A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Környezeti Fenntarthatósági Intézete (KFI) konferenciát szervezett Jövőképünk a klímaválság árnyékában címmel április 29-én, az egyetem Zrínyi Termében. Az eseményen bemutatták azt a kutatást, amely arra fókuszált, hogy az NKE-s hallgatók miképpen vélekednek a klímaválságról.
Bíró Tibor, a Környezeti Fenntarthatósági Intézet vezetője megnyitóbeszédében kiemelte: a kutatás – amely a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) támogatásával valósult meg – jelentősége főleg abban mutatkozott meg, hogy fenntarthatósági kérdésekben az érzékenyítés, az edukálás létfontosságú. Mint fogalmazott, szerettek volna rámutatni arra: milyen fontos az, hogy az emberek sajátjukként fogadják el a környezettudatosság elveit. Bíró Tibor kiemelte: a Környezeti Fenntarthatósági Intézet missziója, hogy a fiatalokat megnyerjék a fenntarthatóság ügyének. Az esemény moderátora Czippán Katalin, a KFI szenior fenntarthatósági tanácsadója volt.
Elsőként Balatoni Monika, az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar (ÁNTK) Társadalmi Kommunikáció Tanszékének mesteroktatója, valamint a fent említett kutatás vezetője szólalt fel. Az előadó kiemelte, hogy az elemzésük – amelyet 2024 novembere és decembere között folytattak – öt fókuszcsoportot ölelt fel: az ÁNTK, az NKE Víztudományi Kar (VTK), az NKE Rendészettudományi Kar (RTK) Katasztrófavédelmi Tagozat, az RTK Rendvédelmi Tagozat, valamint a Hadtudományi és Hondvédtisztképző Kar (HHK) Elektronikai Hadviselés Tanszékének hallgatóit kérdezték a szakértők a klímaváltozásról. A kutatásból kiderült, hogy a hallgatók kiemelték, hogy ez egy valós és sürgető probléma és többen szót emeltek az ezt torzító narratíva ellen. A többség szerint a „válság” szó figyelemfelkeltő és indokolt, bár néhányan a „változás” kifejezést javasolnák a pánikkeltés elkerülése érdekében. A kutatásban résztvevők többsége a klímaválság a mindennapi döntésekre gyakorolt hatását hangsúlyozta: egyebek mellett a fenntarthatóbb vásárlási szokásokat és a közlekedési szokások átalakítását.
„A klímaválság nem másnak a problémája, nem a világ túlsó felén történik, hanem itt és most” – ezt már Pálvölgyi Tamás, a VTK nemzetközi és stratégiai dékánhelyettese hangsúlyozta előadásában, aki a Víztudományi Karon megkérdezett hallgatók véleményét ismertette. A dékánhelyettes kiemelte, hogy a klímaválság nemcsak természeti jelenség, hanem társadalmi és gazdasági velejárói vannak. Az is látható, hogy az emberek nem fenntartható módon termelnek és fogyasztanak, és a hallgatók érzékelik a változást. E mellett konszenzus alakult ki közöttük abban is, hogy az egyéni cselekvések kevesek és hangsúlyozták, hogy mindenki vegye ki a részét a fenntarthatóságban, különösen a politikai szférára, az üzleti élet és a civil szervezetek. A hallgatók hozzátették azt is, hogy a témakörben szükség van tudományos ismeretanyagra, megbízható forrásokra.
Máthé Katalin, a KFI tudományos munkatársa az eszmék jelentőségéről beszélt a szemléletformálásban. A szakértő kiemelte, hogy nem értékekkel és eszmékkel születünk, azokat magunkban kell kiérlelnünk. Máthé Katalin a kutatásban megfigyelte, hogy a hivatásosoknak az eszmék nagyon fontosak, ebből adódóan a fenntarthatósági érzékenyítés, így annak eszmei kérdésköre, az értékformálás nem megkerülhető. Történelmi példaként megemlítette az úgynevezett kristálylánc-levelezést: 1919 novembere és 1920 decembere között, az első világháború borzalmaiból ébredő, gazdasági ínségekkel küzdő, a polgárháború szélén táncoló, politikai gyilkosságokkal tarkított Németországban 13 építész levelezett az emberiség szellemi emelkedéséről.
A környezeti bűncselekményekről szólva Halász Henrietta r. alezredes, az RTK Krimináltaktikai és Kriminálmetodikai Tanszékének oktatója fejtette ki a kutatás kapcsán a karon megkérdezett hallgatók véleményét. Mint kifejtette, a környezeti bűncselekményeknek az az egyik jellemzője, hogy nincsenek konkrét sértettek. A témakörben a hallgatók a tudatosság fontosságát hangsúlyozták, amit pozitívumként emelt ki az előadó.
Teknős László tű. őrnagy, az RTK Katasztrófavédelmi Műveleti Tanszék oktatója arra tért ki előadásában, hogy az általa megkérdezett diákok erős negatív kifejezéseket használtak az éghajlat változással kapcsolatban, többen tehetetlenséget éreznek a téma kapcsán. Ugyanakkor az oktató pozitívumként emelte ki, hogy a kutatásban a biztonsággal kapcsolatos kurzusok témakörei ismeretként visszaköszöntek a diákok válaszaiban.
Az előadások utáni kerekasztal-beszélgetésen elhangzott, hogy a klímaválság tekintetében a fiatalok, akár már az általános iskolások is tudják nevelni a szüleiket. Ezzel kapcsolatban beszéltek arról, hogyan lehet összehasonlítani és alkalmazni a különböző kérdésfeltevési módszereket.
Szöveg: Harangozó Éva
Fotó: Mészáros Márk Benjámin