemelve, hogy az orosz gáztól való függőség a normál szint tízszeresének áremelkedéséhez vezetett. Hangsúlyozta, hogy szükség van egy robusztusabb energiarendszerre, amely magában foglalja a megújuló energiákat és az atomenergiát a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentése érdekében. Amine Langhidi afrikai perspektívával példázta az energia kritikus szerepét az élelmezésbiztonságban, az egészségügyben és az alapvető infrastruktúrában. Hangsúlyozta mind a megújuló, mind a fosszilis tüzelőanyagok fontosságát az energiabiztonság szempontjából.
A Jövőnk az űrben címet viselő beszélgetés vendége Ferencz Orsolya, űrkutatásért felelős miniszteri biztos volt, akit Bartóki-Gönczy Balázs, az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar (ÁNTK) dékánhelyettese és az NKE Távközlési, Légi-és Világűrjogi Kutatóintézet vezetője kérdezett. „Ez az évszázad a világűrről szól” – emelte ki Ferencz Orsolya, aki ismertette a HUNOR (Hungarian to Orbit) – Magyar Űrhajós Programot, amelyet a magyar kormány 2021-ben indított el és a magyar kutatóűrhajós misszióját előkészítő szerződés és a misszió megvalósíthatóságához kapcsolódó hazai iparfejlesztő intézkedések és forrásigények elfogadását foglalja magába. A miniszteri biztos szót ejtett arról, hogy Kapu Tibor magyar űrhajós május 29-én indul a világűrbe, ahol vélhetően 14 napot tölt majd és közel 30 kísérletet végez.
A Tárnok Balázs, az NKE EJKK John Lukacs Intézet kutatásért felelős igazgatója moderálta eseményen Genti Xhaxhiu a Regional School of Public Administration jogi és programigazgatója a nyugat-balkáni, csatlakozás előtt álló államok ellentmondásos helyzetéről szólt. Mindegyik állam számára fontos prioritás a csatlakozás, nincs olyan politikai párt, amely ellenezné, ugyanakkor érezhető egyfajta frusztráció és fásultság az elhúzódó procedúra miatt. Mozgó célponttá vált a csatlakozás pontos ideje. Elsőként a térségből Montenegró válhat uniós taggá, 2028-29 körül, majd Albánia, egy évvel később, vélte a szakember.
Mocsáry Péter nagykövet, a Szerb Köztársaság csatlakozási tárgyalócsoportjának szaktanácsadója is a lassú folyamatokról szólt. Szerbia esetében az elmúlt négy évben nem került sor csatlakozással kapcsolatos eseményekre. Nem látszik az állampolgárok számára az elmozdulás. Elsősorban a közös biztonságpolitika témája jelenti most az elakadást, e fejezet kapcsán áll a folyamat 2022 óta. Ugyancsak problémát jelent, hogy Horvátország és Szerbia között a dunai határszakaszon 4-6 sziget is kialakult, s ezek helyzete tisztázatlan. A fő oka a négy éve tartó „csatlakozási csendnek” azonban az orosz-ukrán háború, nevezetesen az, hogy Szerbia nem fogadott el oroszellenes szankciókat. Zalai Csaba, a Nemzetközi Szervezetek Kutatóműhelyének vezetője, az NKE ÁNTK közszolgálati egyetemi tanára a magyar történelem évszázadait idézte fel, amikor is mindig hazánknak kellett megvédenie Európát – a bővítést ilyen szempontból is támogatja Magyarország. A szakértő felidézte az első magyar uniós elnökséget 2011-ben, amikor sikerült lezárni a horvát csatlakozási folyamatot. Emlékeztetett: nagyon sok munka és erőfeszítés előzte ezt meg, sokat tett érte Magyarország, és nemcsak az elnökség periódusa alatt, hanem évekkel korábban megkezdte a támogatást hazai szakemberek, csatlakozási szakértők kiküldésével.
Hideshi Tokuchi, Japán korábbi nemzetközi ügyekért felelős védelmi miniszterhelyettese és Németh Gergely, a Védelmi Innovációs Kutatóintézet (VIKI) vezérigazgatója vitatták meg a japán biztonságpolitika változásait, különös tekintettel az újrafegyverkezés és a globális partnerségek kérdéseire. A beszélgetés a regionális és nemzetközi biztonsági együttműködések jelentőségét, valamint a technológiai innovációk szerepét helyezte középpontba. Hideshi Tokuchi az indo-csendes-óceáni térség biztonsági kihívásairól beszélve kiemelte a Dél-kínai-tenger, a Koreai-félsziget és a Tajvani-szoros mint globális konfliktusforrások jelentőségét. A korábbi védelmi miniszterhelyettes elmondta, hogy Japán 2022-ben, az orosz-ukrán háború miatt frissítette 2013-as nemzetbiztonsági stratégiáját, hogy megerősítse védelmi képességeit. Az új stratégia három alappillére: Japán önálló védelmi erőfeszítései, a Japán–Egyesült Államok szövetség, valamint a nemzetközi biztonsági együttműködések szigetországokkal. A kormány jelenleg e pillérek erősítésére és szorosabb integrációjára fókuszál. Hideshi Tokuchi megjegyezte: a Dél-kínai-tenger stabilitása létfontosságú a globális kereskedelem szempontjából, ezért Japán diplomáciai és gazdasági eszközökkel támogatja a regionális biztonságot. Hozzátette, a Japán–Egyesült Államok szövetség szintén kulcsfontosságú.
Az oktatás személyiségformáló erejéről Balatoni Katalin pedagógiai innovációk előmozdításáért és a családbarát oktatási környezet erősítéséért felelős miniszterelnöki biztos, Takaró Mihály Széchenyi-díjas író, miniszterelnöki főtanácsadó és Kisfaludy László, az Országos Köznevelési Tanács tagja, köznevelési szakember beszélgetett Szakos Enikővel, az NKE Nemeskürty István Tanárképző Kar osztályvezetőjével. Balatoni Katalin arról beszélt, Magyarországon a közoktatást miért nevezik köznevelésnek. Úgy fogalmazott: mivel a nevelés elsősorban a családban valósul meg, a magyar köznevelés számos olyan feladatot felvállal, amely a családokat segíti a tantárgyi integráció, vagy a fejlesztés területén. A sikeres iskolákkal kapcsolatban a közösség összetartó erejének és a nemzeti identitásnak a fontosságát hangsúlyozta. Takaró Mihály a mobiltelefon iskolai használatáról elmondta: a francia szabályozási modellt vették alapul, de valamivel enyhébb formában. Kitért arra, milyen szabályokat fogalmaz meg az Alaptanterv és a kerettantervek. Megerősítette: az iskolának segítenie kell a szülők munkáját, mert minden államnak joga van ahhoz, hogy meghatározza, milyen állampolgárokat szeretne nevelni. Úgy fogalmazott: a nevelés és az oktatás egymástól elválaszthatatlanok. Kisfaludy László – aki a közigazgatási szerepvállalása mellett 26 éve tanít történelmet – szerint a tanári hivatás legfontosabb jellemzője, hogy folyamatosan meg kell újulni. A szakember kiemelte: a mai világ változásai közepette a legfontosabb, hogy a tanárok megtalálják azokat a korszerű formákat, amelyek a hagyományos értékek mentén, de a technikai vívmányokat felhasználva hozzák közelebb a diákokhoz az adott tantárgyat. Példaként említette a Nemzeti Emlékezetpedagógiai Programot.
Előadásában Kubo Fumiaki, a japán Nemzeti Védelmi Akadémia elnöke elmondta: a távol-keleti ország – amely ugyancsak szomszédos Oroszországgal – komoly összegekkel támogatja Ukrajnát. Japán szerint az agresszor ellen fel kell lépni – annál is inkább, mert ellenkező esetben Kína azt a következtetést vonhatja le, hogy Tajvan és a szomszédos országok elleni katonai fellépése ugyancsak elfogadható. Japán Oroszország elleni szankciókkal, pénzügyi eszközökkel, és a menekült ukránok támogatásával segíti Ukrajnát. Az amerikai–japán biztonsági egyezmény jövőjével kapcsolatban bizonytalanságok merültek fel, ennek kapcsán a szakértő elmondta: Japánt nukleáris nagyhatalmak veszik körül, amelyek nem tisztelik a jogállamiság elveit, ezért szüksége van az Egyesült Államokra a védelme érdekében Nem zárható ki azonban, hogy a következő időszakban az USA még inkább bezárkózik. Amennyiben ez megtörténik, a NATO-val erősített kapcsolatok mellett a kooperációt szélesítenék olyan, hasonlóan gondolkodó államokkal, mint Ausztrália, az Egyesült Királyság, India vagy Franciaország – húzta alá a szakértő.
Kutasi Gábor egyetemi docens, az NKE ÁNTK Közgazdaságtani és Nemzetközi Gazdaságtani Tanszékének vezetője az uniós költségvetés kiadási oldalának prioritásait és a kapcsolódó kihívásokat tekintette át. Újszerű elemként a védelmi költségek növelését jelölte meg, kiemelve a katonai és hadiipari harmonizáció végrehajtásának fontosságát. Szintén prioritás a külső határok védelme, az Ukrajna felvételéhez kapcsolódó fejlesztési alapok, a versenyképesség. Fontos kérdés, hogy mit érdemes kezdeni a lassan már csak az EU által képviselt, a versenyképességet korlátozó klímacélokkal és az is, felvállalja-e az unió a jelenleg a kiadások 40 százalékát kitevő közös agrárpolitikához kapcsolódó költések csökkentésével járó konfliktusokat. Darvas Zsolt, a Bruegel Intézet – Brussels European and Global Economic Laboratory vezető kutatója, a Budapesti Corvinus Egyetem tudományos főmunkatársa a közjó fogalmát emelte be a beszélgetésbe. Ennek két tulajdonsága van: fogyasztásából senkit nem lehet kizárni, illetve a magánszektor ezt magától nem állítja elő. E szempontrendszer szerint a költségvetés tervezésekor három szempontot érdemes vizsgálni: érdemes-e egy-egy területen több érintett országnak összefognia; hatékonyabb-e az együttműködés; s a tagállamok egyetértenek-e az adott közjószág fontosságában. Egy friss elemzés alapján az látszik, hogy az uniós költségvetés tételeinek fele jellemzően nem teljesíti a közjószág definícióját. Horváth Ádám Magyarország EU melletti Állandó Képviseletének költségvetésért felelős szakdiplomatája arra hívta fel a figyelmet, hogy a Covid válság nyomán megemelt költségvetési tételek egyszeri eszköznek tekinthetők, amelyek megszűnnek, s a jelenlegi helyzetben nem tarthatók. Kérdés, milyen javaslattal áll majd elő az Európai Bizottság a további növeléssel kapcsolatban. Az látszik, hogy az előre allokált forrásokat próbálják majd csökkenteni annak érdekében, hogy minél nagyobb legyen a mozgásterük.
Maria Ichiyama Shiguemi, a japán Josai International University dékánja és Kovács László vezérőrnagy, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos rektorhelyettese panelbeszélgetésen ismertették, hogyan támogatják egyetemeik az innovációt és a jövő generációinak képzését interdiszciplináris kezdeményezésekkel és nemzetközi együttműködésekkel. A moderátor, Kitta Annamária, az NKE Ludovika Tehetséggondozó és Tudományos Képességfejlesztési Iroda vezetője volt. Kovács László hangsúlyozta, hogy az NKE, bár nem klasszikus innovációs inkubátor, a közszolgálati, katonai és rendészeti vezetők képzésében úttörő. Az innovációt nem csak technológiai újításként értelmezi, hanem a kreatív gondolkodás és új oktatási modellek bevezetéseként is. Maria Ichiyama Shiguemi bemutatta a Josai Nemzetközi Egyetemet, amely testvérintézményként tekint az NKE-re. A japán kormány finanszírozza a hallgatók és oktatók külföldi tevékenységét, elősegítve a kulturális megértést és a globális oktatást. A következő évtized kihívásairól szólva mindketten a felgyorsuló innovációs ciklusokat és az új társadalmi igények megjelenését hangsúlyozták. Kovács szerint több forrásra és nemzetközi kapcsolatra lesz szükség. Ichiyama hozzátette, hogy az előre nem látható kihívások, például az AI kockázatai miatt a globális oktatás, a nemzetközi kapcsolatok és a fejlettebb tanítási módszerek kulcsfontosságúak.
A fegyveres harcok folytatódása egyetlen európai választópolgárnak sem érdeke, hiszen valójában senki sem akar Kijevért meghalni – emelte ki Roberto Vannacci tábornok, a Patrióták Európáért frakció Európai Parlamenti képviselője a Rosonczy-Kovács Mihály, a Nézőpont Intézet külügyi igazgatója által moderált panelbeszélgetésen. Elhangzott, Európa mára a többpólusúvá vált világ margójára került, s jelenleg nem vehet részt a globális válságok kezelésében. Ez azért is öngyilkos viselkedés, mert a földrész meglévő, súlyos politikai, gazdasági és identitásbéli gondjaira kellene valódi megoldást találnunk, azonban az EU jelenleg nem ebbe az irányba tart. A háború mint a versenyképességet akadályozó egyik tényező kiiktatása helyett Brüsszel ma is ugyanazzal a hibás, a fegyveres harcot pártoló eszközzel akar sikert elérni: azonban az ukránok az európai közösség régóta tartó támogatása ellenére sem állnak győzelemre a fronton.
Megéri egy vagy két külföldi félév miatt elhagyni Magyarországot, de ugyanilyen fontos utána hazatérni. A kinti lét biztos nyelvtudást, európai kapcsolati hálót és az önállóság erejét adhatja a hallgatóknak – bátorította a hallgatókat Rodrigo Ballester, a felsőoktatás és kutatás nemzetköziesítéséért felelős miniszteri biztos a Szakos Enikő oktatási szakértő, az NKE NITK osztályvezetője által moderált beszélgetésen. Hozzátette, az NKE állami egyetemként teljes értékű része maradt az Erasmus programnak, ám így is szenvedett némi reputációs veszteséget külföldön. Az EU Bizottságának azon döntése, hogy kizárja a magyar egyetemeket a mobilitási lehetőségből, összesen huszonegy hazai intézményt érint. A miniszteri biztos kiemelte, e döntés pusztán politikai alapú volt, ami egyszerre szégyenteljes és nevetséges. Magyarország az így kieső pénzügyi alapokat jelenleg a Pannónia Ösztöndíjprogrammal pótolja, amely a diákok szintjén több elkölthető pénzzel, illetve nagyobb földrajzi merítéssel rendelkezik, hiszen nem korlátozódik az EU országaira. Kiderült az is, hogy a hazai mobilitási és kutatási programok akkor is fenntarthatók, ha Magyarország vitája esetleg megoldódik a Bizottsággal.
A terrorista hálózatok olyanok, mint a pókháló, ám apró legyek helyett ezek a határokon átnyúlva fognak be olyan embereket, akik valamilyen közös hiten osztoznak – hangsúlyozták azon a beszélgetésen, melyen Gönczi Róbert, a Migrációkutató Intézet elemzője moderálásával vett részt Diego Muro, a skóciai St. Andrews-i Egyetem adjunktusa és Salah Omar, Kelet-Afrika regionális biztonsági elemzője. Megtudtuk, az online tér új harcmezőt jelent a radikalizálódás területén, ahol a nyomtatott propagandát a közösségi hálózatokon begyűjtött lájkok váltják fel. A fejlődő technológia kétélű fegyver, hiszen előnyeit nemcsak a hatóságok, hanem a terrorista csoportok is felhasználhatják. Az is kiderült, hogy a harmadik világban ritka az olyan hatóság, amely figyelni és szankcionálni képes a közösségi hálózatokon zajló illegális tartalmú kommunikációt.
Az elmúlt tíz évben nyolcmillió, nagyrészt afrikai, ázsiai és közel-keleti ember kért oltalmat az EU-ban, amihez az orosz–ukrán háború kitörése után 4 millió ukrán menekült csatlakozott – hangzott el a beszélgetésen, melyen Györgyi Dominika, a Migrációkutató Intézet munkatársa moderálásával vett részt Jose Luis Bazán, az Európai Unió Püspöki Konferenciáinak Bizottsága (COMECE) Migrációs és Menekültügyi Bizottságának titkára és Gönczi Róbert, a Migrációkutató Intézet elemzője. Mint azt megtudtuk, az EU közös menekültügyi rendszerének rendszerszintű hiányosságai vannak. Jellemző a jog által biztosított fellebbezési lehetőségekkel való visszaélés, illetve a különböző országokban történő többszörös oltalomkérés. Szintén ismert jogsértés az elhagyott vagy ellopott EU-s útlevelek újrahasznosítása. Problémát jelent az is, hogy a menekültek eleve dokumentumok nélkül érkeznek vagy már útközben megszabadulnak ezektől – így nem lehet tudni, hogy melyik országba kellene őket visszaküldeni, ha nem jogosultak oltalomra vagy épp lehetetlen kideríteni, valójában mennyi idősek.
Szöveg: Harangozó Éva, Kovács Lilla, Sallai Zsófia, Sarnyai Tibor, Szabó Réka Zsuzsanna
Fotó: Szilágyi Dénes