A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Doktorandusz Önkormányzata és a Doktoranduszok Országos Szövetsége konferenciát szervezett Magyar külpolitika a Száhel-övezetben címmel, az egyetem Szent László Kápolnájában, április 24-én. Az esemény célja az volt, hogy átfogó képet adjon az afrikai térség kihívásairól és lehetőségeiről, valamint megvitassa hazánk szerepét és együttműködési lehetőségeit a Száhel-övezetben. A régió biztonsági helyzete, gazdasági fejlődése és humanitárius kihívásai ugyanis olyan kérdések, amelyek nemcsak a közvetlen szomszédságunkat, de egész Európát, benne magát Magyarországot is érintik.
Szegedi László, az NKE oktatási rektorhelyettese köszöntőjében kiemelte, hogy a földrajzi távolság ellenére a Száhel-övezet biztonságának kérdése követlenül befolyásolja Európa és hazánk jövőjét. Mint említette, egyebek mellett a klímaváltozás, a migrációs nyomás mind olyan összetett kihívások, amelyekre csak felelős, nemzetközi válasz adható. Az oktatási rektorhelyettes hangsúlyozta azt is, hogy Csádban a magyar külpolitika célja, hogy olyan partnerségeket alakítson ki, amelyek nemcsak a menekülteket segítik, hanem a helyi közösségeket is fenn tudják tartani. Szegedi László kiemelte, az NKE küldetésének tekinti, hogy elősegítse a nemzetközi kérdésekről szóló párbeszédeket, hidat képezve az egyes szereplők között. Hozzátette: a fiatalok jelenléte az eseményen garancia arra, hogy ez a tevékenység megvalósul az intézmény keretein túl is.
Máthé László Eduárd, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Száhel-övezetért felelős miniszteri biztosa felszólalásában kifejtette, hogy az afrikai térség a magyar külpolitika látókörében mindig is jelen volt, de az elmúlt néhány évben kiemelkedő jelenőségűvé vált. „Széteső állami struktúrák, növekvő terrorizmus, klímaváltozás – hogyan lehet ezekre a kérdésekre választ adni?” – tette fel a kérdést a miniszteri biztos. Hangsúlyozta, hogy a magyar külpolitikai stratégiának vissza kellett nyúlnia a saját tapasztalataihoz, kiemelve a Hungary Helps Program elmúlt tíz évének tevékenységét, valamint a Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogramot. Emlékeztetett: korábban Nigerre koncentráltak, majd 2023-ban Csád került a középpontba. „Rengeteget tanul a magyar államigazgatás ebben a folyamatban, főleg azt, hogy nehezített környezetben hogyan lehet a magyar külpolitikai célokat véghezvinni” – emelte ki Máthé László Eduárd, hozzátéve, hogy ebben a témában Budapest és Brüsszel is egyetért, az uniós intézmények is hasonló, komplex módon próbálják megközelíteni az olyan problémákat a Száhel-övezetben, mint a migráció, a radikális iszlám terrorszervezet megerősödése, fegyvercsempészet.
Taraczközi Anna, az NKE Doktorandusz Önkormányzatának elnöke és Fodor Márk Joszipovics, a Doktoranduszok Országos Szövetség Hadtudományi Osztályának elnöke is köszöntötte a hallgatóságot. Taraczközi Anna kiemelte, hogy a mostani eseménnyel céljuk a tudományos ismeretek átadása mellett a közösség építése, valamint, hogy multidiszciplináris szemléletből közelítsék meg a téma mélyebb megértését. Fodor Márk Joszipovics pedig a tudományos utánpótlás felelősségéről beszélt felszólalásában.
A köszöntők után panelbeszélgetések következtek, elsőként a Száhel-övezet regionális biztonsági feszültségeiről, amelyen Nagy Sándor ezredes, a Nemzeti Információs Központ munkatársa, Marsai Viktor, a Migrációkutató Központ igazgatója, Tóth Klaudia, a Hadtudományi Doktori Iskola doktorandusza és Pongrácz Bálint, a Kings’ Colleges doktorandusza, a Doktoranduszok Országos Szövetség Hadtudományi Osztályának tagja fejtették ki véleményüket.
A résztvevők kitértek arra, hogy a Száhel-övezet nagy részében a fegyver- és drogcsempészet tartja rettegésben a lakosságot. Emellett fő kihívás még az ásványkincsek illegális kereskedelme, valamint, hogy a fegyveres csapatok ideológiák mentén szerveződnek. Szó esett arról is, hogy a térségben a keleti országok egyre nagyobb teret hasítanak magunknak, példaként említve Kínát, Oroszországot és az Egyesült Arab Emirátusokat. A szakértők hozzátették, a dominanciaharcban az oroszok a klasszikus hidegháborús megközelítést követik, a kínaiak viszont ebben nem vesznek részt, mivel tartózkodnak a biztonsági kérdések kezelésétől.
Az ezt követő panelben Magyarország Száhel-övezetbeli aktuális szerepvállalásáról szóltak a meghívott szakértők. Kovács Péter, a Hungary Helps Ügynökség Nonprofit Zrt. (HHP) vezérigazgatója előadásában kifejtette: Magyarország idejében felismerte, hogy a Száhel-övezetben tapasztalható problémák korábban nem látott humanitárius katasztrófához vezethetnek, ezért az ügynökségen keresztül jelen van a térség stabil országainak egyikében, Csádban. Mint mondta, a HHP elkötelezett a helyben nyújtható segítségek mellett: ennek értelmében Csádban megnyitották új regionális központjukat, amely humanitárius és fejlesztési támogatást biztosít a teljes Száhel-térség számára.
A Magyar Honvédség afrikai szerepvállalásairól Szöllősi Antal ezredes, a Honvédelmi Minisztérium (HM) Védelempolitikai Főosztályának főosztályvezetője beszélt. Emlékeztetett, hogy korábban Maliban és Szomáliában vettek részt különböző tevékenységekben, példaként említve a mali hadsereg kiképzését, tanácsadást, a Szomáliai Nemzeti Hadsereg kiképzését, valamint az ENSZ–MINURSO misszió keretein belül logisztikai, felderítési és adminisztratív feladatok elvégzését. Az ezredes a jelenlegi magyar szerepvállalásokra kitérve kiemelte az EUNAVFOR MED IRINI hadműveletet, az EU tengeri hadműveletét Líbiában, ahol a feladat a fegyver- és olajembargó betartásának felügyelete és az illegális migráció monitorozása. Emellett a másik szerepvállalás az EUNAVFOR ASPIDES elnevezésű vállalás, amely szintén az EU tengeri hadművelete a Vörös-tengeren, ahol a feladat a tengeri biztonság védelme és az infrastruktúra ellenőrzése. A jövőbeli feladatokról szólva Szöllősi ezredes Csádot emelte ki, hozzátéve, hogy Magyarország egyfelől komplexen közelíti meg az együttműködést, másfelől pedig fontos a NATO-EU erőfeszítések harmonizációja is.
Máthé László, a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem (MATE) Biztonságkutató Központjának docense, rektori főtanácsadó előadásában arról beszélt, mit foglal magában az egyetem Trópusi és Szubtrópusi Fejlesztési Divíziójának a Száhel-övezetben végzett munkája. Eszerint a MATE Afrika több országaiban aktívan jelen van kutatási és mobilitási programokkal (Kenya, Ghána, Nigéria). A Száhel-térségben 2023-tól aktívan vesznek részt Magyarország humanitárius és diplomáciai tevékenységéhez kapcsolódva. Fő tevékenységeik közé tartozik a szárazságtűrő növényfajták tesztelése, akvakultúra fejlesztés, rizstermesztési kísérletek és oktató-kutató csere. A MATE csádi projektje egy olyan tevefarm létrehozása, amely segítségével – a magyar tudás- és technológiatranszfer útján – a csádi gazdaság fellendítése a cél.
Szöveg: Harangozó Éva
Fotó: Szilágyi Dénes