A magyarok és a lengyelek feladata, hogy ne csak nálunk, hanem tőlünk nyugatra is értsék a mi közös sorstörténetünket – fogalmazott beszédében Földváryné Kiss Réka a Szeresd hazádat! című, Łukasz Ciepliński ezredes életéről szóló kiállítás megnyitóján a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) november 25-én.
„Az emlékezetőrzés, a múlt megismerésével értékeket képviselni, teremteni és átadni a jövő generációinak, közös felelősségünk, amit egyetemünk küldetésének tekint” – fogalmazott az eseményen mondott köszöntőjében Deli Gergely. Az NKE rektora hangsúlyozta: ahhoz, hogy hallgatóink felelősségteljesen és elhivatottan formálják majd szűkebb és tágabb környezetüket, szilárd értékrendszerre és határozott erkölcsi jellemre is szükség van, amelyhez a múlt és a hősök ismerete nélkülözhetetlen.
„Ez a tárlat kiválóan bizonyítja a magyar és lengyel partnerek, intézetek együttműködési lehetőségeit, amit az NKE kiemelten fontosnak tart” – jelentette ki Deli Gergely. A rektor kitért egyebek mellett az NKE közel 20 lengyel partnerrel működő intézményközi Erasmus+ megállapodására és a Ludovika Scholars Programra, amelynek részeként több lengyelországi szakértőt is fogad az egyetem. Beszélt még a Wacław Felczak Alapítvánnyal közösen rendezett konferenciáról, a Ludovika Prize-díjról, amit először a középkori magyar és lengyel történelem elismert tudósának, Stanisław A. Sroka professzornak ítéltek oda, illetve a 2023-ban az Orczy-parkban felállított „magyar-lengyel barátság fájáról” is.
„Łukasz Ciepliński alakjának a magyar közönséggel való megismertetése nagyon értékes kezdeményezés, mert a lengyel és a magyar nép számára a szabadság és a független haza – amelyekért az ezredes harcolt – óriási értéket jelent” – hangsúlyozta beszédében Sebastian Kęciek. A Lengyel Köztársaság magyarországi nagykövete Łukasz Cieplińskit példamutató lengyel személynek és csodálatra méltó harcosnak nevezte, aki a II. világháborút követő években a lengyelek kommunisták elleni harcának szimbólumává vált. Sebastian Kęciek felidézte, hogy az ezredes az 1939-es védelmi háborúban Varsó kapitulációjáig harcolt, majd elnöke lett a háború utáni Lengyelország legfontosabb függetlenségi szervezetének, de végül a kommunista bíróság hat másik társával együtt golyó általi halálra ítélte és kivégeztette.
„Szeresd Lengyelországot és mindig tartsd szem előtt a javát. Ami nemes és nagyszerű, fogadd el, ami hitvány és aljas, vesd el” – idézte a halálos ítéletre váró Łukasz Ciepliński szavait – amelyeket fiának írt a börtönből – a nagykövet, aki emlékeztetett: a hős ezredes számára a három legfontosabb érték az Isten, a becsület és a haza volt. Éppen ezért feleségét is arra kérte, úgy nevelje fel a fiukat, hogy az később folytassa apja tevékenységét – tette hozzá. Kiemelte azt is, hogy Lengyelországban 2011 óta a Kiátkozott Katonák Nemzeti Emléknapja március 1-je, Łukasz Ciepliński halálnak évfordulója. Emlékeztetett arra is, hogy az ezredes testét nem adták ki és ismeretlen helyre temették, de reményei szerint hamarosan megtalálják és méltó helyen nyugodhat.
„Miközben a Łukasz Ciepliński életéről szóló tablókiállítást nyitjuk meg, valójában egy közös közép-európai sorstörténetre emlékezünk” – fogalmazott Földváryné Kiss Réka. A Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) elnöke hangsúlyozta: a hazáért, a nemzeti függetlenségért és a diktatúrák elleni szabadságvágyért ontott életek sokaságára emlékezünk Magyarországon, Lengyelországban és Közép-Európában is, ahol közös sorstörténetet jelentett szembeszállni a náci és a szovjet totális diktatúrával.
„Nekünk, lengyeleknek és magyaroknak az a feladatunk, hogy ez a sorstörténet ne csak itt legyen érthető, hanem tőlünk nyugatra is” – szögezte le Földváryné Kiss Réka, kiemelve, hogy minden hasonló kezdeményezést szívesen felkarol a NEB, amelyben rendszeresen partnere az NKE, illetve több lengyelországi intézmény is. Felhívta a figyelmet arra, hogy a magyarországi kommunizmus áldozatainak emléknapja (február 25.), illetve a lengyelországi Kiátkozott Katonák Nemzeti Emléknapja (március 1.) minden évben lehetőséget ad arra, hogy a függetlenségért és a szabadságért életüket adó hősökre közösen emlékezzünk. Földváry Kiss Réka emlékeztetett arra is, az áldozatvállaló hősök családjai később évtizedeken keresztül hordozták azt a terhet, hogy a kommunizmus alatt ezeknek az embereknek még az emlékét is ki akarták törölni, ezért még beszélni sem lehetett róluk.
A NEB elnöke felidézte, hogy Łukasz Ciepliński 1939-ben Budapesten is megfordult, és titokban megpróbálta felvenni a kapcsolatot a londoni emigráns lengyel kormánnyal. „Ezek olyan fejezetei a magyar-lengyel közös történelemnek, amelyekről nem tudunk eleget, ezért, ha komolyan vesszük a lengyel-magyar barátságot, kutatással és alázatos feladatvállalással fel kell tárnunk a történelmi tényeket” – jelentette ki Földváryné Kiss Réka, hangsúlyozva, hogy a NEB és a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete ebben is szorosan együttműködik.
„A XX. század két világháborúja, a két totalitarizmus, bár voltak rá kísérletek, és többször más oldalon is álltunk, nem tudott bennünket szembe állítani, számtalan példa bizonyította, hogy a bajban mindig számíthatunk egymásra” – jelentette ki beszédében Gyurcsík Iván, az NKE regionális rektori tanácsadója. A korábbi varsói nagykövet felidézte a magyar és a lengyel történelem közös pontjait, majd diplomáciai tevékenységének idejéből jelentős lengyel-magyar együttműködéseket emelt ki: a 2014-ben Henryik Sławik halálának 70. évfordulója, illetve idősebb Antall József halálának 40. évfordulója alkalmából meghirdetett emlékévet, valamint a 2016-ban a poznani felkelés és a magyar forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából meghirdetett Magyar-Lengyel Szolidaritás Évet. Hozzátette: a magyar–lengyel szolidaritás emlékezetéről Mitrovits Miklóssal, az NKE kutatójával közösen jelentettek meg egy kétnyelvű kötetet 2021-ben.
Egy közmondás szerint bajban ismerszik meg a jó barát, és a lengyelek a II. világháború idején megtapasztalták, mit jelent a magyar nép hűséges barátsága – emlékeztetett a kiállítást megnyitó beszédében Adam Komorowski. A londoni Honi Hadsereg Alapítvány alelnöke felidézte, hogy 1940 júniusáig 43 ezer lengyel katona került Magyarországra, akik közül többen Budapesten kaptak kiképzést, ilyen volt Łukasz Ciepliński is.
Az ezredes hazaszeretete olyan erős volt, hogy az életét is feláldozta, ahogy az ’56-os magyar hősök is tették – fogalmazott Adam Komorowski, aki kifejtette: a Honi Hadsereg Alapítvány az 1980-as években alakult és az emigrációban élő lengyeleknek állít emléket. Az alelnök – aki maga is egy hős lengyel katona fia – hangsúlyozta: az alapítvány és a kiállítás célja is az, hogy felelősségtudatot alakítson ki a lengyel és a magyar fiatalokban a hazájuk iránt.
A kiállítást összeállító Elżbieta Jakimek-Zapart megerősítette: a tárlat elsősorban a fiatalokhoz szól. A lengyelországi Nemzeti Emlékezet Intézetének krakkói munkatársa – aki maga is a honi hadsereg egyik tisztjének lánya – Łukasz Cieplińskit idézve úgy fogalmazott: a haza szeretete olyan szolgálat, amelyhez fegyelem, erős jellem, nemes szív és egyértelműen meghatározott célok szükségesek.
A 13 tablóból és több mint 100 fotóból álló, Łukasz Ciepliński életét bemutató tárlat az NKE, a NEB, a Korompay Család Lengyel-Magyar Egyesület és a londoni Honi Hadsereg Alapítvány közös szervezésében látható az egyetem Oktatási Központjában december 16-ig.
Szöveg: Szabó Réka Zsuzsanna
Fotó: Szilágyi Dénes