Kilencvennél is több meghívott előadó, tudományos eszmecserék, könnyűzenei koncertek, családi programok és a látványos honvédségi bemutatók – ez a negyedik Ludovika Fesztivál. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) által szervezett, háromnapos ingyenes rendezvénysorozat megnyitóját május 8-án tartották, amely napon több mint húsz előadáson és panelbeszélgetésen vehettek részt az érdeklődők. Aki szeretne ellátogatni egy igazi közösségi térre és megtapasztalni a ludovikás életérzést, látogasson el az Orczy-parkba!
„Nincs tavasz, Budapest egyik legnagyobb tavaszi fesztiválja nélkül” – fogalmazott a negyedik alkalommal megszervezett Ludovika Fesztivál nyitónapján Szabó Anett, az NKE Sajtófőnöke, aki kiemelte: az esemény tematikáját idén a konnektitvitás fókuszpontjai határozzák meg. „Tavasz van, új életenergiát gyűjtünk és a Ludovika Fesztiválon is számos gondolatébresztő beszélgetés, valamint érdekes előadók várják önöket” – mondta köszöntőjében Deli Gergely. Az NKE rektora kifejtette: a Ludovika Szabadegyetem előadásainak témáit mindig az olyan aktuális geopolitikai kérdések (biztonságpolitika, technológia, fenntarthatóság, globális társadalmi kihívások) határozzák meg, amelyek a világot és Magyarországot is érintik. Kiemelte, hogy a kilencvennél is több előadó közül harmincan külföldről érkeztek, de a vendégek között lesz például Gulyás Gergely és Bóka János miniszter is. „A Ludovika Fesztivál egy közösségi tér kíván lenni, ahol a tanulás és a szórakozás nem ellentétei, hanem kiegészítői egymásnak, vagyis nappal a tudásé, este pedig a zenéé és a táncé lesz a főszerep” – hangsúlyozta Deli Gergely.
„Magyarország számára az a kulcsállami szerep, amikor alapvetően a békére építünk, és olyan helyzetet szeretnénk minden nagyhatalommal kialakítani, hogy azok is érdekeltek legyenek hazánk sikerében, illetve mi is a nemzeti érdekeinknek megfelelően tudjuk az együttműködéseket megvalósítani” – fogalmazott Orbán Balázs a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen rendezett Ludovika Fesztiválon. „Magyarországnak ebben a helyzetben is az Európai Unió tagjaként, de egy nemzeti érdekalapú, szuverenista külpolitikát folytatva kell biztosítani, hogy béke és fejlődés legyen hazánkban a következő évtizedekben” – jelentette ki a miniszterelnök politikai igazgatója. Kifejtette: ha a konnektivitás és a gazdasági semlegesség politikáját komolyan vesszük, adaptívnak és rugalmasnak is kell lennünk egy kis-, vagy közepes méretű ország állampolgáraiként. „Európának észre kellene vennie, hogy egy zsákutcában menetel előre és minél mélyebben megyünk előre a zsákutcában, annál nagyobb veszteségeket fogunk elszenvedni gazdasági, energetikai, szuverenitási és egyéb téren is” – szögezte le Orbán Balázs. Úgy fogalmazott: ez nem Magyarország és nem Európa háborúja, ezért külső közvetítőszerepet kell betöltenünk, és ezt kell tennie Európának is, különben tönkre fog menni abban, hogy minden katonai és gazdasági erőforrását felemészti a háborúban, amit ennek ellenére el fog veszíteni. Politikai elitváltásra van szükség Európában – mutatott rá a politikai igazgató.
„Tudtuk, hogy mit akarunk és mindezt világosan képviseltük a Brexit tárgyalásokon” – emelte ki előadásában David Frost, korábbi Európai Uniós kapcsolatokért felelős brit miniszter. Mint mondta, a tárgyalások után, öt évvel később még mindig rendkívüli turbulencia jellemzi a brit politikát, szerinte azonban Nagy-Britanniának mégis megérte kilépnie az Európai Unióból. A Lordok Házának konzervatív párti tagja szólt a brit politika nehézségeiről, kiemelve az illegális bevándorlást, amely szerinte a legsúlyosabb kérdés hazájában. „Mindez igazolja a magyar kormány döntésének bölcsességét, hogy korlátozzák a bevándorlást” – fogalmazott a politikus, aki reményét fejezte ki, hogy Nagy-Britannia tanul majd hazánk példájából. „Remélem, megtanuljuk Magyarországtól, hogy a migráció elleni határok, a nemzeti egység és annak védelme valóban fontos” – hangsúlyozta előadásában David Frost.
Az ország határainak védelme – a hibrid fenyegetések és az uniós mechanizmusok – Lengyelország helyzete címmel tartott előadást Krzysztof Bosak. A Lengyel Köztársaság parlamentjének alelnöke elmondta: Lengyelországban komoly határválság alakult ki a belarusz-lengyel határon, amely 30 ezer katona, rendőr és határőr állandó jelenlétét igényli. Emellett több milliárd eurót költöttek határvédelemre, határkerítésre, s 2024-ben 30 ezernél is több illegális határátlépési kísérletre került sor. S minthogy az így országba lépők jelentős része nyugat fel tervez továbbmenni, az EU más országai számára is gondot jelent ez a helyzet. Németország illegális határellenőrzést vezetett be, ez ellentétes az uniós joggal, s a Kelet-Németországba ingázó lengyeleket is hátrányosan érinti.Az alelnök ismertette a visszatoloncolásra vonatkozó eljárásokat is. Egyszerű kitoloncolás alkalmazható a még a határ közelében tartózkodó illegális migránsokkal szemben, amennyiben pedig onnan már eltávolodtak, akkor a „normál” kitoloncolási/visszafogadási egyezményt kell alkalmazni. A harmadik vonatkozó eljárás a Dublin III. rendelet, amelynek értelmében az illegálisan érkezetteket abba az országba kell visszaküldeni, ahol a központosított adatbázis alapján elsőként regisztrálták őket. A schengeni térség külső országai számára ez a rendelkezés előnytelen, míg a belsőbb államok számára kedvező. A belépés megtagadásához kapcsolódó eljárással pedig az a gond, hogy azt nemcsak közvetlenül a határon, de a mélységi határőrizet során is érvényesíteni lehet.
Jacques Hogard ezredes, nyugalmazott francia katonatiszt és Demkó Attila, az NKE Eötvös József Kutatóközpont (EJKK) tudományos munkatársa a Nemzeti érdekek mindenek felett: biztonságpolitika a bizonytalanság korában című panelbeszélgetésen osztották meg gondolataikat, Kovács Blanka elemző moderálásában. Hogard ezredes hangsúlyozta, hogy a jelenlegi globális biztonsági helyzet rendkívül érzékeny és törékeny, különös tekintettel az Ukrajnában folyamatban lévő háborúra. A konfliktust a Szovjetunió bukása óta sikertelen nyugati politikáknak tulajdonította, és kritizálta Nagy-Britannia és az európai hatalom szerepét a helyzet eszkalálódásában. Demkó Attila egyetértett a törékenység értékelésével, és rámutatott a globális biztonságot érintő három fő szisztematikus okra: a demográfiai kihívásokra, Kína növekedésére és az éghajlatváltozásra. A beszélgetés ezután az európai biztonsági kérdések köré irányult. Az ezredes aggodalmát fejezte ki a hagyományos európai értékek és identitás globalizáció általi hanyatlása miatt, Demkó Attila pedig kiemelte az európai harci szellem újjáépítésének szükségességét.
David P. Goldman, amerikai gazdasági stratéga és Eszterhai Viktor, az NKE EJKK John Lukacs Intézet tudományos munkatársa A vámtarifák árnyékában – az USA és Kína kereskedelmi háborújának hatásai című panelbeszélgetésen, Vörös Zoltán, az NKE John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa moderálásában vitatták meg a téma aktualitásait. A résztvevők kiemelték, hogy bár a Kínából az USA-ba irányuló kivitel teljes leállítása károsítaná Kína gazdaságát, nem pusztítaná el azt. E mellett Kína szisztematikusan fejlesztette ki az alternatív gazdasági piacaikat, miközben Európa továbbra is erősen függ az USA-tól. A szakértők megvitatták Kína előrehaladását az elektromos járművek gyártásában és az amerikai autóiparra gyakorolt stratégiai következményeket. David P. Goldman hozzátette, hogy Donald Trump elnök „Amerika első” politikája első sorban az amerikai jólétre és biztonságra összpontosít, nem pedig az amerikai értékek globális bevezetésére.
Doug Stokes brit akadémikus, biztonsági és stratégiai szakértő, valamint Kiss István, a Danube Institute ügyvezető igazgatója Az új hidegháború áthidalása: kulcsállamok és konnektivitás című panelbeszélgetésen vettek részt, Carlos Roa, amerikai geopolitikus, a Danube Institute vendégoktatója moderálásában. Doug Stokes kifejtette a konnektivitás, mint kulcsfontosságú állami stratégia hogyan járul hozzá Magyarország sikerességéhez, miközben fenntartja a semlegességet a különféle hatalmi blokkok között. Hangsúlyozta a kényes egyensúlyt a nemzetközi kapcsolatokban, különös tekintettel az USA-val és Kínával fenntartott pozíciókra. A résztvevők ezután az európai biztonsági és védelmi autonómiát vitatták meg, elemezve a NATO és az európai védelmi együttműködés változó dinamikáját.
Az Európai Unió, az Egyesült Államok és a Kína közötti globális versenyről Kovács Zoltán, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára, Tárnok Balázs, az NKE Eötvös József Kutatóközpont John Lukacs Intézetének kutatásért felelős igazgatója és Salát Gergely, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója beszélgetett. Kovács Zoltán kifejtette: Magyarországnak elemi érdeke, hogy az átalakuló világrendben ne sodródjon az Európai Unió perifériára, hanem teremtse meg azokat a feltételeket, amelyekkel technológiai, ipari, gazdasági, illetve diplomáciai és politikai értelemben kapocsként tud tevékenykedni a világ egyes szereplői között. Úgy fogalmazott: a konnektivitás az új globalizáció. A konnektivitás egy törekvés, amely komoly kihívásokkal néz szembe – erről már Tárnok Balázs beszélt, aki rámutatott: az Európai Unió konnektivitási stratégiája túlságosan későn született meg, mert a fenyegetettség növekedésével párhuzamosan egyre inkább csökken az EU versenyképessége. Salát Gergely szerint a konnektivitás Kína számára nem opció, hanem létkérdés. A szakértő emlékeztetett: a világ legnagyobb kereskedő hatalma prioritásként kezeli a konnektivitást. Hangsúlyozta: a kínaiak alapvetően haszonelvű kapcsolatokat keresnek és kölcsönös előnyökön alapuló kooperációkban gondolkodnak.
A közigazgatás és a politika viszonyáról a kormányzásban Nagy János, a Miniszterelnöki Kabinetiroda Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkára és Bordás Gábor, a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára fejtette ki gondolatait. Nagy János intelligens együttműködési rendszernek nevezte a politika és a közigazgatás kapcsolatát, hangsúlyozva: a rendszeresen együtt dolgozó kollégák összetartó közösséggé válhatnak. Úgy fogalmazott: az elmúlt 15 évben a közigazgatás egy rugalmasan működő gépezetté vált és minden beérkező javaslatot megfontolnak. Azért fontos a politikai stabilitás, hogy hazánk szuverenitását és alkotmányosságát a jövő generációk is örökül kaphassák – hangsúlyozta. Leszögezte: mindegy, hogy valaki a hivatásrendek tagjaként, vagy közigazgatási szakemberként tevékenykedik, mert az ezeréves Magyarországért dolgozik.
Bordás Gábor kiemelte: az öncélú közigazgatás nem létezik, mert a cselekvésnek akkor van értelme, ha annak iránya és hatása van. Véleménye szerint a politika és a közigazgatás is gyakorlati tevékenység és akkor működnek jól, ha közösek a céljaik. Hangsúlyozta, hogy a közigazgatási ügyintézésben nem kaphat teret a politika, mert minden állampolgárt ugyanolyan jogok illetnek meg. Kiemelte, hogy a Miniszterelnöki Kormányirodán sokféle képzettségű munkatárs dolgozik, mert a tapasztalataik összeadódnak.
Az EU energiapolitikájának jövőjéről szóló beszélgetést, amelyen Janusz Kowalski, a Szejm tagja, a lengyel parlament energiaügyi, éghajlat-változási és állami vagyonnal foglalkozó bizottságának alelnöke és Gondola Csaba, az Energiaügyi Minisztérium körforgásos gazdaságért és klímapolitikáért felelős államtitkára vett részt Vargha Márk, az Energiastratégia Intézet szakmai vezetőjének moderálása mellett. Kowalski szerint a brüsszeli bürokraták által, az országok érdekeit figyelmen kívül hagyva létrehozott Green Deal elhibázott, azt fel kellene számolni, amire jó esélyt ad az unió következő hétéves költségvetéséről szóló vita. Gondola Csaba szerint viszont a klímapolitika egyes részei helyesek, ezek nagy részét Magyarország önként is teljesítené, azonban vannak olyan káros rendelkezései is, amelyekről nem lehet tudni, milyen célt szolgálnak. Szerinte a Green Deal reparálható, ha ebbe a folyamatba bevonjuk azokat, akik a számlát állják, azaz a gazdasági szereplőket és a háztartásokat.
Trump elnök lépései kapcsán Ugrósdy Márton, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára úgy fogalmazott: mindaz, amit ma látunk, elhangzott az elnökválasztási kampányban, és az unió sok tekintetben nem lépett például a vámok kapcsán, holott hónapokkal korábban lehetett tudni, miket tervez az új adminisztráció. Komolyan kell venni Trump szavait – vélte -, úgy, ahogyan azt Ázsiában tették. Japán, Dél-Korea és Kína együttműködését például szorosabbra vonja, alkalmazkodva az új helyzethez. Nekünk, európaiaknak is lépnünk kell – a védelempolitika vagy az illegális migráció kapcsán –, különben lemaradunk.
Kacper Kita, a Warsaw Institute szakértője ugyancsak az alkalmazkodás fontosságát emelte ki. Komoly politikai és gazdasági eredményeket ért el a térség az elmúlt évtizedekben, de a nemzeti szuverenitás fontossága a jelenlegi instabil világban fokozódik. Az új amerikai rendszer egyszerre jelent kockázatokat, ugyanakkor lehetőségeket is: függetlenebbül, a korábbinál nagyobb felelősséget vállalva működhetünk itt, Európában – húzta alá.
Ha egyetlen értéket kellene kiválasztani, amely az országokat a globális kihívások között irányítja, az a szabadság lenne – adtak egységes választ Liliana Śmiech, az NKE nemzetközi főigazgatójának kérdésére a szakértők. Prof. Taniguchi Tomohiko, a University of Tsukuba professzora, a Fujitsu Future Studies Center tanácsadója emellett kiemelte: fontos a fékek és egyensúlyok, a demokratikus intézményrendszer elemei. A gazdasági és politikai szabadság egyaránt lényegesek, ám ezekért tenni kell, ki kell követelni nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt, tette hozzá. Anthony B. Kim, a The Heritage Foundation kutatója, a Margaret Thatcher Center for Freedom vezetője. Sir Liam Fox volt brit külügyminiszter pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy nem szabad a nacionalizmust összetéveszteni a patriotizmussal: előbbi a kirekesztésről és gyűlöletről szól, utóbbi pedig egyfajta büszkeséget jelent a nemzeti identitás és a nyelv jelentette értékekre.
A Gázai övezet konfliktusának kihívásait és stratégiai kérdéseit vitatták vitatta meg Shalom Ben Hanan, a Sin Bet korábbi tagja, politikai elemző, a Reichman Egyetem oktatója, Or Yissachar, az Israel Defense and Security Forum kutatásért felelős alelnöke, Megyeri Jonathán rabbi és Kovács Tamás, az NKE RTK tanszékvezetője Fodor Márk Joszipovics moderálásában. meg izraeli és nemzetközi szakértők. Shalom Ben-Hanan a városi hadviselés, a hírszerzés és a túszok kiszabadításának nehézségeit emelte ki, hangsúlyozva, hogy a kormány a katonai erőfeszítések fokozása mellett döntött a tárgyalások kudarca miatt. Kovács Tamás a Gázai övezet történelmi kontextusát vázolta fel, kiemelve, hogy a Hamász 20 évvel ezelőtti hatalomra kerülése óta a terület a terrorizmus központjává vált, amit egy kiterjedt alagútrendszer is bizonyít. Kritizálta a nyugati egyetemeket és kormányokat a palesztinpárti támogatás miatt, és a Hamászt a náci párthoz hasonlította.Megyeri Jonathán rabbi az izraeli társadalom rezilienciáját méltatta október 7. óta, amikor a Hamász támadása 1200 ember halálát okozta. Rámutatott, hogy az izraeli társadalmat a 900 katona elvesztése és az ortodox zsidók behívásának vitája feszíti, de a spirituális ébredés reményt ad. Or Yissachar Irán regionális befolyását elemezte, amely proxykon (Hamász, Hezbollah, húszik) és nukleáris ambíciókon keresztül destabilizálja a Közel-Keletet és fenyegeti Európát. Elmondta, hogy a Trump-adminisztráció történelmi lehetőséget kapott az iráni nukleáris program leállítására, miközben a dezinformációs háború a nyugati társadalmak megosztására irányul.
A klímaváltozás és az energiapolitika összefüggéseit vitatta meg Łukasz Mamica, a Krakow University of Economics rektorhelyettese és Pálvölgyi Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karának nemzetközi és stratégiai dékánhelyettese, klímakutató osztották meg gondolataikat. A beszélgetést Kovács Gergely Attila, az NKE Nemzetközi Főigazgatói Irodájának munkatársa moderálta. hangsúlyozva a fosszilis üzemanyagok okozta problémákat és a zöld átállás kihívásait. Łukasz Mamica a CO2-szint drámai emelkedését emelte ki az 1950-es évek óta, amely a globális felmelegedés fő oka. A CO2 a kibocsátások 80 százalékáért felel. A klímaváltozás következményei súlyosak: a kaliforniai tüzek 50 milliárd dolláros kárt okoztak, az alpesi gleccserek eltűnése az olasz mezőgazdasági vízellátást veszélyezteti, a tengerszint-emelkedés pedig gyorsul, évtizedenként 2 mm-ről 4-5 mm/évre. A zöld energiára való áttérés akadálya a tárolás és a termelés szabálytalansága. A tudomány új tárolási módszereket keres, de az akkumulátorok drágák és környezetszennyezőek. Pálvölgyi Tamás megjegyezte, a klímaváltozás az ember életmódjának következménye, és jelenleg ezen a téren fordulóponthoz érkeztünk. A dékánhelyettes hangsúlyozta, hogy a gyors cselekvés, az életmódváltás (pl. energiatakarékosság), a megújuló energia fejlesztése és a komplex fenntartható politikák elengedhetetlenek.
Panelbeszélgetésen elemezte a nyugati és keleti hatalmi befolyás összecsapását, valamint a globális befolyásért folytatott küzdelem kulcskérdéseit vitatta meg Lanxin Xiang, a genfi Graduate Institute of International and Development Studies (IHEID) emeritus professzora és Philip Pilkington, a Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa. A beszélgetést Csizmazia Gábor, az NKE John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa moderálta. Lanxin Xiang Yang professzor hangsúlyozta, hogy Kína nem „felemelkedik”, hanem történelmi gazdasági és politikai pozícióját állítja helyre. Kritizálta a nyugati sajtónak a „Kína fenyegetés” narratíváját, és kiemelte, hogy a nyugati „egyetemes értékek”, mint a liberális demokrácia, nem alkalmazhatók a konfuciánus gyökerekkel rendelkező Kínára. A multipoláris világot szorgalmazva elutasította a „kínai modell” fogalmát, mivel az értékrendszerek helyi gyökerekből fakadnak. Philip Pilkington a nyugati perspektívát gazdasági fókusszal mutatta be, kiemelve, hogy Kína 2017 óta a világ legnagyobb gazdasága vásárlóerő-paritáson mérve, ami a Nyugat számára nehezen elfogadható. A 2016-os kereskedelmi háborúk és a 2022-es orosz-ukrán fegyveres konfliktus nyomán kiszabott szankciók felgyorsították a világgazdaság átrendeződését, Kína pedig a globális dél felé fordult. Philip Pilkington szerint a globális liberalizmus összeomlik, mert az univerzális liberális eszmék nem ültethetők át más civilizációkra, mint India vagy Törökország, amelyek saját történelmi pályájukon haladnak és hangsúlyozta, hogy a Nyugatnak vissza kell találnia keresztény civilizációs gyökereihez, miközben tiszteletben kell tartania más civilizációk útját.
A Városmenedzsment Akadémia programját ismertette Szemereyné Pataki Klaudia, Kecskemét Megyei Jogú Város polgármestere, Öveges László, Kecskemét Megyei Jogú Város főépítésze, Kovács Endre Miklós, a Városmenedzsment Akadémia szakmai koordinátora. A moderátor Klotz Balázs, az NKE Közigazgatási Továbbképzési intézetének igazgatója volt. Kovács Endre ismertette a KVM program elemeit és elmondta, hogy a Kecskeméti Városmenedzsment Akadémia (KVMA) a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Városmenedzsment Akadémiájának keretében valósul meg, a helyi önkormányzati munkához nélkülözhetetlen elméleti és gyakorlati ismereteket ötvöző karrierprogramként, mely a képzési, a szakmai-gyakornoki és a Kecskemét helyi értékeit bemutató pilléreken nyugszik. Szemereyné Pataki Klaudia arról szólt, hogy a Városmenedzsment Akadémia miként erősíti Kecskemét pozícióját a közszolgálati képzés és a helyi közigazgatás terén. Ennek kapcsán hangsúlyozta, hogy a program új tehetségeket vonz a városba, valamint hosszú távon biztosítja utánpótlást és így a minőségi közigazgatási feladatellátást. Öveges László a városmenedzsment és a városfejlesztés urbanisztikai, tervezési aspektusaira fókuszált. A főépítész kiemelte a fenntartható városfejlesztés fontosságát, amelyhez képzett szakemberekre van szükség. A főépítész kiemelte, a program lehetőséget nyújt a magyar jogrenden belüli megvalósíthatóságot segítő problémamegoldó gondolkodásmód elsajátítására és elmondta, miért érdemes Kecskemét város önkormányzatánál munkát vállalni.
Szöveg: Harangozó Éva, Kovács Lilla, Sallai Zsófia, Sarnyai Tibor, Szabó Réka Zsuzsanna
Fotó: Szilágyi Dénes