Az Európai Társasági és Pénzügyi Jogi Szemle (European Company and Financial Law Review, ECFR) 18. nemzetközi konferenciáját a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Szent László Kápolnájában tartották szeptember 27-én. Az esemény fókuszában az ECFR azon célja állt, miszerint meg kell teremteni a párbeszéd lehetőségét az európai és a nemzeti jogalkotás között. A szimpózium neves előadói olyan aktuális és kihívásokkal teli témákra világítottak rá, mint a közfinanszírozási reformok, a tömeges finanszírozás alternatívái, valamint a digitális igazgatási irányelvek. A konferencia nem csupán a jogi gondolkodás határait feszegette, hanem hozzájárult a fenntartható és inkluzív európai jogi diskurzus megteremtéséhez is.
Halmai Péter, az NKE Államtudományi és Nemzetközi Kar (ÁNTK) Közpénzügyi Tanszék egyetemi tanára megnyitóbeszédében hangsúlyozta, hogy a közigazgatásra, a digitális piacok integrációjára fokozott figyelem irányul, valamint az Európai Unió olyan innovatív lépéseire, amelyek a pénzügyi, energetikai és távközlési szektort érintik. Úgy látja, hogy a piaci infrastruktúrák modernizálásával és a szabályozási keretek fejlesztésével – amelyek célja a befektetői bizalom növelése, kockázatok csökkentése és a költségek mérséklése – új lehetőségek nyílnak meg a befektetők számára. Ezek az ambíciók jelentősen hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez.
Enrico Letta, a Jacques Delors Intézet elnöke és korábbi olasz miniszterelnök, videóüzenetben csatlakozott a konferenciához. Beszédében hangsúlyozta, hogy a belső piac örökségének megőrzése és fejlesztése kulcsszerepet játszik a régió fejlődésében, amely különböző strukturális kihívásokkal küzd, különösen a személyes hatékonyság tekintetében. Szerinte a jövőbeni döntéshozatal az Európai Unió keretein belül elengedhetetlen a közszolgáltatások hiányosságainak kezeléséhez. Emlékeztetett arra, hogy a közelmúltban ezzel kapcsolatban három jelentés is készült, amelyek összefoglalják ennek a területnek a gazdasági és a politikai szempontjait. Megállapította, hogy a pénzügyi szövetségek kialakítása és a főbb ágazatok integrálása nélkülözhetetlenek a jövőbeni növekedés érdekében.
Lentner Csaba, az NKE Államtudományi és Nemzetközi Kar (ÁNTK) Kormányzástani és Közpolitikai Tanszék egyetemi tanára előadásában rámutatott, hogy Magyarországon az állami közszolgáltatásokkal foglalkozó intézmények története viszonylag rövid, hiszen csak a 19. század harmadik harmadában indult el. A második világháborút követően, később a szovjet modell bevezetésével, majd az 1990-es évek számos lényeges átalakulást hoztak magukkal, mivel utóbbi időszakban gyakorlatilag az összes állami vagyont privatizálták. A 2007–2008-as válság után pedig felmerült az igény az állam szerepének megerősítésére, hiszen a stratégiai szektorokban a közvagyon arányának növelését célzó törekvések indultak el. Kiemelte, hogy 2010 után új paradigma van kialakulóban, amely a centrális és a közjóra irányuló új weberi aktív állammodellt helyezi a középpontba, amely nem a kiszervezésre és nem a közszolgáltatások privatizálására összpontosít, továbbá nem engedi meg a vállalatok számára a profit maximalizálását.
Az egész napos konferencia során további számos figyelemre méltó előadásra került sor. A többek között Edmund Schuster, a London School of Economics képviseletében a külföldi közvetlen befektetések és a Xella esettanulmányról beszélt. Julia Nicolussi, a Zürichi Egyetem oktatója az új jogi forma létrehozásáról beszélt a vállalkozások számára, különös figyelmet fordítva az osztrák FlexCo modellre. Jesper Lau Hansen, a Koppenhágai Egyetem képviseletében a tömeges finanszírozás lehetőségeivel foglalkozott magáncégek számára. Jessica Schmidt, a Bayreuthi Egyetem oktatója a II. Digitális Igazgatási Irányelv témáját fejtette ki. Jessica Östberg, a Linköpingi Egyetem képviseletében a többszörös szavazati jogok lehetőségét vizsgálta előadásában.
Szöveg: Harangozó Éva
Fotó: Szilágyi Dénes