A cigányzene történetével ismerkedhettek meg a Ludovika Zeneszalonba ellátogató érdeklődők a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Széchenyi Dísztermében december 4-én. Az est házigazdája, Horváth Attila ezúttal is érdekes anekdotákkal szórakoztatta a jelenlévőket, a kiváló muzsikáról pedig Homoky Gábor és az Old Sounds zenekar gondoskodott.
A megalakulásának ebben az évben 20. évfordulóját ünneplő Ludovika Zeneszalon rendezvényén Horváth Attila, az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Állam- és Jogtörténeti Tanszékének vezetője bevezetőjében úgy fogalmazott: a szakirodalom szerint a jó cigányzenekarnak mindenképpen tagja egy hegedűművész és egy cimbalmos, a többiek pedig erősítik a hangzást. Mindezt bizonyítandó, a Zeneszalon másik alapítójával, Szilasi Alex Liszt Ferenc-díjas zongoraművésszel ezúttal Homoky Gábort és az Old Sounds cigányzenekart látta vendégül.
Horváth Attila felidézte, hogy a cigányzene a Rákóczi-szabadságharc alatt vált népszerűvé Magyarországon, de kezdetben leginkább csak a nemesi kúriákban, az éttermekben és a fogadókban játszották. Ez a fajta stílus országszerte 1811-ben terjedt el Bihari János országgyűlési követnek és zenésznek köszönhetően, akit Bécsben Liszt Ferenc és Beethowen is hallott játszani – részletezte.
Bihari János virtuózitásának köszönhető, hogy mások mellett a Rákóczi-induló ismertté vált – jelentette ki Horváth Attila, emlékeztetve arra is, hogy a Rákóczi-szabadságharc ikonikus hangszerét, a tárogatót a Habsburgok egy időre betiltották. Hozzátette: amikor toborozták a katonákat, a cigányzenészek is segítettek a muzsikájukkal meggyőzni a fiatal férfiakat. Érdekességként elmesélte azt is, hogy ha a katonatoborzó által nyújtott borba valaki beleivott, azzal aláírtnak tekintették a szerződését. Bihari Jánosról elmondta még, hogy pályafutásának egy balesett vetett véget, amikor felborult a lovaskocsijával és eltört a bal karja.
A Zeneszalon vendégei a Kossuth nótát – amit az 1848–49-es forradalom és szabadságharc után szintén betiltottak – énekelték el közösen, amit szintén rendszeresen játszottak korábban is a cigányzenekarok. Ezzel pedig akár még választásokat is el tudtak dönteni, ugyanis többen szavaztak arra a jelöltre, akinek jobb cigányzenészei voltak – emelte ki Horváth Attila. Kitért ugyanakkor arra is, hogy Pablo de Sarasate spanyol hegedűművésznek 1878-as magyarországi látogatásakor annyira megtetszett a cigányzene, hogy hazájába visszatérve több ilyen művet is feldogozott.
Horváth Attila beszélt arról is, hogy Krasznahorka vára az 1300-as években a Bebek családé volt, majd a Rákóczi-szabadságharc idején az Andrássy fivéreké lett, és a legenda szerint – amelyről Jókai Mór könyvet is írt – 1710-ben a lőcsei fehér asszony árulása miatt tudták csak bevenni a labancok. Felidézte, hogy 1906-ban a vár tulajdonosa ifj. Andrássy Gyula volt, akinek felesége, gróf Zichy Eleonóra komponált egy dalt Rákóczi hamvainak hazahozatala alkalmából Krasznakorka büszke vára címmel. Ebben a műben is kiemelt helyet kapott a tárogató, a kurucok jelzőhangszere – tette hozzá.
Az eseményen elhangzott még a Horthy Miklós katonája vagyok én című nóta, amelynek énekléséért az 1950-es években börtönbüntetés járt, illetve Lehár Ferenc Cigányszerelem című operettjének egy részlete is, de felelevenítették a legendás színész, Jávor Pál alakját is, aki nagyon kedvelte a cigányzenét. Ráadásként pedig Homoky Gábor elénekelte Elvis Presley egyik karácsonyi slágerét, valamint Frank Sinatratól a My Way-t.
Szöveg: Szabó Réka Zsuzsanna
Fotó: Szilágyi Dénes