Hogyan zajlik egy választás előkészítése? Miben más a parlamenti, az önkormányzati, vagy az európai uniós voksolás? Milyen kirívó esetek fordultak elő a korábbi szavazásokon? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre is választ kapott azok, aki részt vettek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar (ÁNTK) Magyary Zoltán Szakkollégiumának rendezvényén október 21-én. A részletekbe Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda elnöke avatta be a hallgatóságot.
„A választás nem csak jog, hanem felelősség is” – jelentette ki köszöntőjében Szabó Máté Csaba, az ÁNTK Kormányzástani és Közpolitikai Tanszékének adjunktusa. A Magyary Zoltán Szakkollégium igazgatója úgy fogalmazott: a választás joga magában foglalja a lehetőséget és a felelősséget, valamint a tudatos állampolgárrá válás folyamatát is.
A NKE hallgatói közül többen részt vettek a 2024-es önkormányzati és európai uniós választási időszak előkészítésben és lebonyolításában – emlékeztetett bevezetőjében Hegyes Gréta. A szakkollégium szakmai vezetője kiemelte: az egyetemisták elméleti képzésben részesülnek ugyan a választásokkal kapcsolatban, gyakorlati tapasztalatot azonban ritkán szerezhetnek.
„Vendégoktatóként már jártam az NKE-n és mindig nagy öröm itt lenni, mert felemelő az a közeg, ahol önök tanulhatnak” – hangsúlyozta a hallgatókhoz szólva Nagy Attila. A Nemzeti Választási Iroda elnöke felidézte, hogy minden korábbi munkahelyén foglalkozott a választói joggal és végzett választási feladatokat is. Első munkahelye a XX. kerületi önkormányzat volt, ahol jogászként dolgozott és EU-s pályázatokkal is foglalkozott – részletezte, hozzátéve: a helyi választási iroda tagjaként jegyzőkönyvvezetőként, illetve jogi előkészítő munkatársként részt vett több választás lebonyolításában is. Kitért arra is, hogy 2010-ben került az akkori Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Területi Közigazgatásért és Választásokért Felelős Államtitkárságára, ahol az önkormányzati választások új szabályainak előkészítésén dolgozott, majd az Alkotmánybíróságon töltött több mint hét évet.
„Ezután kaptam a felkérést 2020-ban, hogy vezessem a Nemzeti Választási Irodát, amely magasztos kihívás és nagyon érdekes szakmai feladat” – fogalmazott Nagy Attila, hangsúlyozva, milyen nagy előnyt jelentett számára az, hogy korábban sokat foglalkozott a választások előkészítésével. Beszélt azokról a kihívásokról és váratlan eseményekről is, amelyekkel a munkája során szembesült. Ezek közé sorolta az időközi választások megszervezését, az informatikai leállások megoldását, illetve az olyan igazgatási feladatok átszervezését, amelyek korábban az órákig tartó sorban álláshoz vezettek egy-egy választókerületben.
„Az igazgatási oldalt 2022-re jól előkészítettük, de akadtak bőven feladatok a mostani nyári választásokra is: a legfontosabb az volt, hogyan lehet a névjegyzéket úgy előkészíteni, hogy a választópolgároknak csak egy helyen kelljen azt aláírni” – idézte fel Nagy Attila. A Nemzeti Választási Iroda elnöke úgy fogalmazott: nincs különbség a különböző választási eljárások előkészítése között. Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra, hogy a 2024 júniusában, egy időben megtartott önkormányzati és európai uniós választások előtt sokkal aprólékosabban kellett tájékoztatni minden olyan kollégát, aki részt vett a munkában. Kiemelte, hogy ilyenkor a szavazatszámláló bizottságok tagjainak a helyi választási irodák munkatársai tartanak oktatást, amelyből idén ő is kivette a részét. Hozzátette: mivel ebben az évben lényegesen több jelölt indult az önkormányzati választásokon, készítettek egy füzetet, amely olyan gyakorlati kérdéseket tartalmazott, amely segítette a jelöltek és a jelölő szervezetek felkészülését.
„Ahogy az Európai Unió tagállamainak többségében, úgy Magyarországon is papíralapú maga a szavazás, tehát akkor nyugszunk meg, ha péntek este ki van nyomtatva a szavazóköri névjegyzék minden egyes településen, és az előző napokon mindenhova kiszállították a szavazólapokat, amelyek alapján le tudják bonyolítani a választásokat” – jelentette ki a Nemzeti Választási Iroda elnöke. Hangsúlyozta viszont azt is, hogy mindezek mellett folyamatos kihívást jelent a kor vívmányainak megjelenítése a választási igazgatásban.
„Amióta én vagyok a Nemzeti Választási Iroda elnöke, törekszünk arra, hogy minél több területen a szavazás eljárásjogi cselekményét leszámítva lehetővé tegyünk a választópolgárok számára olyan könnyen, jobban, elektronikusan elérhető szolgáltatásokat, amelyek egyrészt a választásokba vetett bizalmat erősítik, másrészt a választásokkal kapcsolatos ügyintézést gyorsítják és egyszerűsítik” – fejtette ki Nagy Attila. Érdekességként mesélt egyebek mellett arról is, hogyan állítják össze a választási kellékes dobozokat, hogy mindenhova jusson olló, nemzetiszínű szalag, elegendő mennyiségű szavazólap, illetve, hogy minden első választó kapjon ajándékot.
A Nemzeti Választási Iroda elnöke beszámolt egyebek mellett még oktatatói pályafutásáról is. Kifejtette: közigazgatási jogot oktat a Károli Gáspár Református és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemeken. Hangsúlyozta: főként akkor vállal órákat, amikor nincs választási időszak, emellett fontosnak nevezte azt a támogató családi hátteret, amely lehetővé teszi számára, hogy taníthasson.
Nagy Attila a beszélgetés végén azt tanácsolat a jelenlévő hallgatóknak, hogy a jövőjükre gondolva keressenek szakmai gyakorlati helyeket még az egyetemi tanulmányaik idején, és úgy válasszanak munkahelyet, hogy még évek múlva is szívesen dolgozzanak ott.
Szöveg: Szabó Réka Zsuzsanna
Fotó: Szilágyi Dénes